Isten nem tud nemet mondani ránk – Vasárnapi ráhangoló
A Vasárnapi ráhangolóban Heiter Robert Gottfried atya a Kivonulás könyvének egyik mély és vigasztaló szakaszából indult ki: abból a jelenetből, amikor Mózes a Sínai-hegyen találkozik az Úrral, és Isten maga mondja el, ki ő. A szentírási rész szerint az Úr „irgalmas és könyörülő Isten, hosszan tűrő, kegyelemben és hűségben gazdag”.
Robert atya rámutatott: a kereszténység kinyilatkoztatott vallás, vagyis az ember nincs a saját elképzeléseire utalva, amikor Istenről gondolkodik. Nem nekünk kell kitalálnunk, milyen az Isten, mert ő maga tárja fel önmagát. Ez a kinyilatkoztatás pedig nem félelmetes vagy távoli képet ad róla, hanem olyan Istent mutat meg, aki egyszerre Úr, irgalmas, könyörülő és hűséges.
A ráhangoló egyik hangsúlyos gondolata az volt, hogy Isten valóban Úr: nem „haver”, nem pusztán barát, nem emberi szerepekbe beszorítható valaki, hanem a világ és az ember élete fölött álló hatalom. Ez azonban nem rideg uralmat jelent. Éppen ellenkezőleg: az ő hatalma irgalommal és könyörülettel kapcsolódik össze. Az ember élete nem önmagából ered, és nem is teljesen az ember kezében van. Isten az, akinek hatalmában áll az élet kezdete és vége is.
Robert atya különbséget tett könyörület és szánalom között is. A könyörület nem lenéző sajnálkozás, hanem érzékeny figyelem. Isten könyörülete azt jelenti, hogy látja az embert: esendőségében, problémáiban, nehézségeiben, és abban is, amire valóban szüksége van. Az irgalom ezért nem gyengeség, hanem felemelő erő. Nem csupán lehajol az emberhez, hanem átöleli és felemeli őt.
A tanítás központi üzenete Isten hűsége volt. Robert atya hangsúlyozta: Isten akkor is hűséges hozzánk, amikor mi nem vagyunk hűségesek hozzá. Akkor is ragaszkodik az emberhez, amikor az ember tudatosan vagy hanyagságból elszakítani próbálja a hozzá fűződő szálakat. Isten saját létéből fakadóan nem tud elfordulni tőlünk, mert ő maga az élet, és azt akarja, hogy az embernek is élete legyen – mégpedig a lehető legteljesebb módon.
A ráhangoló megrendítő mondata szerint, ha van valami, amit Isten „nem tud”, az az, hogy nemet mondjon ránk. Nem tud hátat fordítani nekünk, mert hűsége mélyen hozzátartozik ahhoz, aki ő. Az ember ezzel szemben nagyon is képes nemet mondani Istenre, elfordulni tőle, bezárkózni előtte. Éppen ezért van szükségünk Isten hosszan tűrésére, kegyelmére és irgalmára.
