II. Erzsébet – egy hiteles keresztény uralkodó

Az Egyesült Királyság a héten ünnepli II. Erzsébet uralkodásának 70. évét. Ezen alkalom jó ürügyet szolgáltat az uralkodóról szóló cikkek egész sorának megjelenéséhez, amelyek hosszú életével, jellemével, bánatával és örömeivel foglalkoznak… Viszont alig van olyan cikk, amely kiemelné azt, hogy a királynő hiteles keresztény uralkodó.

II. Erzsébet alattvalói számára az uralkodó karácsonyi üzenete különösen emelkedett eseményt jelent uralkodásának kezdete, 1952 óta. Hasonlóan a katolikusokhoz, akik megnézik a pápa Urbi et Orbi áldásának közvetítését, a britek milliói sem mulasztanák el semmi pénzért sem ezt a pillanatot a televízióban, hogy meghatódva meghallgassák királynőjüket, aki egyben az Anglikán Egyház feje. Ez az esemény, amelyet kezdetben a rádió sugárzott, majd 1957-től a televízióban közvetítettek, az egyetlen olyan alkalom, amikor a királynő úgy szól népéhez, hogy előtte nem konzultál a kormánnyal. Az uralkodó az általa elkészített szövegbe kizárólag csak a magántitkárának, a királyi család udvari teológiai tanácsadójának és természetesen hitvesének, a 2021. április 9-én elhunyt Fülöp hercegnek engedett betekintést. De miért létezik ez a kivétel ezzel a beszéddel? Talán azért, mert a királynő gondolatai a keresztény hitnek az életben betöltött fontosságáról nyilvánvaló személyes vetülettel bírnak.

Trónra lepésével a királynő egyúttal az Anglikán Egyház legfőbb kormányzója is lett. II. Erzsébetet – hasonlóan a brit uralkodók mindegyikéhez – Canterbury érseke koronázta meg és szentelte fel egy olyan szertartás során, amely a francia királyok koronázásában eredezik. A királynő ennek alapján „Isten kegyelméből királynő, a hit védelmezője” (Dei Gratia Regina Fidei Defensor). A királynő tehát mint „az Anglikán Egyház legfőbb kormányzója” számos vallási szertartáson vesz részt közéleti tevékenységei között. Ám az éves karácsonyi üzenet fedi fel egyértelműen Istenhez és személyes hitéhez fűződő kapcsolatát. Ez a kapocs már megkoronázása előtt is látható volt:

„Imádkozzatok értem …. azért, hogy Isten adja meg a bölcsességet és az erőt a megteendő ünnepélyes ígéreteimnek a betartásához, és hogy hűségesen szolgálhassam Őt és titeket életem minden napján.”

Ezt az imádságos kérést fogalmazta meg II. Erzsébet első karácsonyi üzenete során 1952-ben, hat hónappal azelőtt, hogy 1953. június 2-án megkoronázták a londoni Westminster apátságban. (Szerk.: VI. György 1952. február 6-án bekövetkezett halálakor a fiatal Erzsébet hercegnő rögtön az Egyesült Királyság uralkodója lett, noha koronázására csak 1953. június 2-án került sor.)

A hit „életének horgonya”

II. Erzsébet karácsonyi üzenetei évről-évre bizonyos fejlődést mutatnak abban, ahogyan utal személyes hitére és a keresztény értékekre, mint például a megbocsátásra, a kiengesztelődésre, a szeretetre vagy a kötelességtudatra. Uralkodásának legutóbbi 22 éve során üzeneteinek hangneme mássá, szinte bensőségessé vált. A királynő előszeretettel beszél úgy a hitéről, mint „élete horgonyáról”. Valójában II. Erzsébet 2000 óta karácsonyi üzenetét Krisztus élete és tanítása elbeszélésének szenteli. Ez adja a keretet, amelyben „saját életét igyekszik megélni”.

„Sokunk számára hitünk alapvető jelentőséggel bír. Számomra Krisztus tanítása és Isten előtti személyes felelősségem alkotja azt a keretet, amelyben életemet igyekszem élni. Én is, mint annyian mások, szilárd vigaszt merítettem Krisztus szavaiból és példájából a nehéz pillanatokban.”

A királynő 2014-es üzenete amellett, hogy nyíltan keresztény, még sokkal személyesebb hangvételű:

„Jézus Krisztusnak, a béke fejedelmének élete, akinek ma ünnepeljük születését, számomra mindig ösztönzést adott és biztos rögzítési pontot jelentett életem során. Ő a kiengesztelődés és megbocsátás példaképeként kitárta karját a szeretet, az elfogadás és a gyógyítás szellemében. Krisztus példája megtanított arra, hogy törekedjek tiszteletben tartani és értékelni minden embert, legyen akár hívő vagy nem hívő.”

Két évvel később a királynő tanúságtétel formájában fejtette ki, hogy hogyan találja meg Krisztusban „azt a fényt, amely életét vezérli”:

„Embermilliók követik ma Krisztus tanítását és találják meg benne azt a fényt, amely életüket vezérli. Én is közéjük tartozom, mivel Krisztus példája segít felismerni annak értékét, ha kis dolgokat nagy szeretettel művelnek, bárki művelje is ezeket és bármilyen legyen is a saját hite.”

Végül 2020 karácsonyán a Windsor kastélyból küldött üzenetében, ahova a Covid-19 járvány miatt Fülöp herceggel együtt visszavonult, az irgalmas szamaritánus példabeszédének felidézése után a királynő arról biztosítja az embereket, hogy imádkozik értük:

„Természetesen sokak számára az évnek ezt az időszakát szomorúság tölti el: egyesek a szeretteik elvesztését siratják, mások hiányolják a barátaikat és családtagjaikat, akik a biztonság miatt távolságot kénytelenek tartani, miközben valójában mindössze egy egyszerű ölelést vagy kézszorítást kívánnának karácsonyra. Ha Önök is közéjük tartoznak, akkor nincsenek egyedül, és biztosítom Önöket arról, hogy gondolok Önökre és imádkozom Önökért.”

Személyes hitvallás

Egyes királyi megfigyelők véleménye szerint egyértelműen Krisztus születésének 2000. évfordulója volt az az alkalom, amikor a királynő úgy döntött, hogy nyíltabban szól hitéről. Mások ebben George Carey, akkori canterburyi érsek befolyását látják. Ian Bradley, a Szent András Egyetem történelemprofesszora és az „Isten óvja a királynőt – A monarchia szellemi szíve” című könyv szerzője szerint inkább Fülöp herceg közvetlen befolyásáról lehet szó.

„A 2000-ben elhangzott nagyon személyes üzenete után a királynőt bátorították arra, hogy továbbra is beszéljen hitéről. Úgy tudom, hogy a szokásosnál huszonötször több levelet kapott válaszul a karácsonyi üzenetére, és hogy az edinburghi-i herceg is határozottan támogatta abban, hogy ebben a hangnemben folytassa és szóljon személyes hitvallásáról a briteknek” – mondta el Ian Bradley a Guardian című angol napilapnak adott interjújában.

Ami igazán szembeötlő, az a következő változás: II. Erzsébet első üzenetében azt kérte, hogy imádkozzanak érte. A platinajubileum közeledtével elmondott üzenetében arról biztosította alattvalóit, hogy imádkozik értük. Mindez annak a jele, hogy II. Erzsébetben folyamatosan erősödött és összeforrott a bölcsesség, a kötelességtudat és Isten keresése, miáltal ő lett az egyik legsugárzóbb és legszeretettebb uralkodó messze az Egyesült Királyság határain túl is.

Ezt a cikket Dr. Fedineczné Vittay Katalin önkéntes fordítónknak köszönhetően olvashattad el magyarul. Ha fordítóként te is csatlakoznál a Katolikus.ma médiamisszióhoz, akkor várjuk jelentkezésedet a Kapcsolat oldalon keresztül.

Forrás: Aleteia