Sok rejtély övezi Jézus születését: vajon mennyi a legenda és mennyi a történelem? A történész Roland Hureaux, “A názáreti Jézus, a zsidók királya” (DDB kiadó) szerzője szerint az evangélisták beszámolóit komolyan kell venni.
A Jézus és Mária Magdolna (Perrin) szerzője, Roland Hureaux A názáreti Jézus című művében (DDB, 2021) a Messiás életének történeti olvasatát mutatja be az 1. század és annak társadalmi-politikai összefüggéseinek ismeretében. A szerző számára az evangéliumok történetiségének egyik legerősebb bizonyítéka az a realizmus, amely a korabeli szereplők viselkedését írj le.
Aleteia: Az ön megközelítése történelmi szempontú. Jézus más életrajzíróitól eltérően nagy jelentőséget tulajdonít Jézus gyermekkorának. Miért?
Roland Hureaux: Amikor történelmi megközelítésből beszélünk Jézusról, túl sokan azt képzelik, hogy kíméletlen dekonstrukciós munkát végzünk. Érdekes módon, ha valaki a munkájában a gallok háborújával foglalkozik, senki sem várja el, hogy dekonstruálja, lebontsa, megcáfolja Julius Ceasar vallomását. Én abból indultam ki, hogy az egyetlen forrásunknak számító négy evangélium szerzői lelkiismeretes zsidók voltak, akik ismerték a 9. parancsolatot: « Ne tégy hamis tanúbizonyságot, ne hazudj! », így komolyan kell vennünk írásaikat. Nehéz azt mondani, hogy a Jézus gyermekkorát tartalmazó evangéliumok (Máté és Lukács) több hitelességi kérdést vetnének fel, mint a felnőtt Jézus életével kapcsolatosak. Lukács azt mondja, hogy megfelelően dokumentálta evangéliumát. Hogy kitől? Elsőként Máriára gondolhatunk, aki «minden emlékét hűségesen őrizte szívében», úgy is mondhatnánk, «az emlékezetében hordozta».
Mi a jelentősége ennek a gyermekkornak az evangélium központi üzenete mellett (mint a boldogságmondások, a példabeszédek etc.) ?
Mária elmondja a Magnificatot, ez már Jézus születése hírüladásának előképe. Ez egyébként nagyrészt egy „kollázs” az Ószövetségből. Jézus megjelenése a nyilvánosság előtt nagy vitát váltott ki: vajon ő a Messiás? A vita származására irányult. Úgy hiszik, hogy Galileában született; ezért nem lehet ő Messiás, mivel Mikeás próféta szerint a Messiásnak Betlehemben, Júdeában kell megszületnie.
Jézus születéséről a kereszténységen kívül is vannak bizonyítékok?
Nem. Néhány évszázaddal később a Korán beszámol Jézus születéséről. Jézus pálmafa alatt születik, és ez nem jelent ellentmondást, mert a pálma, akárcsak a juhakol, vízforrást feltételez. A jászol- és betlehem-rajongók bizonyára nem tudják, hogy Jézus születése a muszlimok számára is esemény.
Egyesek azt gyanítják, hogy a betlehemi születés egy későbbi kiegészítés lehetett, amelynek célja, hogy megfeleljen a próféciának.
Ha Jézus messiási és király-voltának megerősítéséről van szó, miért találták volna ki ezt a történetet Betlehemről, egy juhakolról, egy olyan helyről, amit ha elképzel, hideg, nyirkos és büdös? És miért a pásztorok kapják a hírt, ennek a rossz hírű szakmának a képviselői, akik a város szélén élnek és mindenféle gyanús elemekkel érintkeznek: rablókkal, akik nagyon is jelen vannak az evangéliumokban, és mindenféle más alakokkal. A 6. évben, öt nagydarab pásztortestvér lázadást szít a rómaiak ellen és főnökük, Athrongès királlyá kiáltja ki magát. Könyörtelenül eltiporják őket. Mindannyian ismerjük az alázatos, egyszerű születés szimbolikus értékét, számomra nehéz elhinni, hogy csak kitalálták.
És a három királyok?
Arra hívnám fel a figyelmet, hogy egyedül Máté evangéliuma beszél róluk, de ott nem királyok és nem is hárman vannak. Júdea egy átjáró ország volt Mezopotámia és Egyiptom között, a nagy emberek áthaladása így nem volt meglepő. Valószínűleg Perzsiából jöttek, ahol erős volt a mágusok kasztja, talán deportálásból származó zsidók voltak. A korai keresztény írók azon töprengtek, hogy miért fogadta Mária egyedül őket, amikor a pásztorok Máriát Józseffel együtt látták. Egy szűztől született rendkívüli személy próféciáját egész Keleten ismerték. Ha a mágusok Mária mellett találták volna Józsefet, nem lettek volna kétségeik?
És a szamár és az ökör?
Ezt a kegyes legendát Izajás próféta említi. (1,3). A tudósok azt feltételezték, hogy a szamarat Mária szállítására használták, az ökör pedig az adót jelentette, amit a szent családnak meg kellett fizetnie. Mert a népszámlálás mindenekelőtt fiskális, pénzügyi művelet volt. Az az osztály, amibe József is tartozott, fizette a legtöbb adót. A leggazdagabbak, mint ahogy az lenni szokott, megúszták az adót. Nagyon sok szegény volt, talán a lakosság fele, akik semmit nem tudtak fizetni; így maradt a dolgos kispolgárság, ahova József is tartozott, a leginkább adóval sújtott réteg.
Mikor született Jézus?
Kétségtelenül Heródes halála előtt. Heródes Kr.e. 4 tavaszán halt meg. Jézus nem sokkal korábban született. A legrégebb keresztény hagyományok a születés napját Vízkereszt napjára teszik, tehát Kr.e. 4. január 6-ára.
Heródes, aki annyira hasonlít egy mesebeli szörnyeteghez, valóban létezett?
Természetesen, ő egy fontos, jelentős személy volt, aki 40 évig uralkodott a zsidók felett a római protektorátus alatt. Josephus Flavius, az akkori egyetlen nem keresztény történész szerint fiatal korában még Kleopátra is megkörnyékezte. Három gyermekét és egyik feleségét is meggyilkoltatta, éppúgy, mint mindenkit, aki az előző dinasztiából, a Makkabeusok dinasztiájából megmaradt. Amikor az ősibb és még tekintélyesebb Dávid-dinasztiából származó gyermekről számoltak be neki a közelben, az csak nyugtalaníthatta. Akár valódi örökösről volt szó, akár nem, a felkelők felhasználhatták. Ez halálos veszélyt jelenthetett a gyűlölt öregemberre. A gyermekgyilkosság, az Ártatlanok Lemészárlásának nevezett esemény nagyon valószínű, hogy politikai reakció volt. Egy késői latin szerző szerint, amikor Augustus császár értesült róla, nagyon felháborodott.
Csodálkozunk a Quirinius által elrendelt összeíráson is, amit ehhez az időhöz kötve nem találunk meg az évkönyvekben.
Kettő lehetett ebből, az egyik Kr.u. 6-ban, a régebbi Kr.e. 4-ben vagy 5-ben.
És a csillag?
Óvatosan ezzel! A Szaturnusz és a Jupiter Kr.e. 7-beli együttállásával azonosították… A Jézus gyermekkoráról szóló könyvében XVI. Benedek pápa (Jézus gyermekkora) arról számol be, hogy egy kínai megfigyelő szokatlan égi tárgyat látott Kr.e. 4 környékén. Az evangélium nem mondja azt, hogy ez egy természetes jelenség lett volna. Én sem mondanék többet erről.
Milyen volt a világ, amikor Jézus megszületett?
Nagyon zaklatott, teljes átalakulásban. Aztán beköszöntött «a római béke». Az emberek először élhettek úgy, hogy nem láttak háborút. De a társadalmat felzaklatta az, ami első globalizációként jelent meg: a császár távoli hatalma, az egyre növekvő vagyoni különbségek, az elsöprő adóztatás, a szegénység és a rablás terjedése. A zavarodott lakosság soha nem látott, új eseményekre számított.
Az interjút készítette: Philippe de Saint-Germain
Fordította: Hegedüs Katalin
Forrás: Aleteia
