Hihetetlen életutat tud maga mögött Srí Lanka első szentje, Joseph Vaz

A húsvét vasárnapi Srí-Lanka-i véres robbantássorozat után szeretnénk olvasóinknak bemutatni a szigetállam első szentjét, Joseph Vaz atyát.

Srí Lanka, korábbi nevén Ceylon az Indiai-óceán északi részén fekvő, trópusi éghajlatú szigetország. Neve szingaléz eredetű, és „sugárzó, fénylő országot” jelent. Évszázadokon át portugál, holland, majd brit uralom alatt élt. Függetlenségét 1949-ban nyerte el. Lakóinak száma mintegy 21 millió, de területe Magyarországnak csupán mintegy kétharmada, 65.000 km2. A lakosság 70%-a buddhista, 12%-a hindu, 10%-a muszlim, 8%-a (más források szerint 7%-a) katolikus, de mellettük több más, kicsiny keresztény közösség is létezik.

A támadások ellenére a Srí Lanka-i katolikusok nagy tiszteletnek örvendő közösséget alkotnak, amelyről mindenki elismeri, hogy sokat tesz a feszültségek oldásáért. A helyi katolikus egyház faji, hitbeli, törzsi vagy társadalmi helyzetbeli különbségekre való tekintet nélkül szolgál mindenkit iskoláiban, kórházaiban, klinikáin és számos más intézményében.

Srí Lanka első szentje, Szent Joseph Vaz, az Örömhír misszionáriusa 1651. április 21-én Goában született hívő szülők gyermekeként. 1676-ban szentelték a Goa-i Érsekség papjává. Egy kis indiai papi közösség tagja lett 1684-ben, majd három év múlva, amikor tudomására jutott, hogy a holland reformátusok uralma alatt álló Ceylon szigetén hogyan üldözik a katolikusokat, egyszerű munkásnak álcázva magát Srí Lankára utazott. (A katolikusokat az uralkodó hatalom a korábbi portugál uralommal asszociálta.) 24 éven keresztül dolgozott azért, hogy az akkoriban föld alatt, titkosan működő Srí Lanka-i egyházat újjáépítse.

Ceylon szigetén már akkor is számtalan vallás, felekezet, etnikum létezett, de Joseph atya át tudta hidalni a vallási különbségeket, és a békét, a megbékélést szolgálta. Mindenkinek segített, aki szükséget szenvedett, függetlenül attól, hogy kicsoda az illető, és éppen hol van. 1692-ben börtönbe vetették őt azzal a váddal, hogy a portugálok zsoldjában álló kém. Tevékenységében ez sem állította meg: két másik katolikus fogollyal együtt egy templomul szolgáló kunyhót épített, és megtérítette rabtársait. Kiszabadulását is hitének köszönhette. 1696-ban az országot rettenetes aszály sújtotta. A buddhista szerzetesek imái sem hozták meg az áhított esőt, és a király (aki maga is buddhista volt) a fogoly misszionáriushoz fordult segítségért. Joseph egy oltárt épített egy kereszttel, és imádságba merült. A hamarosan lezúduló esőben egyedül ő maga és az oltár maradt szárazon. A király ekkor kiengedte őt, sőt, azt is engedélyezte, hogy szabadon hirdesse vallását, annál is inkább, mivel ezt a helyi nyelven tette. Végül 59 évesen, misszionáriusi munkájától és betegségeitől fáradtan, elgyötörve halt meg 1711-ben.

Joseph Vaz atyát 1995. január 21-én Szent II. János Pál pápa avatta boldoggá, a Srí Lankán tett apostoli látogatása során. Szentté avatása Ferenc pápa 2015. január 14-én Colombóban, 500.000 fő előtt elmondott miséjén történt.

A misén elmondott beszédében Ferenc pápa többek közt ezeket mondta:

„Szent Joseph Vaz életével példát mutatott. Azt tanította, menjünk el a távoli vidékekre is, hogy elérjük, hogy Jézus Krisztust mindenütt ismerjék és szeressék”.

„Joseph atya annyira egyesült imáiban a megfeszített Krisztussal, hogy képes volt mindenki számára Isten irgalmának és megbékítő szeretetének jelképévé, élő ikonjává válni.”

„Az Isten iránt érzett valódi szeretet gyümölcse nem a diszkrimináció, a gyűlölet és az erőszak, hanem az élet szentségének a tisztelete, mások méltóságának és szabadságának tiszteletben tartása és a szerető törekvés mindenki jólétének elősegítésére.”

„Ezt kéri tőletek Krisztus. Ezt tanítja nektek Szent Joseph. Ez az, amire az Egyháznak tőletek szüksége van.”

Ferenc pápa szavai napjainkban, a merényletsorozat után aktuálisabbak, mint valaha. A pápa már húsvét vasárnapi beszédében is kegyetlen erőszaknak nevezte a Srí Lanka-i robbantásos merényleteket, és azt hangsúlyozta:

„Arra kérek mindenkit, ítélje el ezeket a terrorista támadásokat, amelyek embertelenek, és soha nem igazolhatók”.

Forrás: Aleteia, Wikipedia, Délmagyar, Katolikus.ma