Kiről nevezték el a Gemelli Klinikát?
A híres római Gemelli Klinika egy katonaorvosról kapta a nevét, aki ateistából mélyen hívő férfivá vált, és végül pap lett.
Amikor Ferenc pápát 38 nap után kiengedték a római Gemelli Klinikáról, többekben felmerülhetett a kérdés, hogy a Gemelli név – olaszul „ikrek” – utalás-e Szent Kozmára és Damjánra, a korai kereszténység ikerorvosaira és mártírjaira. De a kórház egy nagyon különleges férfi után kapta a nevét: Agostino GemelIi, az egykori ateista és katonaorvos után, akinek a drámai megtérése és az élethosszig tartó igazságkeresése maradandóan formálta a katolikus képzést, tudományt és az egészséggondozást.
Az 1878-ban Milánóban született Edoardo Gemelli egy igen szigorú, szekularizált vidéken nőtt fel az Aleteia című lap beszámolója szerint. Az édesapja szabadkőműves volt, és a családja teljesen elutasította a vallást. Edoardo orvosi tanulmányokat folytatott a paviai egyetemen, ahol találkozott Ludovico Necchivel, egy hívő katolikussal, aki nem prédikációkkal, hanem mélyreható filozófiai beszélgetésekkel és tudományos dialógusokkal hatott rá. Így lassan Edoardo világlátása kezdett megváltozni.
A fordulópont az első világháború alatt jött el, amikor katonaorvosként dolgozott. Egy milánói kórházban ránézett egy haldokló, a leprától eltorzult katona, aki ezt mondta: „Ha édesanyám itt lenne, megpuszilná az arcomat… Megtenné ezt?” Edoardot ez mélyen megindította, és megcsókolta az arcát. Ez az egyszerű, de mégis mély gesztus vezette el a megtéréshez.
Edoardo 1903 nagycsütörtökén járult először szentáldozáshoz, és úgy döntött, ferences lesz. A családja erőteljes tiltakozása ellenére – ideértve egy emberrablási kísérletet azért, hogy a rendi életbe való belépését meggátolják – belépett a szerzetesrendbe és felvette az Agostino nevet. A pappászentelése 1908-ban történt meg.
Gemelli atya ahelyett, hogy a tudományt hátrahagyta volna, a kísérleti pszichológia úttörője lett Olaszországban. Megalapította a „Rivista di Filosofia Neo-Scolastica” (A neo-skolasztikus filozófia folyóirata) című lapot. Majd 1921-ben XV. Benedek pápa támogatásával megalapította a Szent Szív Katolikus Egyetemet Rómában, amely a katolikus laikus értelmiségiek képzését tűzte ki céljául.
1964-ben nyitotta meg az egyetem orvosi kara Olaszország leghíresebb kórházának, az Agostino Gemelli Klinikának a kapuit. A Gemelli Klinika nemzetközi hírnévre a II. János Pál pápa ellen 1981-ben elkövetett merénylet után tett szert. A lengyel pápát négy lőtt sebbel szállították be a klinikára, és pápasága alatt később többször is visszatért ide – összesen 150 napot töltött itt. Szeretetteljesen „III. Vatikánnak” nevezte, utalva másik két rezidenciájára a Vatikánban és Castel Gandolfoban.
Napjainkban is egy 200 m2-es lakosztályt tartanak állandóan fenn a 10. emeleten pápai célokra. A Gemelli Klinika nemcsak a legnagyobb Rómában, hanem egyike Olaszország legjobb orvosi centrumainak, amely a kutatás és az oktatás területén nyújtott csúcsteljesítményéről ismert.
Agostino Gemelli útja a szkeptikustól a szent tudósig bizonyítéka az együttérzés és az intelligencia együttműködése erejének. Az ő öröksége tovább él azokban a hallgatókban, akiket oktatnak, a betegekben, akiket meggyógyítanak, és abban a csöndes méltóságban, amellyel az egyház továbbra is szolgálja a betegeket.
Fordította: Papp Dorottya
Forrás: kath.net
