Szeptember 23-án ünnepeltük Pietrelcinai Szent Pio atyát. Ezeket az egyszerű javaslatokat követve elkezdhetjük saját kapcsolatunkat építeni ezzel a népszerű szenttel.
Amikor Pio atya 1968. szeptember 23-án meghalt, a hívők szerte a világon biztosak voltak abban, hogy a kapucinus szerzetest egy napon szentté avatják. A hivatalos vizsgálat az ügyében csak 1982-ben kezdődött, és csak 2002-ben avatták szentté. Ekkorra azonban már több ezer ember élt lelki barátságban Pio atyával – teljesítve azt a vágyát, amelyet egykor imában kifejezett: „Bárcsak segíthetnék másokon, Jézusom!”
Akkor hogyan kezdjek el egy ilyen barátságot? Íme négy javaslat:
Ismerjük meg őt!
Amikor valakivel kapcsolatot alakítunk ki, teljesen természetes, hogy meg akarjuk ismerni az illető életét, tapasztalatait és a szemléletmódját. A szentekkel való barátkozás ugyanezt a dinamikát követi. Ha tehát szeretnél Pio atya barátja lenni, jó kiindulópont az, hogy megismerkedj az életével. Szerencsére számos jó életrajz készült a pietrelcinai szentről. A Padre Pio: The True Story (Pio atya: Az igaz történet) c. könyvet sokan Pio atya életének legjobb általános beszámolójának tartják. Az egyik könyv, amit személy szerint szeretek, a Padre Pio Under Investigation: The Secret Vatican Files (Padre Pio vizsgálat alatt: A titkos vatikáni iratok). Életének egyik legnehezebb pillanatát részletezi egy inkvizítor szemével, aki a fiatal pap esetét vizsgálta, aki oly sok rendkívüli állítás és féltékenység szülte vád középpontjában állt. A könyvben sok vallomás található, amelyeket Pio atya eskü alatt tett, és bensőséges betekintést nyújt az életébe a megpróbáltatás idején. Magyarul olvashatjuk például ezeket a könyveket: Harmath Károly: Pietrelcinai Pio atya (Agapé Kft, 1995); Maria Winowska: Padre Pio igazi arca (Ecclesia, 1988), Pio atya: A remény szavai (Lazi Kiadó, 2024), Pio atya gondolatai (Lazi Kiadó, 2020). Életéről magyar nyelven hosszú filmet is megtekinthetsz.
Elolvashatsz néhány cikket is Pio atyáról a sajtóban megjelent számos cikk közül (például Pio atya gondolatai – Bölcsességek az év minden napjára vagy Pio atya: A fény szavai), amelyek kiemelik spiritualitásának különböző aspektusait.
Kérjük tőle!
Minden barátságnak fontos része annak a biztos tudata, hogy kérhetsz a másiktól támogatást és segítséget – és ez különösen fontos, ha egy szenttel építesz ki kapcsolatot. Pio atya különösen erős közbenjáróként ismert. II. Szent János Pál megértette ezt, és gyönyörű imát írt, amelyet Pio atya szentté avatásakor mondott el, és amelyben segítségét kérte a bajok idején.
Az ima így kezdődik:
Szent Pio, kérünk téged, taníts meg minket valóban alázatosnak lenni, hogy mi is az evangélium kicsinyei közé tartozhassunk, akiknek az Atya megígérte, hogy feltárja Országa titkait.
Az ima csodálatos, mert nem csak arra kéri Pio atyát, hogy támogasson minket, hanem arra is, hogy segítsen megváltoztatni szívünket, hogy olyanná válhassunk, amilyennek Isten akar látni minket. Ez az igaz barátság definíciója!
Utánozzuk őt!
Ahogy közelebb kerülünk Pio atyához, remélhetőleg megtanulunk az ő egyszerűségével és intenzitásával imádkozni, valamint egyre koncentráltabbak és imádságosabbak leszünk a szentségek vétele során. Ha van egy barátunk, akit csodálunk, természetes, hogy igyekszünk utánozni őt.
Megpróbálhatjuk azt is utánozni, hogyan viselkedett Pio atya a világban, kimutatva szeretetét mások iránt. Egy könyv, amely szerintem különösen kiemelkedő ebből a szempontból, a néhai Lorenzo Albacete teológus, író, pap és tudós fizikus Cry of the Heart – On the Meaning of Suffering c. könyve. (Hozzá kell tennem, hogy ennek a könyvnek a végére írtam egy rövid életrajzi fejezetet, így lehet, hogy elfogult vagyok!)
Ebben a könyvben Albacete atya egy látogatásról ír, amelyet a San Giovanni Rotundo-i kórházban tett, amelyet maga Pio atya alapított. Rövid látogatása az ottani orvosoknál és nővéreknél teljesen megváltoztatta azt, ahogyan Albacete viszonyult a betegséghez és a szenvedéshez. Az atyát különösen megdöbbentette az, amit egyszer Szent Pio mondott a kórházban dolgozó szakembereknek:
„Küldetésed van a betegekről gondoskodni, de ha a betegágyba nem viszel szeretetet, nem hiszem, hogy az orvostudomány sokat segítene. Hogyan is fejezhetnéd ki szeretetedet, ha nem szavakkal, amelyek lelki megkönnyebbülést hoznak a beteg embernek! Hozzátok el Istent a betegekhez.”
Albacete ihletet érzett, hogy megpróbáljon úgy tekinteni a szenvedésre, mint Pio atya. Ez segített neki megérteni, hogy bár az emberi szenvedés soha nem fog megszűnni ebben az életben, csatlakozhatunk Krisztushoz, hogy átöleljük azokat, akik szenvednek, miközben a szenvedés értelmét keresik.
Ahogy erősödik kapcsolatunk Pio atyával, az atya remélhetőleg felnyitja a szemünket, és segít abban, hogy szebb és Krisztus-központúbb módon tekintsünk a világra, épp ahogyan ezt Albacete atyával tette.
Oszd meg másokkal, amit pio atyától kaptál!
A barátságnak van egy utolsó aspektusa, amelyet néha elfelejtünk, de nagyon fontos. Az egészséges barátság soha nem zárkózik el önmagába, hanem megnyílik mások felé – különösen azok felé, akik elszigeteltnek és kiszorítottnak érzik magukat. Képzeld el, hogy te és egy közeli barátod minden héten ugyanabba az étterembe látogattok, és minden alkalommal, amikor arra jártok, ott ül valaki a szomszéd asztalnál, aki mindig egyedül van, és magányosnak tűnik. Remélhetőleg valamelyikőtöknek egyszer csak lesz szíve meghívni az illetőt az asztalotokhoz – ezzel megnyílik a lehetőség, hogy a két személyes barátság baráti körré váljon.
Hogyan vonatkozik ez a Pio atyával való kapcsolatra? Nos, ha segítséget és vigaszt találsz ebben a barátságban, akkor hívj meg másokat is, hogy „csatlakozzanak az asztalodhoz”. Ez különösen igaz azokra, akiket magányosnak látsz, akik számkivetettnek érzik magukat, vagy akik személyesen vagy lelkileg küszködnek. Adhatsz nekik egy Pio atya imakártyát, és elmagyarázhatod, hogyan segített neked az atya barátsága. Esetleg megoszthatsz vele egy könyvet vagy cikket Szent Pióról, amelyet hasznosnak találtál. Vagy ha a plébánián van szobra Pio atyának, meghívhatod az illetőt, hogy csatlakozzon hozzád az imádkozásban.
Bármilyen gesztust is választasz, legyen az egyszerű, és tartsd tiszteletben a másik személy szabadságát. Bánj vele ugyanolyan szeretettel és odafigyeléssel, mint Pio atya tette ezt.
Írta: John Touhey
Fordította: Ujvári Szonja
Forrás: Aleteia
Josefayerbrider
2024. október 23. at 10:51
INRI,
igen a Pió atya egy nagyszerü példakép. Félreértés nesseék, nem Öt kell kerjük a csodákért. Ahogyan Szüzanyát sem kell kérnünk…Itt csakis a Szentháromságos egyistent kell kérnünk. A szentek csontjai feletti ma hatékony. Az ö közbenjárásukat kell kérni, hogy kérjék értünk a Jóteremtö segitségét. A Pio atya csontjai egy helyben vannak, oda kell ehez a kérö imához utaznunk.
A szüzanya pedig Mária mennybementelekor testetül lelkestül emlekedett a mennyekbe, nincsenek itt csontjai közttünk (ahogyan Jézusnak sem). Tehát a sarki mária szobor elött Márokpapiban, Albertkázmérpusztán, Mezökaszonyban, Nagyváradon a Regnum Marianumban, Lurdban, Fatimában, Hodmezövásárhelykutasipusztán, a Kármelhegyen, Yerushalaymban, Rómában, Mekkában, Osliban stb…a déli és sz e´szaki sarkon belül is akárhol egy kis Mária szoborrral a kezünkben (vagy anélkül) is kérhetjük közbenjáró imáját az Ö Szent fiához. Ahová sokan mennek imádkozni az egy zarándok-kegyhely.
Osli mosolygós Madonna könyörögj érettünk.