Hol történt valójában Szent István vértanúsága?

A Születés másnapján, december 26-án ünnepli az egyház az első vértanút, Szent Istvánt. Ma, Jeruzsálemben két helyszín is tiszteleg ezen diakónus előtt, akit a korai századokban nagyon tiszteltek. Ez az ellentmondás arra is emlékeztet bennünket, hogy a régészet és a hit nincsenek ugyanazon a szinten.

A remény jeleként december 25-én, éppen csak hogy megszületett Jézus, amikor az egyház máris egy vértanú előtt tiszteleg. És nem is akármilyen mártír előtt. Karácsony másnapján, december 26-án, ünnepli a liturgia Szent Istvánt, aki a legelső vértanú, vagyis „protomártír”. Olyan ünnep, amely a passió szenvedésén keresztül teszi lehetővé a megtestesülés és a feltámadás összekapcsolódását, mert Isten Jézusban jött el, hogy bármi áron megmentsen bennünket.

Jeruzsálemben két helyen emlékeznek meg Szent István diakónus megkövezéséről, amelyet az Apostolok Cselekedeteinek hetedik fejezete beszél el. „Amikor ezt hallották, haragra gyulladtak, és fogukat vicsorgatták ellene magyarázza Szent Lukács beszámolója. – Ő azonban a Szentlélekkel eltelve fölnézett az égre és látta az Isten dicsőségét és Jézust az Isten jobbján. Felkiáltott: „Látom, hogy nyitva az ég, és az Emberfia ott áll az Isten jobbján.” Erre ordítozni kezdtek, befogták fülüket, s egy akarattal rárontottak, kivonszolták a városból és megkövezték.” Az Óvároson kívül így két épületet építettek István vértanúságának feltételezett helyszínén: egy latin bazilikát, kőhajításnyira a Damaszkuszi kaputól (északon); és egy görög ortodox templomot a falak és a Gecsemáné kert között (keleten).

A francia Bibliai és régészeti iskola székhelye

A Lagrange atya által vezetett francia dominikánus atyák 1890-es letelepedése óta a bazilika a Francia Bibliai és Régészeti Iskolának, az EBAF-nak a székhelye. Az 1900-ban felszentelt bazilikát a Lagrange atya által tanulmányozott V. századi bazilika régészeti maradványaira építették. Eudoxia, II. Theodosius császár (408-450) hitvese az Apostolok Cselekedetei és a szájhagyomány megjelölése alapján építtetett egy épületet Jeruzsálemben, István vértanúságának feltételezett helyszínén.

A Jeruzsálem óvárosa és az Olajfák hegye között, a Kidron-völgyben található, középkori tanúvallomások alapján alapított görög templom régi, de az 1960-as években felújították. A jelenlegi régészeti adatok a görög templom helyét vitathatónak tartják. A latin ferencesek azonban minden év december 26-án ott éneklik a vesperást a protomártír ünneplésére. Ez egy olyan hagyomány, amely korábbi, mint a dominikánus bazilika építése.

Melyik a hiteles bazilika?

Szent István kettős tisztelete sokat mond a hit és a tudomány, ebben az esetben a régészet kapcsolatáról. Abszurdnak tűnhet egy olyan helyen folytatni az imádkozást, amelyről tudjuk, hogy nem hiteles. De a hit és a régészet nincs azonos szinten, és bár a második támogathatja is az elsőt, nem egyszerűsíthető le rá. A régészet soha nem lesz bizonyíték, mert a hit Isten ajándéka, kegyelem marad” – magyarázza Dominique-Marie domonkos atya, aki egyben régész is. „Ezek a szentélyek nem köteleznek senkit semmilyen irányban”.

Ami egy helyet szentté tesz, az többek közt a hívők imádsága és a helyi keresztény kultúrába való beilleszkedés is. Ebben az értelemben, még ha a régészet szkeptikus is a Kidron-völgyben lévő görög Szent István templomot illetően, egy kevéssé bizonyított helyen végzett imádság is támaszt nyújt a hitnek, amely, mivel Isten testté lett, igényli a megtestesülést és az áhítatot.

Fordította: Bárdi Zoltán
Forrás: Aleteia