Hogyan őrizhetjük meg belső békénket az élet viharaiban? – Lelkesítő Bartha Angéla testvérrel

Lehet-e békesség a szívünkben akkor is, amikor körülöttünk minden összeomlani látszik? Hogyan őrizhetjük meg belső nyugalmunkat a konfliktusok, a szenvedés és az élet megpróbáltatásai közepette? A Lelkesítő legújabb epizódjában Bartha Angéla szociális testvér a Szentlélek gyümölcsei közül ezúttal a békességről elmélkedik, személyes történeteken keresztül mutatva meg, mit jelent Jézus békéjében élni.

A szeretet és az öröm után a békesség kerül a Lelkesítő sorozat középpontjába. Angéla testvér mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy különbség van a Szentlélek karizmái és gyümölcsei között. Míg a karizmák mások javára kapott ajándékok, addig a Lélek gyümölcsei hosszú évek, akár évtizedek alatt érlelődnek meg az ember életében.

Egy személyes élményét is felidézi: nem sokkal a Szentlélek-keresztsége után egy autóban utazott, amikor útitársai heves vitába kezdtek. A feszült helyzetben csendben imádkozni kezdett a békéért, és rövidesen azt tapasztalta, hogy a veszekedés megszűnt. Ezt a békesség karizmájának példájaként említi.

De mit jelent a békesség mint a Lélek gyümölcse?

A cikk a hirdetés után folytatódik…

Angéla testvér egy festő történetével szemlélteti a választ. A művésznek a békességet kellett megfestenie, ám végül nem egy idilli tájat választott, hanem egy hatalmas vihart, amelyben egy fa odújában madár pihent nyugodtan. A kép üzenete egyszerű: az igazi békesség nem azt jelenti, hogy nincsenek viharok körülöttünk, hanem azt, hogy a nehézségek közepette is megőrizhetjük belső békénket.

„Forog a világ, áll a kereszt” – idézi Szent Brúnó gondolatát Angéla testvér, rámutatva, hogy a változó és sokszor bizonytalan világban Krisztus keresztje jelenti a biztos kapaszkodót.

Az epizód egyik legmeghatóbb része Angéla testvér édesapjának története. A 101 éves korában elhunyt férfi fiatalon megjárta a második világháborút. A harcok idején vezetett naplójából lánya egy részletet is felolvas, amelyben ágyútűzről, menekülésről és közvetlen életveszélyről számol be. Angéla testvért azonban leginkább az ragadta meg, hogy édesapja még ezekről a rettenetes eseményekről is milyen belső nyugalommal írt.

Ez a békesség egész életét végigkísérte. Hitéhez a kommunista rendszer nyomása ellenére is ragaszkodott, időskorában pedig, amikor súlyos demenciával szeretetotthonba került, különösen nehéz körülmények között is megőrizte békés természetét.

Angéla testvér hangsúlyozza: a keresztény békesség nem jelenti azt, hogy soha nem lehetünk dühösek, vagy nem háborodhatunk fel az igazságtalanságokon. Sokkal inkább olyan belső bizonyosság, amely abból fakad, hogy életünket Jézus Krisztus tartja a kezében.

„Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja”

– idézi Jézus szavait, emlékeztetve arra, hogy az igazi békesség nem a körülményektől függ, hanem az Istennel való kapcsolatból születik.