Zen bíboros úr letartóztatása bebizonyította a hongkongi keresztények rendkívüli sebezhetőségét. A vallásszabadság egyre kevésbé érvényesül, a politikai ellenőrzések egyre gyakoribbak és az Egyházat nyíltan támadják. A helyzetet Jean-Baptiste Noé geopolitikus elemzi.
A 90 esztendős Joseph Zen bíborost, Hongkong régi érsekét, rövid időre letartóztatták három további személlyel együtt, majd szabadon engedték óvadék ellenében. A bíboros mindig szemben állt a kommunista rezsimmel, erősen kétségbe vonta a Szentszék és a Kínai Népköztársaság között létrejött egyezséget, így egyszerre számított a kommunizmussal szemben álló személynek és a rezsim kinyilvánított ellenfelének. Mióta Peking rátette kezét a városra, 2021 januárjában, és de facto megszüntette a hongkongi kivételezettséget a politikai és intellektuális szabadság terén, a hurok egyre jobban szorult a keresztények nyakán, protestánsokén és katolikusokén egyaránt, akik sokan az elmúlt évek jogvita-mozgalmainak nagy alakjai voltak.
Ha tehát Peking fellép Zen bíboros ellen, az világos üzenet ellenfelei számára: a rendszer nem fog habozni fellépni a médiában leggyakrabban szereplő, legfőbb alakok ellen sem, még ha nemzetközi támogatást élveznek és még ha idősek is. Kína mestere a mérgezéses háború művészetének és győzni tud, harc nélkül. A hatalom kiterjesztése Hongkongra a washingtoni capitoliumi események alatt történt meg: a nyugati világ mással volt elfoglalva, és hagyta Kínát cselekedni. Jelenleg Ukrajnára tekint a világ, Hszi Csin-ping azt gondolja, hogy ez megvédi őt a szankcióktól és a kárhoztatástól. Ki merne egyébként gazdasági szankciókkal élni Kínával szemben, mint ahogyan ezt Oroszországgal szemben teszik? Ez a megbüntethetetlenségi helyzet még inkább megerősíti Peking felülkerekedését, és fokozott aggodalommal tölti el az ellenzőket.
Ellenzékellenes törvény
Zen bíborost avval vádolják, hogy összejátszik idegen hatalmakkal. A vád alapját az jelenti, hogy felelős szerepet játszott a „Fonds du 12-juin („Június 12-i alap”) létrehozásában, amelyet a 2019. június 12. és 2020. július 1. között a demokráciáért tartott tüntetéseken megsebesült és letartóztatott személyek megsegítésére hoztak létre. 2020 július 1. volt a napja annak, hogy Kína elfogadta a nemzetbiztonsági törvényt. Az Alap ugyan valóban elfogadott külföldi adományokat, de ezt a tevékenységét leállította 2020 júliusában, amikor a nemzetbiztonsági törvény hatályba lépett. Mindenképpen tehát egy törvény visszaható hatályú alkalmazásáról van szó, ami szabadságromboló.
Ez a letartóztatás a hongkongi kormány megváltoztatásával függ össze. A régebbi kormányzó, a katolikus Carrie Lam, akit pedig Peking nevezett ki, bizonyos ellenkezéssel alkalmazta a megtorló törvényeket. Kénytelen volt szembeszállni a heves tüntetésekkel 2019-ben és 2020-ban, ami aláásta tekintélyét. A kormányzót megválasztó testület, amely Peking híveiből áll, tehát most május 8-án John Leet választotta meg utódául. Bár ő csak július 1-jén lép hivatalba, Zen bíboros letartóztatását az új vezetőség üzenetének lehet tekinteni, hogy világosan jelezzék: a régi tolerancia már a múlté. A hongkongi katolikusok nehéz napok elé nézhetnek, pláne ha arra gondolunk, Kínában belül mit szenvednek már most el a keresztények. Zaklatások, a hitoktatási kurzusok és a gyermekek templomba járásának a betiltása, támadások a papok ellen, akik nem tagjai a hivatalos Egyháznak: a keresztények helyzete Kínában különösen kényes. A Szentszékkel való egyeztetések semmi eredményt nem hoztak, és nem hatottak oda, hogy a hurok szorítása enyhüljön. A Szentszéki diplomácia számára még minden feladat megoldásra vár a hongkongi keresztények ügyében, akik nem néznek valami nagyon fényes jövő elé.
Fordította: Dr. Seidl Ambrusné
Forrás: Aleteia
