Ferenc pápa tovább korlátozza az Opus Dei autonómiáját
Egy évvel az Ad charisma tuendum kezdetű motu proprio kihirdetése után, amelyben Ferenc pápa csökkentette az Opus Dei személyi prelatúra autonómiáját és tekintélyét, a pápa kedden új motu propriót adott ki, amelyben megerősíti a személyi prelatúrák vatikáni felügyeletét. Ferenc pápa az Opus Dei státuszát a nyilvános egyházi egyesületekéhez közelíti.
A személyi prelatúra egy olyan, a II. Vatikáni Zsinat által létrehozott papi intézmény, amely nem valamely területhez, hanem a hívekhez kapcsolódik, és amelyet egy prelátus vezet. Az egyetlen ma létező személyi prelatúra az Opus Dei (1982 óta). Ezt a katolikus intézményt a spanyol Josemaria Escriva de Balaguer alapította, akit 2002-ben II. János Pál szentté avatott. A szervezetnek jelenleg 90.000 tagja van, köztük 1.900 pap.
Az első motu proprio
Ferenc pápa 2022. július 22-én, összhangban az új apostoli konstitúcióban, a Praedicate Evangeliumban megjelent irányelvekkel, kiadta az Ad charisma tuendum kezdetű motu propriót, amelyben korlátozta az Opus Deit vezető prelátus hatalmát. Míg eddig minden prelátus püspöki kinevezést kapott, a jelenlegi prelátus, Fernando Ocariz atya már nem rendelkezik püspöki ranggal, titulusa az alacsonyabb rangú „számfeletti apostoli pronotárius” lett. Nem viselheti többé a püspöki méltóság megkülönböztető jeleit – a süveget, a mellkeresztet, a pásztorbotot és a pásztorgyűrűt -, ahogyan elődei tették.
Mi több, a pápa az Opus Dei prelatúra felügyeletét a Kléruskongregáció hatáskörébe rendelte, míg korábban ezt a feladatot a Püspöki Kongregáció látta el. Ezt a döntést azzal indokolta, hogy egy személyi prelatúra kormányzása nem annyira a hierarchikus tekintélyen alapul, hanem sokkal inkább a karizmán, amely az egyházi közösségeknek, így a hívek egyesületeinek a sajátja.
Az új motu proprióval a Szentatya „kiemeli a személyi prelatúra egyesületi jellegét” – mondta Patrick Valdrini francia kánonjogász. A személyi prelatúra prelátusát mostantól egyfajta „moderátornak” tekintik – ami eddig a hívek egyesületei vezetőinek fenntartott cím volt –, miközben megtartja ordináriusi felhatalmazását, azaz végrehajtó hatalommal rendelkező vezető marad, tehát szemináriumokat alapíthat, diakónusokat és papokat inkardinálhat.
Szándék az Opus Dei „normalizálására”
Úgy tűnik, a döntés megerősíti az Opus Dei „normalizálásának” a szándékát, mégpedig oly módon, hogy lecsökkenti autonómiáját és a Kléruskongregáció teljes ellenőrzése alá helyezi, amely felé a moderátornak – ugyanúgy, mint például a Szent Márton Hitközség vagy az Emmánuel Közösség moderátorainak – beszámolási kötelezettsége van. „Ezekkel a pontosításokkal kiküszöbölték azt, hogy a személyi prelatúrák kétértelmű és felemás módon esetleg a részegyházakba olvadjanak be, azokkal asszimilálódjanak” – hangsúlyozta Valdrini atya.
A motu proprio, amely módosítja a 295. és 296. kánont, azt is hangsúlyozza, hogy a személyi prelatúra alapszabályát „az Apostoli Szentszéknek kell jóváhagynia vagy előírnia”. Áprilisban az Opus Dei új alapszabályt fogadott el, hogy beépítse a közelmúltbeli változásokat. Ezt az alapszabályt Ferenc pápának még meg kell erősítenie – hacsak nem dönt újabb változtatásokról.
Ezek a fejlemények az új személyi prelatúrák esetleges létrehozása szempontjából is fontosak, mivel az I.Media értesülései szerint Rómában jelenleg is folyik néhány anyag előkészítése.
Végül az új 296. kánon arra is emlékeztet, hogy a személyi prelatúrához tartozó világi hívek ezentúl is a területi egyházmegyéjük alá tartoznak – amint azt a 107. kánon meghatározza. Ezek a világiak „nem kerülnek ki a területi ordináriusok joghatósága alól” – magyarázza Mgr Valdrini -, és „azokhoz a hierarchikus intézményekhez tartoznak, amelyeknek lakóhelyüknél fogva tagjai – mint például a plébániához”.
Írta: Camille Dalmas
Fordította: Görgényi Adél
Forrás: Aleteia
