Hit, család és Fidesz? Miért izgat néhány amerikai katolikust annyira a magyarországi populista kormányzat
A National Catholic Register nevű amerikai katolikus hírügynökség március 31-i, azaz még a választásokat megelőzően született cikkében keres választ erre a kérdésre. Noha a választás eredménye már ismert és világszerte számos különböző reakciót váltott ki, érdemes az írás néhány megállapítását összefoglalnunk, annál is inkább, mert a hazai médiában ritkán olvashatunk elismerő sorokat.
A cikk alapvetően Gladden Pappin katolikus politikai teoretikus álláspontját ismerteti, aki január elején a Tucker Carlson vezette legnézettebb kábeles hírműsorban szerepelt. Pappin 2021 szeptembere óta Budapesten él – egy évet tölt itt a Matthias Corvinus Collegium vendégkutatójaként -, tehát nem csupán közvetett forrásokból szerzi ismereteit. Tucker Carlson nagyjából hárommillió nézőből álló közönségének kifejtette, hogy Magyarországon még mindig jelen van nagyon sok olyan dolog, „amit mi az Egyesült Államokban korábban természetesnek vettünk – a családi élet fontossága, a férfiak és nők identitása, egy ország erős határai, a nemzeti identitásba vetett bizalom…”
A tévéadást összefoglaló és a választások előtti magyar helyzethez háttérinformációkat adó írást egy minnesotai fiatalember jegyzi, Luke Larson, aki jelenleg éppen a kisvárdai Szent László katolikus iskolában tanít angolt. Személyes tapasztalatából is tudja tehát, hogy Pappin csak egy példa arra, hogy Magyarország egyre vonzóbbá válik azon amerikai katolikus politikai gondolkodók körében. Ezek a gondolkodók kritikusak azzal az elképzeléssel szemben, hogy az egyéni szabadságnak kellene a társadalom szervező elveként szolgálnia, és mások is törekszenek arra, hogy saját szemükkel lássák Magyarországot. “Úgy tűnik, hogy ez egy eléggé széles körben osztott érdeklődés” – mondta Pappin a Register-nek.
Az amerikai katolikusok Magyarország iránti érdeklődése annak a növekvő csalódottságnak is köszönhető, amelyet a konzervativizmus otthoni megközelítése vált ki. Patrick Deneen, a Notre Dame Egyetem politológusa, a 2018-ban megjelent Why Liberalism Failed (Miért vallott kudarcot a liberalizmus) című befolyásos könyv szerzője a Mandinernek adott 2019-es interjújában például azt mondta, hogy Magyarország ellenszert kínál az amerikai konzervatívokat kísértő “defetizmus” ellen. Ez a defetizmus komoran azt sugallja, hogy a vallásos emberek csak lelassítani tudják a kultúra elmozdulását az elkerülhetetlen szekularizáció és progresszivizmus irányába. “De ezeket a politikai csatákat meg lehet nyerni, ha felkészülünk rájuk és megküzdünk velük – mondta akkor Deneen. – Magyarország az élő példa erre.”
Az amerikai jobboldalon kifogyott a levegő a lufiból, és Orbán Magyarországa vonzó alternatívaként jelenik meg. Pappin igen egyszerűen foglalta össze a vonzerőt, amikor Magyarországot olyan országként jellemezte, “amely széles körben az emberi személy keresztény felfogása köré szerveződik”.
Magyarország alkotmánya kifejezetten támogatja ezt az orientációt. Az NCRegister cikke szól a magyar Alkotmány meghatározó paragrafusairól, és bemutatja Magyarország családpolitikáját, amelyet egyedülállónak minősít. “Ez egy olyan ország, amely nagyra értékeli a hagyományos családot” – mondta Pappin a Register-nek, megjegyezve, hogy az ilyen jellegű politikák nemcsak konkrét segítséget nyújtanak, hanem nyilvánosan is azt üzenik, hogy a család értékes intézmény Magyarországon.
A cikkíró úgy látja, Magyarország nem csupán arra lehet példa, hogy hogyan lehet egy ország proaktív a családi értékek előmozdításában, hanem arra is, hogyan lehet ellenállni a progresszív és szekularizációs programok előretörésének, például az LMBTQ ideológia fiatalkorúak közti terjesztését tiltó törvénnyel.
Az intézkedéseket támogató magyarok azt mondják, hozzászoktak ahhoz, hogy külföldi hatalmak a magyar értékekkel ellentétes programokkal próbálják befolyásolni a hazai ügyeket. Az ország elszenvedte az iszlám uralmat az Oszmán Birodalom alatt és a kommunizmust a Szovjetunió befolyása alatt. Most vannak, akik úgy vélik, hogy a kulturális fenyegetés más irányból érkezik.
A cikkben megszólal Hörcher Ferenc, a budapesti Közszolgálati Egyetem politikai filozófia professzora is, aki szerint “amit Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is látunk, az egy radikális baloldali menetrend felé való elmozdulás“.
A Fidesz nem szégyelli összekapcsolni politikáját a keresztény értékekkel. A kormány nagylelkűen támogatja anyagilag a keresztény egyházakat, noha Magyarország nem különösebben vallásos ország. A Pew Research Center szerint a lakosság mindössze 17%-a jár legalább havonta egyszer istentiszteletre, amivel a 34 vizsgált európai ország közül a 20. helyen áll.
Az amerikai mainstream sajtóban gyakoriak a Magyarországgal kapcsolatos kritikák. A New York Times “How the American Right Fell in Love With Hungary” (Hogyan esett szerelembe az amerikai jobboldal Magyarországgal) című cikkében Orbánt és a Fideszt diktatórikusnak és hataloméhesnek, amerikai tisztelőiket pedig szándékosan tudatlanoknak vagy legalábbis naivaknak állítják be. Pappin szerint az ilyen kritikákat nem érdemes komolyan venni. “A nyugati liberális média alapvetően a közép-európai országokat próbálja sarokba szorítani, és ehhez különböző technikákat használ” – mondta. “Mindent, ami ezekben az országokban történik, tekintélyelvűnek és korruptnak nevez”.
Orbán Viktor egy sokkal fontosabb katolikus személyiségtől is kapott burkolt kritikát: Ferenc pápától. 2021 szeptemberében, amikor az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjét celebrálta, a Szentatya arra szólította fel Magyarországot, hogy “nyújtsa ki karjait mindenki felé” – ezt a kijelentést széles körben Orbán korlátozó bevándorlási és menekültpolitikájának kritikájaként értékelték.
Az NCRegister cikke kitér a magyarországi jobboldaltól érkező kritikákra is. Ezen belül Gégény Istvánt, a Szemlélek igazgatóját idézi, aki szerint az Orbán rendszer nem konzervatív és nem is keresztény. És noha az elmúlt 12 év a Fidesz alatt születtek pozitív eredmények, ezeket beszennyezte a hatalommal való visszaélés és a szabadság elleni támadások.
A cikk röviden szól a hat ellenzéki pártból álló egységes koalíció miniszterelnök-jelöltjéről, Márki-Zay Péterről, akit a nyugati média gyakran úgy mutat be, mint Orbán Viktor konzervatív keresztény “alternatíváját”, noha a magyar konzervatívok ezt az ábrázolást nem feltétlenül veszik komolyan Magyarországon, hiszen a jelölt támogatja például az azonos neműek közötti házasságkötést.
Orbán Magyarországának amerikai konzervatív csodálói gyakran hangoztatják, hogy nem tekintik az országot valamiféle lemásolandó mintának. Pappin szerint a legfontosabb tanulság, amit a katolikusok levonhatnak egy konzervatív keresztény politikai párt 12 éve tartó kormányzásából, egyszerűen az, hogy ilyesmi lehetséges.
“Ez azt mutatja, hogy a történelem nem csak egy irányba halad” – vonta le a következtetést Pappin.
Az összefoglalót készítette: S.J.
Forrás: ncregister.com