pexels sora shimazaki 5673488 Custom

Három dolog, amit feltétlenül tegyél meg, ha pályát akarsz változtatni!

Ha néhány egyszerű szempontot átgondolsz, elkerülheted, hogy álmaid munkája rémálommá váljon.

Manapság nagyon kevés ember kezdi azzal a gondolattal a karrierjét, hogy egész életében az első választott munkáját fogja csinálni. Valójában a Bureau of Labor Statistics (Munkaügyi Statisztikai Hivatal) által a „baby boom” (1946 és 1964 között születettek) korosztályra készített tanulmány kimutatta, hogy „18 és 48 éves koruk között az emberek átlagosan 11,7 állást töltöttek be.” Ez bizony jó pár interjút jelenthet, amelyeken az állásra pályázóknak végig kell menniük! Ez a szám magasnak tűnhet, és lehet, hogy távol áll a saját személyes tapasztalatunktól. Mégis előfordulhat, hogy pályánk során eljutunk egy olyan pontra, amikor úgy gondoljuk, hogy vagy teljes váltásra van szükségünk, vagy szeretnénk önállóan dolgozni.

Ezeknek a lépéseknek a megtétele talán elsőre kissé kockázatosak tűnhet, de lehet, hogy egy kiteljesedettebb karrierhez és egy boldogabb magánélethez vezet. Ha tehát abban a helyzetben vagy, hogy éppen karrierváltáson gondolkodsz vagy szeretnél önállósulni, felsorolunk néhány fontos szempontot, amelyeket érdemes mérlegelned.

Először is tarts önvizsgálatot!

Általában három fő oka van annak, hogy karrierváltáson gondolkodunk. Az első, hogy szeretnénk olyan munkát végezni, ami örömet okoz, amit szeretünk. A második, hogy belső igényt érzünk arra, hogy valami hasznosat csináljunk a társadalom számára. A harmadik általában az, hogy önállóságra, önálló munkára vágyunk, szeretnénk szabadúszóként dolgozni, vagy saját üzletet kiépíteni. Mindegyik esetben a lényeg az, hogy boldogok vagyunk-e a munkánk során, hogy jól érezzük-e magunkat a bőrünkben, a munkakörnyezetünkben, és hogy érzünk-e némi döntési szabadságot.

Napjainkban ugyan könnyebb pályát váltani, mint korábban, mégis eltarthat egy ideig, amíg ráébredsz, hogy valójában másra vágysz. Hezitálásunk egyik fő oka az szokott lenni, hogy több éve ugyanazt a munkát végezzük, már rutinból meg tudjuk oldani a feladatainkat, nem is kell nagyon odafigyelnünk vagy folyton kérdezgetnünk.

A neves életpálya-váltási szakértő és pénzügyi tanácsadó, Nicola Stanley szerint ügyfelei szinte „beleestek a munkájukba, és 10 év elmúltával már nem is tudják, hogy valójában miért vannak még mindig ott”. Már-már beleragadunk a mindennapi rutinba és az azzal járó jól ismert és megszokott felelősségkörbe, és gyakran nincs időnk átgondolni, hogy valójában mire is vágyunk. Stanley arra is rámutat, hogy ügyfelei sokszor „nem is akarnak visszatekinteni az életükre, és szembesülni azzal a ténnyel, hogy sajnálják azt a rengeteg időt, amit olyan valamivel töltöttek, amit nem ők választottak, és igazából nem is élveztek”.

Sok munkavállaló számára lassú felismerést jelent, amíg ráeszmélnek arra, hogy vágyaik nem egyeznek a valósággal. Gyakran munkába induláskor a vonakodás és az apátia érzése vesz rajtuk erőt, és ez ágyaz meg a pályaváltás gondolatának.

Mielőtt azonban idáig eljutnánk, át kell mennünk azon a fázison, amikor megkérdőjelezzük korábbi énünket. Lassan el kell fogadnunk, meg kell értenünk, hogy jelenlegi munkánk már nem boldogít. Miután idáig eljutottunk, számba kell vennünk a lehetőségeinket. Mérlegelnünk kell jelenlegi és jövőbeli helyzetünket, annak érdekében, hogy tényleges igényeinknek és képességeinknek egyaránt megfelelő munkát találjunk. Csak egy ilyen önvizsgálat után válthatunk zökkenőmentesen valami új felé.

Lassan haladj, készíts egy tervet!

A pályaváltás – de akár adott szakmán belül is a munkahely-, ill. munkakör váltás – nem megy egyik napról a másikra. Először is teljesen megváltoztatja az ember napi rutinját, és előfordulhat, hogy kockára tesszük az anyagi biztonságunkat. Előfordulhat az is, hogy „vissza kell ülnünk az iskolapadba” egy szakmai átképzés céljából. Ennek számos variációja lehet, az esti iskolától a levelező tanfolyamon át a néhány évre szóló nappali-tagozatos képzésig. Mindenesetre tény, hogy ennek megtételéhez bármely életkorban nagy bátorság kell. Abban az esetben, ha ugyanazon a területen maradsz, de önállóan kezdesz dolgozni – például, ha egy cégnél villanyszerelő voltál, és most önállósulni szeretnél –, akkor számvitelt, könyvelést, adminisztrációt stb. kell tanulnod.

Ha teljes karrierváltásra készülsz, bölcsen teszed, ha lassan haladsz. Ne add fel a munkaviszonyodat a munkahelyeden idő előtt! Ha fokozatosan készíted elő új pályádat, akkor stabilabb lábakon állhatsz. Például, ha főállású tanár vagy, és szeretnéd magadat átképezni állatorvosnak, a legbölcsebb megoldás az, ha megnézed: folytathatod-e a tanítást, miközben tanulsz, készülsz az új pályádra. Lehet, hogy így egy kicsit tovább tart a váltás, de anyagilag nem lesz olyan megterhelő. Hasonlóképpen, ha azt fontolgatod, hogy szabadúszóvá válsz, akkor vedd figyelembe azt is, hogy lehet, hogy akár hétvégén is elérhető kell majd legyél. Bizonyos pályaváltásoknál az átmeneti időszak kissé fárasztó lehet. Ha azonban fokozatosan készíted elő, akkor kevésbé lesz stresszes.

Azt se felejtsük el, hogy egyikünk sem születik szakácsnak, vízvezeték-szerelőnek vagy virágkötőnek. Tehát ha új pályát választunk, kellő türelemmel és alázattal kell felvérteznünk magunkat ahhoz, hogy az egészet a nulláról kezdjük. Számítanunk kell arra, hogy akadályok sora fog szembejönni velünk, és ezektől nem kell félnünk. Sokan azért aggódnak, hogy például egy képzésen sok náluk fiatalabb résztvevő lesz a teremben. Tekintsünk erre úgy, mint egy lehetőségre, hiszen új kapcsolatokat teremthetünk, és megoszthatjuk egymással tudásunkat, tapasztalatainkat.

Ha az új szakma kezdéséhez speciális berendezéseket kell beruháznod vagy például egy új telephelyre kell bérleti szerződést kötnöd, akkor még több kétséged támadhat új utad jövőbeni jövedelmezőségét illetően, és joggal tartasz attól, hogy nem lesz elegendő forgalmad a hiteltörlesztéshez. Bár gyakran mondják, hogy „kockázat nélkül nincs üzlet”, fontos, hogy számba vegyük a veszélyeket, és így képesek legyünk kezelni az ebből eredő stresszt. Vannak ugyan, akik megtakarításokból vagy végkielégítésből is tudják finanszírozni saját vállalkozásukat, ám bizonyos helyzetekben ez is kockázattal jár, és legalábbis valamennyire meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy akár mindent elveszíthetünk.

Gondold át, milyen jó érzés lesz, ha eléred álmaidat!

Néha mások meghallgatásával nyerhetünk ihletet és inspirációt a változtatáshoz. Ilyen Pierre Alexandre története, aki 20 évig volt matematikatanár, amikor 44 évesen új szakmát kezdett:

Miután visszautasított egy általános pedagógia professzori állását egy dél-franciaországi egyetemen, Alexandre szokatlan lépésre szánta el magát. Úgy döntött, kovács lesz. Ezt így magyarázza: „Úgy éreztem, a tanítás terén mindent elértem, amit csak lehetett, és mélységes vágyat éreztem arra, hogy valami teljesen mást csináljak.”

Hét éven át képezte magát, közben részmunkaidőben tanított, majd letette a kovács szakvizsgát. A befektetett kemény munka meghozta gyümölcsét: ez év júliusa óta főállású kovács. Mint sok esetben, most sem volt arra garancia, hogy pályaváltása ilyen jól sikerül. Ám sikerének kulcsa a kitartása és a türelme volt. Vállalkozását egy virágzó városban alapította meg, és jól megy.

„Van egy járművem egy gáztartállyal, így mobilszolgáltatásokat is tudok nyújtani. El tudok menni a lovasközpontokba, ki tudok szállni istállókba vagy egyéni otthonokhoz, hogy a lovak patkóit a helyszínen „rendbe tegyem”. Ráadásul ez az új munka lehetővé tette számomra, hogy egyik vidékről a másikra utazzak, és csodálatos embereket ismerjek meg!”

Szeretteink erkölcsi és gyakorlati támogatása az ilyen átmeneti időszakokban kulcsfontosságú. Ahogy Nicola Stanley rámutat: „A karrierváltás nem egy „gyors menet”, és érzelmileg sokkal nagyobb kihívást jelenthet, mint azt az ember várná.” Hangsúlyozza: „Ne vágj bele egyedül!” Legyen ez az első alapelv.

Azoknak, akik úgy döntenek, hogy belevágnak és pályát váltanak, az álmaik megvalósításával járó elégedettség önmagában jutalom, hiszen az minden erőfeszítésük, áldozatvállalásuk és nagy adag bátorságuk eredménye. A sikeres karrierváltásokról szóló történetek egyre terjednek. Példát mutatnak és bátorságot adnak másoknak, hogy bátran tegyék fel maguknak a kérdést: „Ha nekik sikerült álmukat valóra váltani, nekem miért ne sikerülhetne?”

Fordította: Kántorné Polonyi Anna HR tanácsadó
Forrás: Aleteia

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

One Comment

  1. INRI,
    HR = angol rövidités jelentése: emberi eröforrás szervezö, aki pl. a munkaügyi központoktól a munkaközvetítőkön át, dolgozik pl. fejvadászként, munkavállalási tanácsadóként, foglalkozhat munkaerő kölcsönzéssel, pályaorientációval, toborzással és kiválasztással…
    Aki katolikus, nös és családos annak elöször ezeket kell figyelembevennie…
    1_önvizsgálat: hogyan tudom a nejemet, és gyerekeimet leghatékonyabban támogatni vallásilag, (vasárnapi közös szentmise, napi imákkal, -családi-közösségben), anyagailag (a megélhetésüket, és tanulmányaikat, otthonunkat fenntartando), erkölcsileg és szellemileg (a nevelési jópélda a szülöi szeretet és szolgáló kölcsönös szerelem alapján, az a férj jópéldája szerint!=a fiúk azt fogják leutánozni).
    2_pályaváltás: lényeges, hogy szeressük a szakmánkat es abban dolgozzunk. A Jó és szorgalmas önállóan is dolgozni tudó szakmebert ugyis keresik mindenhol…a családos ember ne szakadjon el a családjától, mert az nem éri meg! Lehet ingázni naponta 80-160 km-ert is (összesen), de igyekezni kell haza…ha jó a tömegközlekedés (pl. gyorsvonattal)…Megjegyzés: Magam reggel általában a 05:05-ös vonattal mentem, és este 18:15-re legkésöbb otthon voltam az elsö 42,5 éven át…Családi-Házat a pályudvartol gyalog max. 10 percre, csöndes mellékutcában vettem és ujitottam fel, amikor Bécsbe ingáztam.
    3_Az elsö 42,50 év után azon igyekeztem, hogy szabályos elö-nyugdíjba menjek, habár még 3 évet lehetett-kellet volna dolgoznom. Némi nyugdijcsökkenéssel inkább elmentem, mert a szemem a napi 5-6 ora képernyözéstöl igencsak kikészült…Szükség volt már a jólevegön a napi többórás szabad mozgásra is, mert a bokáim és a gerincem is be-be ragadt 62 évesen a computerses rajzoló-szerkesztö-tervezö munnkától. Mivel senki nem vállata el, ra´msózták a nagy fös cég többtucat munkahelyes, munkavédelmi-felügyelöi feladatait is…(auto-mühely-asztalos-lakatos mühelyek-villszerelök-kubikusok stb…) Ez az utolsó 6 munkaévemben egy kis felüdülést is hozott, mert a helyszini bejárások “megmozgattak”.
    Volt, hogy amikor a jegyzökönyvet alá akartam iratni a bejár´som után, felháborodva mondta a helyi “kisfönök”: te akarsz minket kioktatni, a szélsöjobboldali Orbánisztánból??? Ezen jót röhögtem és elmondtam a “kisfönök” lehetöségeit…amire mégiscsak aláírta…Remelhetöleg be is tartatta, akkor is amikor nem láttam…
    Privát vállakozó soha sem voltam…Mára maradt a kiscsaládom támogatása 66 évesen (amitt kérnek igyekszem megtenni nekik- 10 gyerekemböl 8 házas, öszesen 13 unokánk van-eddig 15-évestöl lefele 8 honaposból meg 4. Minden gyerekem dolgozik. Udo Jürgens-töl van egy jó szám, mely szerint “mit 66 Jahren fangt das Leben an!”=66-al kezdödik az élet…Sokat javlut a közérzetem a napi 10-20 km bicozás´tol, vagy a heti 3-4 alkalmi szabadlevegön való uszástól…Nem fájnak a végtagjaim…mint korábban. Ujra le tudok térdelni átváltoztatáskor a szentmisén…ameddig ez megy meg is teszem, mert eljön a nap amikor ha akaraom sem fog menni…
    Erdödy Imre atya a sajóvámosi plebános mondta egyszer édesanyámnak: “Fontos, hogy az ember jó “római-katolikus” és ne “romlott-katolikus” legyen, mert ez a föhivatásunk…az ilyet onnan lehet felismerni, hogy a gyerekei is katolikusok lesznek…
    Lásd Ma´té evangeliuma 7. fejezetet: 71Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek! 2Amilyen ítélettel ti ítélkeztek, olyannal fognak majd fölöttetek is ítélkezni. Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak majd nektek is visszamérni. 3Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magadéban a gerendát sem veszed észre? 4Hogy mondhatod embertársadnak, hogy hadd vegyem ki a szemedből a szálkát, amikor a magad szemében gerenda van? 5Képmutató! Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, s akkor hozzáláthatsz ahhoz, hogy kivedd a szálkát embertársad szeméből!6Ne adjátok a szent dolgokat a kutyáknak és gyöngyeiteket se szórjátok a sertések elé, különben még eltapossák lábukkal, és megfordulva széttépnek benneteket! 7Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek! 8Mert aki kér, az kap, aki keres, az talál, s aki zörget, annak ajtót nyitnak. 9Melyiketek ad fiának követ, amikor az kenyeret kér tőle? 10Vagy ha halat kér, ki ad neki kígyót? 11Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, akkor mennyivel inkább ad jót mennyei Atyátok azoknak, akik kérik. 12Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez a törvény és a próféták. 13A szűk kapun menjetek be! Tágas a kapu és széles az út, amely a romlásba visz – sokan bemennek rajta. 14Szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre vezet – kevesen vannak, akik megtalálják. 15Óvakodjatok a hamis prófétáktól! Báránybőrben jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok. 16Gyümölcseikről ismeritek fel őket. Szednek-e tövisek közül szőlőt vagy bogáncsról fügét? 17Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt. 18Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt. 19Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt. 20Tehát gyümölcseikről ismeritek fel őket. 21Nem jut be mindenki a mennyek országába, aki mondja nekem: – Uram, Uram! Csak az, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nekem azon a napon: 22Uram, Uram, hát nem a te nevedben jövendöltünk? Nem a te nevedben űztünk ördögöket? Nem a te nevedben tettünk annyi csodát? – 23Akkor kijelentem nekik: Sosem ismertelek benneteket. Távozzatok színem elől, ti gonosztevők! 24Aki hallgatja szavamat, és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette a házát. 25Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de nem dőlt össze, mert szikla volt az alapja. 26Aki hallgatja ugyan tanításomat, de nem váltja tettekre, a balga emberhez hasonlít, aki házát homokra építette. 27Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak. Az összedőlt és romhalmazzá vált.”
    Osli Mosolygos Madonna könyörögj érettünk…