Fokozódik a feszültség: Kirill pátriárka megsértődött a pápa ’hangnemén’
Az orosz pátriárka bírálja azt a Ferenc pápának tulajdonított hangnemet, amely egy olasz újságban május 3-án megjelentetett interjúból olvasható ki.
A moszkvai patriárkátus sajnálatát fejezi ki, amiért Ferenc pápa helytelen, „inkorrekt hangnemet” használt a Corriere della Sera-ban 2022. május 3-án megjelentetett interjújában. A május 4-én kiadott közleményben a moszkvai pátriárkátus úgy fogalmaz, hogy a pápa kijelentései “valószínűleg nem járulnak hozzá a római katolikus egyház és az orosz ortodox egyház közötti konstruktív párbeszéd kialakításához, amelyre ebben az időszakban különösen nagy szükség van”.
Az olasz napilapnak adott interjú valójában nem kérdés-felelet formában jelent meg, hanem az újságírónak a pápával folytatott beszélgetésről szóló beszámolójaként. Néhány éles kijelentést is a pápának tulajdonítottak benne.
A Corriere szerint például a pápa, amikor arról a 40 perces videotalálkozóról beszélt, amelyet március 16-án folytatott Kirill orosz pátriárkával, azt mondta, hogy Kirill a beszélgetésük “első 20 percét” azzal töltötte, hogy felolvasta a „háborút igazoló összes indokot”.
“Csak hallgattam, és így szóltam: Ebből én nem értek semmit. Testvérem, mi nem vagyunk “állami papok”, nem használhatjuk a politika nyelvét, hanem Jézus nyelvét kell használjuk. Isten ugyanazon szent népének vagyunk a pásztorai. Ezért a béketeremtés útjait kell keresnünk, hogy megállítsuk a fegyverek tüzét” – mondta állítólag Ferenc pápa, aki így figyelmeztetett: “A pátriárka nem válhat Putyin ministránsává”.

A március 16-i videokonferencia Kirill szerint
Kirill pátriárka a válaszában azt írja, hogy a patriárkátus megosztotta a pápával “a nehéz helyzetről kialakított álláspontját”, és hangsúlyozta, hogy ők ketten “különböző információs területeken élnek”. Az orosz vezető megemlített “bizonyos tényeket”, amelyekre fel akarta hívni a pápa figyelmét.
Elsősorban az orosz ajkú ukránok meggyilkolását említette a pátriárka, amely a 2014-es narancsos forradalom után történt. Szerinte ezeket a gyilkosságokat “bizonyos náci csoportok” követték el. Ez az utalás annak a 42 embernek a halálára vonatkozott, akik Odesszában, 2014. május 2-án, az oroszbarát és ukránbarát mozgalmak közötti verekedések után, egy épület felgyújtása során vesztették életüket.
Kirill hivatkozott arra az Oroszországnak tett ígéretre is, “hogy a NATO egy hüvelyknyit sem mozdul kelet felé”. Szerinte ezt az ígéretet nem tartották be, ami “nagyon veszélyes helyzetet” teremtett. A balti államok csatlakozása folytán – ahogyan mondta – a NATO határai mindössze 130 kilométerre találhatók Szentpétervártól, ami egy rakéta számára csupán „pár perces” utat jelent.
Kirill el akarja kerülni “az újabb eszkalációt”
A közlemény szerint Kirill azt mondta, hogy neki “mély fájdalmat okoz” a konfliktus, tekintettel arra, hogy „a konfliktus mindkét oldalán vannak juhai”. Megjegyezte azt is, hogy az érintettek „egy része” a pápa “nyájához” tartozik.
Félretéve a “geopolitikai komponenst”, ezt követően azt kérdezte a pápától, hogy ők ketten és egyházaik vajon hogyan tudnák befolyásolni “a dolgok állását”, hogy ezzel lehetővé tegyék a “békét és az igazságosságot”, hangsúlyozva az események „további eszkalációja” elkerülésének szükségességét.
Nyilatkozatuk szerint a patriárkátus úgy véli, hogy a március 16-i videós találkozót követően kiadott közlemény “helyesen foglalta össze” a pápa válaszát. A jegyzék hangsúlyozta “a jelenleg folyó tárgyalási folyamat rendkívüli fontosságát”.
Fordította: Solymosi Judit
Forrás: Aleteia