Ferenc pápa meglátogatta a rózsák-téri görögkatolikus parókiát
A szombati program során Ferenc pápa a római katolikus Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomból átment a Rózsák terén szomszédos görögkatolikus parókiára is.
Kocsis Fülöp metropolita a Magyar Nemzetnek elmondta, mekkora örömet jelent a magyar görögkatolikus híveknek, hogy a Szentatya őket is meglátogatja. Nem ez az első magyarországi találkozás a római katolikus egyházfővel, hiszen 1991-ben II. János Pál pápa is találkozott a közösséggel Máriapócson.
hirdetés
A Rózsák terén a görögkatolikus templomban akathisztosz himnusszal várták az egyházfőt. Ez a Mária-imádság olyan szerkezetű, hogy éneklése bármikor abbamaradhat, így igen alkalmas arra, hogy a hívők a Szentatyát várják.
A találkozó során a Szentatya megáldotta majd a Máriapócsi Istenszülő-ikonnak a mostani alkalomra készíttetett másolatát.
Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita köszöntő beszédében kifejezte örömét és egységre való törekvését. “Ezzel a mai látogatással, óriási megerősítést kaptunk, hogy a katolikus családnak egyenértékű tagjai vagyunk és ígéretet teszünk arra, hogy elkötelezzük magunkat amellett, hogy az egység és testvériség üzenetét közvetítsük mindenkinek.” -mondta. Érsek atya
Mindnyájunk által szeretett Ferenc pápa!
Szent II. János Pál pápától tanultuk azt a fontos igazságot, hogy Krisztus egyháza két tüdővel lélegzik, Kelet és Nyugat lelke együttesen élteti a Titokzatos Testet. Ez a költői és teológiai kép itt, ezen a téren, különösen is érvényesül. Egymás mellett áll két templom, egymás mellett él két közösség, a római és a görögkatolikus.
Nekünk, görögkatolikusoknak különösen is fontos a katolikus egyházhoz tartozásunk. Születésünktől, az első unióktól fogva sokat kellett szenvednünk ezért a kettős hovatartozásért. Vértanúink nem csak keresztény hitükért, hanem kifejezetten a katolikus egyházhoz tartozásukért haltak meg,
Ezért senki nem vonhatja kétségbe, hogy miközben igyekszünk hűséggel ragaszkodni keleti gyökereinkhez, ezzel nem különállni akarunk, hanem hidat képezni a két testvér egyház között, hiszen mi valamilyen módon mindkettőhöz odatartozunk.
Ezzel a mai látogatással, óriási megerősítést kaptunk, hogy a katolikus családnak egyenértékű tagjai vagyunk és ígéretet teszünk arra, hogy elkötelezzük magunkat amellett, hogy az egység és testvériség üzenetét közvetítsük mindenkinek.
Kérjük, Szentatya, fogadja el tőlünk ezt az egyszerű, jelképes ajándékot, a keleti egyház rózsafüzérét, a csotkit, amelyet görögkatolikus fiatalok kötöttek erre az alkalomra, s amelyet a gyermekek adnak át. Mindnyájunk üzenetét kifejezve ezzel, hogy gyermeki hittel fogjuk szeretni Krisztus Urunkat, az ő egyházát és földi helytartóját, Ferenc pápánkat.
A templom befogadóképessége kicsi, a bent és a téren kint lévő közösség csupán párszáz ember lehetett, azaz a magyarországi görögkatolikus közösségnek kicsiny töredékét jelentette.
A bizánci keresztény jelenlét tulajdonképpen a 10. századtól kezdődően kimutatható a magyar nemzet történetében. A fővárosban a bizánci rítusú katolikusok jelenlétét a középkor végétől számíthatjuk. A görögkatolikus élet a 19. század végén lendült fel erőteljesebben. Saját templom híján az egyetemi templomban tartották szertartásaikat, majd átvehették a Rózsák terén álló katolikus templomot, ahol 1905-ben hivatalosan is megalakult a Budapesti Görögkatolikus Parókia.
A szovjet megszállás idején a görög katolikus egyház Magyarországon a római katolikus egyház sorsában osztozott. Iskoláikat államosították, egyesületeiket betiltották, ingatlanjaikat elvették, a bazilita és a bazilissza rendet felszámolták. A kilencvenes évek elejétől kezdve az egyházmegyei intézményrendszer jelentős bővülésen ment keresztül. Máriapócson is jelentős fejlesztésekre került sor. A pápalátogatásra megújult a kegytemplom, majd korszerű lelkigyakorlatos- és zarándokház épült.
Mára a görögkatolikus egyház a katolikus egyház saját jogú (sui iuris), közvetlenül Rómának alárendelt része. Ilyen formájában nyolc éve létezik (Ferenc pápa alapította 2015-ben), mivel korábban az Esztergom-Budapesti érsekségnek volt alárendelve. A Hajdúdorogi Főegyházmegye mellett két szuffragáneus egyházmegyéből (a Miskolci és a Nyíregyházi Egyházmegyéből) áll. A római katolikus és a görögkatolikus hit közötti különbség nem a hitben, hanem alapvetően a rítusban nyilvánul meg. Másképp néznek ki szertartások, és fontos eltérés az is, hogy a görögkatolikus papok a felszentelésük előtt megházasodhatnak (de utána már ők sem, illetve a püspököket a nőtlen papok közül választják).
