Imanap a békéért

Péntek van, Jézus kereszthalálának a napja. Ma a keresztények világszerte azért imádkoznak és böjtölnek, hogy a Szentföldön megszűnjék a vérontás s az igazságosságon alapuló béke legyen az úr. Nem ez az első imanap.

Pierbattista Pizzaballa bíboros, jeruzsálemi latin pátriárka október 11-én felhívást tett közzé, amelyben kérte, hogy a keresztények október tizenhetedikét a Szentföld békéjéért tartandó imának, böjtnek és kiengesztelődésnek szenteljék. Október 18-án Ferenc pápa az általános kihallgatás végén ezt mondta:

„Gondolatban ma is Izrael és Palesztina felé fordulunk. Az áldozatok száma egyre nő, és kétségbeejtő a helyzet Gázában. Kérem, tegyünk meg mindent a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében. /…./

Testvéreim, a háború nem old meg semmilyen problémát, csak halált és pusztulást hoz, növeli a gyűlöletet és megtöbbszörözi a bosszút. A háború keresztülhúzza a jövőt.

Kérem a hívőket, hogy ebben a konfliktusban csak egy oldalra álljanak: a béke oldalára; de ne csak szavakkal, hanem imával, teljes odaadással.

Ezt szem előtt tartva, október 27-re, péntekre, böjti és imanapot, bűnbánati napot hirdetek és kérem, hogy csatlakozzanak hozzá – ahogy azt jónak látják – a különböző keresztény felekezetekhez tartozó testvérek és nővérek, más vallások tagjai és mindazok, akiknek szívügyük a béke a világban.”

Ferenc pápa tehát nemcsak a katolikusokhoz szólt; mindazoknak címezte felhívását, akiknek szívügyük a béke.

Október 24-én Pierbattista Pizzaballa bíboros körlevelet adott ki, amelyet magyar fordításban a Magyar Kurír tett közzé. A bíboros először is elítélte mindazt, ami október 7-én Dél-Izraelben történt, mert „semmi nem indokolhat egy ilyen atrocitást”. A bíboros hangsúlyozta, az erőszak nem egyeztethető össze az evangéliummal, s „minden emberi személy élete egyenlő méltósággal bír Isten előtt”. Majd így folytatta:

„Ugyanez a lelkiismeret azonban arra késztet, hogy a szívemre nehezedő nagy teherrel ma ugyanilyen világosan kijelentsem, hogy az erőszak új időszaka több mint ötezer halálos áldozatot követelt Gázában, köztük sok nőt és gyermeket, több tízezer sebesültet, földig rombolt városrészeket, gyógyszerhiányt, vízhiányt és az alapvető szükségletek hiányát több mint kétmillió ember számára. Ezek olyan tragédiák, amelyeket nem lehet megérteni, amelyeket kötelességünk elítélni és fenntartás nélkül felemelni a szavunkat ellene.

A Gázát napok óta sújtó folyamatos bombázás csak még több halált és pusztítást okoz, és csak növeli a haragot és a gyűlöletet. Ez nem old meg semmilyen problémát, hanem inkább újakat teremt.

Itt az ideje, hogy véget vessünk ennek a háborúnak, az értelmetlen erőszaknak.

Csak akkor kezdődhet meg egy komoly békefolyamat, ha véget vetünk a több évtizedes megszállásnak és tragikus következményeinek, valamint ha világos és biztonságos nemzeti perspektívát adunk a palesztin népnek. Ha ezt a problémát nem a gyökerénél orvosoljuk, soha nem lesz meg az a stabilitás, amelyet mindannyian remélünk. Ezeknek a napoknak a tragédiája mindannyiunkat, vallási, politikai, civil társadalmi, nemzetközi közösséget komolyabb elkötelezettségre kell hogy késztessen, mint amit eddig tettünk. Ez az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük a mostanihoz hasonló tragédiákat. Tartozunk ennyivel a mostani és az elmúlt évek számtalan áldozatának. Nincs jogunk arra, hogy ezt a feladatot másokra bízzuk.”

A bíboros körlevelében a szeretet és a béke bátorságát hangsúlyozta, ami kizárja a gyűlöletet és a bosszút, kizárja, hogy a harag foglalja el szívünket. Csak ezzel a bátorsággal lehet követelni az igazságot, elutasítani az elnyomást. A bíboros a körlevél záró részében ezt írta:

„Végül imádkozzunk minden ártatlan áldozatért. Az ártatlanok szenvedése Isten előtt értékes és megváltó értékkel bír, mert egyesül Krisztus megváltó szenvedésével. Szenvedésük hozza egyre közelebb a békét!”

Egy nappal később, október 25-én Pizzaballa bíboros videóüzenettel fordult Gáza népéhez, s támogatásáról biztosította a szenvedőket.

„Ne veszítsétek el a bátorságot és a reményt, emlékezzetek arra, hogy az Úr veletek van, s mi is veletek vagyunk. Legyetek erősek”

– mondta többek között a bíboros.

Ugyanezen a napon az index.hu hírportál interjút közölt Frölich Róbert országos főrabbival. Az interjúban elhangzik egy fontos kérdés:

„Igazságos dolog iszlám fanatikusok miatt egy kétmilliós várost büntetni?”

A főrabbi válasza:

„A mózesi törvényeknek egy kevéssé ismert fejezete a háború törvénye, ami Mózes ötödik könyvében található. Eszerint, ha háborút hirdetsz egy város ellen, mielőtt elfoglalnád, szólítsd fel békére, hogy adja meg magát. Az Izraeli Védelmi Erők akarva-akaratlanul, de eszerint járnak el, amikor felszólítják a lakosságot, hogy déli irányba hagyják el Gázát. Hadd hozzak egy-két példát: a második világháborúban nagyon sok ártatlan civil vesztette életét, amikor a szövetségesek Drezdát szőnyegbombázták. De említhetném Londont is, amikor a Luftwaffe gépei nyolc hónapon keresztül bombázták a brit fővárost. Sajnos minden háborúban vannak civil áldozatok is. C’est la guerre!”

A főrabbi úr nyilatkozatában békéről, a békéért, az áldozatokért (valamennyi áldozatért!) való imáról egy szó sem esik. A summázat csak ennyi: ilyen a háború!

Keresztény ember hittel vallja, hogy Jézus a megjövendölt Messiás, a „Béke Fejedelme” (Iz, 9,5).

Keresztény ember azt is tudja, mennyire igazak János apostol szavai:

„Ha valaki tagadja a Fiút, akkor az Atya sem az övé; ha valaki vallja a Fiút, akkor az Atya is az övé. /…/ Erről ismerhetjük meg Isten Lelkét: Minden lélek, amely vallja, hogy Jézus Krisztus testben eljött, Istentől van. És minden lélek, amely nem vallja Jézust, nem Istentől van.” (1 Ján 2, 23; 4,2-3)

Ma világszerte sokan imádkoznak azért, hogy a Szentföldön elhallgassanak a fegyverek, az igazságosságból fakadó béke legyen az úr. Ferenc pápa felhívásához csatlakozva forduljunk mi is a Béke Fejedelméhez „imával, teljes odaadással”.