Izabella a XV. század végén és a XVI. század elején Kasztília királynője volt. Boldoggá avatási ügye a spanyol nyelvterület talán legvitatottabb esete.
A spanyol történelemben Izabellát tartják a legfontosabb uralkodónak, ám egyúttal a legellentmondásosabbnak is.
Kritikusai szerint, a zsidók és a muszlimok kiűzésében játszott szerepe, valamint az amerikai bennszülöttekkel való rossz bánásmód kizárja a királynő lehetséges szentségét, különösen mai szemmel nézve.
Viszont ügye sok neves támogatót is vonz, beleértve Ferenc pápát.
Pártfogói azzal érvelnek, hogy a zsidók kiűzése általános és nem vitatott jelenség volt azokban az időkben, mielőtt még a vallásszabadság eszméje a Katolikus Egyházban kialakult volna. A zsidókat 1290-ben Angliából, 1304-ben Franciaországból, az 1400-as évek végén pedig Pármából, Milánóból és Varsóból is elűzték.
Izabella csodálói azt is megjegyzik, hogy a királynő nemcsak a személyes erényességre, jámborságra és az Amerikában történő evangelizáció előmozdítására példa, hanem szenvedélyes védelmezője is volt az amerikai bennszülötteknek, aki az őslakos népességet rabszolgaságba vető Kolumbusz Kristóf letartóztatásáig is elment.
Izabella boldoggá avatási ügyét az 1950-es években nyitották meg és haladt előre csendesen, ám a Vatikán 1991-ben felfüggesztette, épp egy évvel Amerika felfedezésének 500. évfordulója előtt.
Az ügy szüneteltetésének fő oka a királynő szerepe volt a zsidók 1492-es spanyolországi kiűzésében. A kérelmet a zsidó konvertita Jean-Marie Lustiger párizsi bíboros terjesztette II. János Pál elé.
2018 óta azonban a spanyol püspökök összefogtak, hogy megvédjék Izabella történelmi alakját és előmozdítsák tiszteletét. Ezt látható módon maga Ferenc pápa mozdította elő, aki annak idején támogatta az ügyet, amikor a Jézus Társasága elöljárója és Buenos Aires érseke volt.
Az ügy jelenlegi állapotának kérdéseire, továbbá az azt övező vitákra adható válaszokról a The Pillar beszélgetett Luis Argüellóval, Valladolid érsekével és a spanyol püspöki konferencia elnökével.
Valladolid az az egyházmegye, ahol évtizedekkel ezelőtt megnyitották a boldoggá avatási pert.
Az interjút az oldal a terjedelem és az érthetőség kedvéért némileg átszerkesztette.
Hogyan áll Izabella királynő boldoggá avatási ügye jelenleg a Vatikánban?
Mind az egyházmegyei folyamat, mint pedig a történelmi értékelés befejeződött. A következő lépés az ügy római előmozdítása egy teológiai bizottság segítségével, de nincs tudomásunk arról, hogy ez már megtörtént-e.
Az 1990-es években az Államtitkárság lelkipásztori óvatosságból szüneteltette az eljárást. Viszont ma azt tudom mondani, hogy az ügy nincs lezárva, és soha nem mondták nekünk, hogy le lenne jelenleg zárva vagy szüneteltetve lenne. A Szenttéavatási Ügyek Dikasztériumától bátorítást kaptunk a királynő tiszteletének előmozdítására, valamint a történelmi adatok összegyűjtésére. Ez az, amit most teszünk.
Rengeteg tanúságtételt kaptunk emberektől szerte a világból – Latin-Amerikában és az Egyesült Államokban részesültek az emberek kegyelmekben –, olyanoktól, akik támogatják az ügyet és elismerik Izabella szentségét és jelentős szerepét az amerikai evangelizációban. Ez olyan dolog, amiért ma sok latin-amerikai és egyesült államokbeli katolikus hálás. Ibér-Amerika és Spanyolország sok püspöke újította meg kérését az ügy előmozdítása érdekében, beleértve az akkori bíborost, Bergoglio atyát is.
Hogyan lehet az, hogy miután II. János Pál elnapolta a pert, Ferenc pápa újból érdeklődést mutat eziránt? Mit mondott az ügyről?
Annak idején Buenos Aires érseke, az egykori Bergoglio bíboros felszólalt Izabella királynő érdekében, elismervén érdemét és szerepét Amerika evangelizációjában.
Az üggyel kapcsolatos beszélgetéseink főleg a (Szenttéavatási Ügyek) Dikasztériummal folytak le, melyek mindig arra bátorított minket, hogy folytassuk az ügyet. Tehát minden bizonnyal ez a pápától származik, és ezzel nagyra értékeli Izabellának azt a lendületét, melyet Amerika evangelizációjának adott.
Tud konkrét példákat arra, hogy Izabella királynő hogyan élte meg hősi fokon a keresztény erényeket? Mit tud lelki életéről és erényeiről?
Van egy szöveg a hivatalos oldalon –“Moral Profile of Queen Isabella” (Izabella királynő erkölcsi profilja) címmel –, amely egy életrajzi vázlatot tartalmaz, és áttekintést nyújt a királynő összes erényéről.
Uralkodóként kormányzása idején megmutatta megfontoltságát és igazságosságát, valamint nagy gondot fordított alattvalói emberi méltóságának tiszteletben tartására.
Jelenleg az ügy problémái nemcsak az antiszemita vádakból erednek, hanem az őslakos mozgalmakból is, melyekhez még a „wokeizmus” is belekeveredik. Emiatt fontos megmutatni, hogy a királynő hogyan sürgette a bennszülöttek emberi méltóságának elismerését, jóval azelőtt, hogy az emberi jogok fogalma felvetődött volna.
A királynő e víziójának az eredménye lett, hogy a XVI. században már megjelent a nemzetek joga. Amikor a „felfedezők” megérkeztek, egy új világ tárult a szemük elé, ahol semmilyen teológiai, filozófiai vagy törvényes háttér nem volt, melyek megkönnyíthette volna ezeknek a népeknek a védelmét.
Kolumbusz úgy gondolta, joga van ahhoz, ha őslakos rabszolgákkal kereskedik, de a királynő leállította őt. Így szorgalmazta teológiailag és jogilag az újonnan felfedezett Amerika őslakossága méltóságának megerősítését. Amikor az ember elolvassa, hogyan beszélt ottani alattvalóiról, az látható, hogy azt akarta, hogy szívélyesen és tisztelettel bánjanak velük, ne pedig rabszolgaként kezeljék őket.
Az emberek nagyra értékelik szerénységét és szigorúságát az öltözködésben, az életben és a kormányzásban, valamint tisztaságát, amely erényt nemigen gyakorolták a reneszánsz nemesek és udvarok, sőt még az Egyház sem.
Nagyon lényeges, hogy a királynő határtalan jótékonyságának társadalmi és politikai dimenziói vannak, melyeket jelenleg az Egyház társadalmi tanítása kér a világiaktól, tehát hogy a politika a jótékonyság erényének nyilvános és konkrét megnyilvánulása legyen.
A XVI. században – röviddel a királynő halála után – tanintézmények és egyetemek jelentek meg Amerika-szerte, amelyek éppen a királynőnek abból a késztetéséből és vágyából születtek, hogy a jótékonyságot társadalmi és politikai eredményként élte meg.
Izabella szerfelett istenfélő asszony volt, aki az összes utazásán mindig keresett helyet az imádkozásra. Bármikor, amikor egy rendházban volt, átvette a szerzetesek és az apácák életritmusát. Isten dicsőségéért rendkívüli buzgalomra volt képes – mely a világi apostolkodás kulcsa -, és mindenekelőtt a lelkek üdvözítését kereste olyan mértékben, hogy azt a történészeket is ámulatba ejti.
Amíg a lutheri reformáció szétválasztotta, Kasztíliában Izabella reformja egyesítette az Egyházat. Támogatta a papság, a szerzetesi rendek és Isten népének megújulását.
Számunkra ennek az ügynek az előmozdítása a keresztény világi hivatással van összefüggésben, annak társadalmi és politikai dimenziójában: azt akarjuk, hogy Izabella inspirációt jelentsen a közéletben hivatásosan tevékenykedő embereknek, hogy a keresztény erényeket a szociális szférában gyakorolják.
Akár előrehalad az ügy a Vatikánban, akár nem, ez az, ami motivál minket. Most már értjük, hogy egy királynő esetében ez különösen nehéz. Ebből kifolyólag nemcsak a népi áhítat szempontját vesszük figyelembe, hanem a bizottság részéről a történelmi tanulmányokat is támogatjuk. A boldoggá avatást Isten kezébe helyezzük.
Az ügy szüneteltetése főleg a zsidók 1492-es kiűzéséből fakad. Ez önmagában nem elég ok a felfüggesztésre?
Három nagy akadály van: Az ön által előbb említett dolog, az iszlám világgal való kapcsolatok, valamint manapság az indigenizmus kérdése, mely az evangelizáció és az őslakos kultúrák tiszteletben tartását mind történelmileg, mind egyházilag problematikusan szemléli.
Ezek a történelmi kutatások segítenek, hogy a dolgokat megfelelően kezeljük. Például a királynő kapcsolatát az iszlámmal Spanyolország visszahódításának szempontjából szükséges megértenünk, egy konfliktussal teli időszakból.
Ezeket mind tanulmányoztuk. Ami történelmi összefüggés, történelmi háttér volt, azt ki kellett emelnünk, arra rá kellett világítanunk, és azokra a lépésekre koncentráltunk, mellyel a királynő elkerülte a további konfliktusokat, különösen a zsidókkal kapcsolatban. Nem ítélhetünk meg 500 évvel ezelőtti eseményeket mai szemmel, hiszen az nem volna tisztességes.
Nem gondolja, hogy az Európában és az Egyesült Államokban jelenleg felbukkant újabb antiszemita hullám miatt óvatosan kéne bánni ezzel az üggyel, nehogy könnyen politikai célokra manipulálják?
Ahányszor egy uralkodó boldoggá avatásáról beszélünk, ilyen nehézségek mindig adódnak. Ám megismétlem, öt évszázaddal ezelőtti helyzeteket nem olvashatunk mai szemmel. A nehézségek többsége ebből származik.
Minden bizonnyal ezek az aggodalmak az Egyházon belülről jönnek, bizonyos püspököktől és szentszéki személyektől, akiket aggasztanak az ön által említett problémák.
Egy boldoggá avatási ügy egy bizonyos személy erényeit emeli ki és ajánlja követendő példaként, amely jó az Egyháznak és az evangelizációnak. Ha a pert manipulálják, az ellenkezője következik be, széthúzási tényezővé lesz. Az egyház ezt nem akarja, ahogy a Valladolidi Főegyházmegye sem.
Mi a királynő erényeit akarjuk kiemelni, valamint olyan történelmi és teológiai tanulmányokat írni, melyek felvilágosítást nyújtanak az uralkodó történelmi és politikai kontextusáról.
Úgy látja, lesz a pernek gyümölcse rövid időn belül?
Hogy rövid időn belül, azt nem gondolnám. Talán középtávon. Ha nem remélnénk azt, hogy az ügy eljut valahová, feladnánk ezt a törekvésünket. Nem hiszem, hogy a helyzet rövid időn belül változni fog, de folytatni fogjuk a rendelkezésünkre álló és az elkészített történelmi szövegek ismertetését.
Hamarosan egy részletes történelmi tanulmányokon alapuló szöveget fogunk publikálni, melyek ezekre a kérdésekre és vitákra adnak válaszokat az üggyel kapcsolatban, hogy jobban megvilágítsák a helyzetet.
Írta: Edgar Beltrán
Fordította: Jámbor Tibor
Forrás: The Pillar
Josefayerbrider
2024. november 6. at 09:49
INRI,
Bizonyára sok-sok szent van a mennyek országában (a mennyei Yerushalaymban, ahol nincsenek templomok, egyházak, teológusok, mert A Bárány=Jézus a temploma) Lásd: jelenésk könyve 21. Fejezetet:
“9Akkor odajött hozzám a hét angyal közül az egyik, az, akinél az utolsó hét csapással teli hét csésze volt, és megszólított: „Gyere, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány hitvesét!” 10És lélekben elvitt egy nagy magas hegyre, s ott megmutatta nekem a mennyből, az Istentől alászállt szent várost, Jeruzsálemet (=a mennyei Yerushalaym-ot) . 11Isten dicsőségét sugározta. Ragyogott, mint a drágakő, mint a kristálytiszta jáspis. 12Széles, magas fala volt, rajta tizenkét kapu. A kapuk fölött tizenkét angyal. Nevek voltak rájuk írva, mégpedig Izrael fiai tizenkét törzsének a nevei. 13Keleten három kapu, északon három kapu, délen három kapu és nyugaton három kapu. 14A város falának tizenkét alapköve volt, rajtuk a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve… 21A tizenkét kapu tizenkét gyöngy: mindegyik kapu egy-egy gyöngy. A város utcái tükörfényes színaranyból voltak. 22De templomot nem láttam benne, mert a Mindenható, az Úr, az Isten és a Bárány=-Jézus aki leveszi a vilag büneit- Ö a temploma. 23A városnak nincs szüksége sem Napra, sem Holdra, hogy világítsanak, mert az Isten dicsősége ragyogja be, világossága pedig a Bárány. 24Fényében járnak a nemzetek, és a föld királyai elhozzák bele dicsőségüket. 25Kapuit nem zárják be soha, hisz ott nincs éjszaka. 26A népek odahordják kincseiket és értékeiket. 27Nem jut oda be tisztátalan, sem gonosztevő, sem hazug, csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.”
Hogy kik is azok akik odabent vannak azt szerencsére csakis a Jóteremtö tudja és szabja meg. Pl. a szüleim és nagyszüleim, felmenöim közbenjáró imáit is kérhetem pl. mindenszentekkor a sírjuknál, pedig csakis reményeim szerint vannak a mennyekben, mert csontjaik feletti ima hatékony. Kiritériumok alapján az egyházi hatóság -szentté avat- valakiket akik már halottak, akik csontajai feletti ima hatékony. (pl. akik ös idök ota tiszteletben részülnek, vagy a krisztus-hitük miatt végztek velük mások, vagy csodák köthetök a nevükhöz). Ez egy folymat több évig-évszázadig tartó folymat is lehet. Többnyire nemzetállamok remélnek általa elismerést- ami jó és szép. (Mégjobb azonban az egyházközségutánpotlás nevelése az adott templom körül…)
Számos tévedés is volt már a szenttévatások körül-mert mi sem emberibb mint tévedni…Egy példa a szenttéavatási -beismert-tévedésre:
Szent Johanna egy katolikus francia nö volt a 15. Században. (SZENT JOHANNA — JEANNE D’ARC Május 30. *Domrčmy, 1413 körül +Rouen, 1431. május 30.)
Lásd Magyar katolikus lexikonban Johanna sorsát, (elöször 53 katolikus teológiai doktor, majd a Domonkos-rendi katolikus inkvizitor boszorkányság miatt halálra ítélte, élve elégette, majd párszáz év múlva 1944. május 13-án XII. Pius pápa Franciaország második patrónájának=védöszentjének nyilvánította.)
Egyházi halálraítélése: 1431. május 30-án reggel az egyházi bíróság mint visszaeső eretneket kizárta az egyházból. Az angolok, a francia -boszorkány- halálát akarták. Átadták Jeanne-t a hóhérnak és máglyán élve elégették. Elötte kopaszra nyírt fejére papírsüveget húztak e felirattal: “Eretnek, szakadár, visszaeső bűnös, hitehagyó, bálványimádó.”
Egyházi szentté avatása: Huszonöt év múltan kezdödött az ítéletnek az egyházi hatóság általi felülvizsgálata, de csak sokkal késöbb rehabilitálták. 1909. április 11-én boldoggá, 1920. május 16-án szentté avatták.
Jézus Krisztus Istenfia Megváltó, hogyan lehetséges ez? Ezt el lehet egyszerüen intézni azzal, hogy:
„Mi sem emberibb, mint tévedni?“
Vagy ki ne emlékezne a Fülöp Atya filmjében „A legytek jók, ha tudtok“ címü filmben, mikor a pap a gyerekkel egy este koldulni indul, egy fiatal bíborossal találkoznak (Caprarola hercegével), aki durván és nagyképűen bánik velük. A bíboros kíséretében egy szép arcú fiatal apród is van Leonetto néven, aki durván félrelöki őket, ezért Cirifischio bosszút esküszik. Árvagyerek társaival együtt egy kertben megtámadja az apródot, akiről kiderül, hogy igazából kislány, Leonetta (Federica Mastroianni), és a bíboros szeretője. Fülöp atyát teljesen megrázza a tény és felkiált: „Jézus Krisztus Istenfia Megváltó, hogyan lehetséges ez?“
De kit is misszionál igazában ma, hogy többszáz vagy ezer éve kiket avattak szentté?
Az egyszerü mai társadalmi emberek missziója és üdve legyen neünk sokkal fontosabb. Ha valaki nem tud minden parancsolatot követni vagy megtartani mert nem ismeri az arany ertékét annak a fillérröl kell beszélni. Bama-mama hittanon ahová mindenkit meghív pl. Farkas István azaz Lupusz atya Makkosmárián, vagy Butsi atya a sok-sok ministránsával.
Ezt lenne jó mindenkivel közölni,a falunkban (az egyházközségben ha nem is mindet, de minél többet igyekezzen valaki ezekböl megtartani és meglátja, hogy jó kedve lesz töle):
1. a vasárnapi misére szolo harangszóra vessünk keresztet; 2. férfiak fogjak meg ezelatt a nejük kezét legalább vasárnap; 3. a szentletviztartó vagy házi áldás felerősítése az ajtófélfára; 4. a folyamatos ima tanulás-napi imák-énekkel a piciknek; 5. az adakozás megtanulása; 6. szent könyvek beszerzése; 7. a pénteki étkezési szabályok gyakorlása (hústilalom); 8. a mások iránti tisztelet, a felebaráti szeretet követése; 9. vallási oktatás; 10. a családi élet tisztaságával kapcsolatos törvények követése.
2. Osli osolygós madonna könyörögj érettünk