Két új könyv jelent meg Sebestyén Péter atya tollából

Nem először jelentkezünk ilyen örömteli hírrel Sebestyén Péternek, a Zarándok.ma hűséges pap-szerzőjének munkássága kapcsán. 2022 nyarán már hírt adtunk a Műkönny címet viselő esszékötetről, amely a szerző 23. megjelent köteteként papi szolgálatának 30. évfordulóját ünnepelte. És éppen most, a napokban volt egy esztendeje, hogy két könyvéről is beszámolhattunk, az Ősbizalom és az Aranymosás c. kötetekről.

Alig egy év telt el azóta, és fáradhatatlan barátunk, munkatársunk, Sebestyén atya két újabb könyvvel rukkolt ki, amelyek a Mosott arany és a Sárgarigó címet viselik.

A Sárgarigó c.kötet Sebestyén páter alkotói vénájának szépirodalmi vonulatát folytatja. Tizenhárom rövid novellát tartalmaz, csupa olyan valósághű, de mégis fiktív elbeszélést, amelyekben visszatükröződnek a bennünket körülvevő élet nagy nehézségei, a járvány, az elvándorlás, az ukrajnai háború, a családok széthullása. Megismerjük a Londonban taxizó, már egy évtizede ott élő fia után kiutazó és őt hazahívó édesapa szívszorító történetét (Traktorkulcs). Az emberi természet változatlanságát juttatja eszünkbe a tékozló fiú mai, modern környezetbe helyezett parafrázisa (Hazulról haza). Megnyugvással olvassuk, hogy a viharoktól alaposan megtépázott házasságba is van visszatérés (Göröngyös út). Mert mindez az élethez tartozik, „hisz a világ úgy gyönyörű, ahogy van, a maga rútságaival, töredezettségében, boldogságszilánkjaival tökéletes” – írja Sebestyén Péter.

A Mosott arany címe nem véletlenül rímel a tavalyi Aranymosásra. Ugyanazt a műfajt folytatva a szerző apró mondásokat, idézeteket, bölcsességeket, mulatságos elszólásokat, történeteket, visszaemlékezéseket gyűjtött egy-egy nagyobb csokorba, elosztva őket az év minden hónapjára. Ez valóban olyan könyv, amelyet érdemes a kabátunk zsebébe dugva tartani, és akárhol, két megálló között a metrón is előszedni két perc olvasásra. Hihetetlenül színes, elgondolkodtató és szórakoztató egyszerre. Megcsipkedi a szelfiket gyártó turistákat, akik abban a bamba illúzióban ringatják magukat, hogy hazatérve majd megnézik, hol is jártak valójában. Megemlékezik a 102 évesen elhunyt Wanda Póltawska lengyel pszichiáterprofesszorról, akinek megadatott, hogy II. János Pál pápa személyes jó barátja lehetett és Pio atyával is megismerkedhetett az ő révén. Tömör látleletet ad elhülyült korunkról: „Amelyik külügyminiszter biológiailag alkalmas a szülésre, az nem szül. Amelyik nem alkalmas, annak joga van hozzá.” És bölcsen figyelmeztet: „Nem az a kérdés, milyen világot hagyunk a gyermekeinkre, hanem hogy milyen gyermekeket hagyunk a jövőnek”. Az atya telehintette könyvét híres szerzőktől vett idézetekkel is: olvashatunk gondolatokat többek között Albert Camus-től, Kipke Tamástól, Hamvas Bélától, Sándor Györgytől, Mahátma Gandhitól és Kocsis Fülöptől. Így fontos tanácsot kapunk például Timothy Keller amerikai írótól: „Ha kiszaggatunk életünkből egy bálványt, de nem „ültetjük” a helyébe Krisztust, bálványunk előbb-utóbb „visszanő”.

A Sárgarigó több elbeszélésében is szerepel pap. Egyikük, Konrád atya (Könyv a koporsóban), mise után elgondolkodva lépked hazafelé, és fűti a tettvágy, hogy csináljon még valamit. „A szolgálaton túl, a hivatás mellett, mint valami szenvedély forrósította belül, hadd vesse papírra mindazt, ami vele történt. Ami nem fért bele a prédikációba. … Azzal, hogy szívesen kiírta magából a lelkében zajló történéseket… vagy ami őt megérintette, azzal egyszerre szórakozott, játszott, edzett, gyakorolt.”

Úgy érzem, e szavakkal Sebestyén atya önmagáról vallott. Reméljük, még sokszor „szárnyára veszi őt is a sugallat és röpíti”. Könyveihez szeretettel gratulálunk.

Sebestyén Péter atya elérhetősége: sebipater(kukac)gmail.com

Solymosi Judit
és a Zarándok.ma szerkesztősége