Felmérés a katolikus misék látogatottságáról

Az Aleteia portál beszámolt a Center for Applied Research in the Apostolate (CARA) által közzétett új tanulmányról, amely egy negyven éve megkezdett és a világ 36, jelentős katolikus lakossággal rendelkező országára kiterjedő felmérés során vizsgálta a miselátogatás gyakoriságát.

Az eredmények azt mutatják, hogy a katolikus hívek Nigériában látogatják a leggyakrabban a miséket. A kérdésre, amely így hangzott: „Az esküvőkön, temetéseken és keresztelőkön kívül körülbelül milyen gyakran vesz részt vallási szertartásokon?”, a magukat katolikusnak valló nigériaiak 94%-a válaszolta azt, hogy hetente vagy naponta jár misére. Az országban 30 millióra tehető a katolikusok száma.

A CARA jelezte, hogy a vizsgálat nem terjedt ki a föld összes országára, ezért a lista pontatlan is lehet. Így például Málta nem szerepelt a felmérésben, de a népszámlálási adatok szerint ott a katolikusoknak akár 40%-a is jár hetente misére.

Nigériát Kenya (73%) és Libanon (69%) követi a listán. Az országok következő kategóriájába tartozik a Fülöp-szigetek (56%), Kolumbia (54%), Lengyelország (52%) és Ecuador (50%), ahol a katolikusoknak a fele vagy még nagyobb aránya jár hetente misére.

Magyarország a maga 24%-os miselátogatásával egy szinten áll Szlovéniával, és megelőzi Ausztriát (17%), Németországot és Kanadát (14%), Svájcot (11%), Franciaországot (8%) és Hollandiát (7%). Az Egyesült Államokban a Covid-járványt megelőzően az arány 24% volt, 2022-re azonban 17%-ra csökkent, és a katolikusok 5%-a azt mondta, hogy otthonról, televízión vagy online nézi a szentmiséket.

A kutatásban érdekes ellentmondások is vannak. Uruguay-ban például a katolikusok 97%-a vallásosnak mondja magát, de csak 23%-uk jár hetente vagy gyakrabban misére.

A CARA jelezte, hogy összefüggés fedezhető fel a miselátogatás és az adott ország gazdasági helyzete között. A katolicizmus a fejlődő világban a legerősebb, ahol az egy főre jutó GDP alacsonyabb.

Nigéria legújabb bíborosa, a 2022 augusztusában bíborosi rangot nyert Peter Ebere Okpaleke atya a National Catholic Register ismertetője szerint három tényezőre vezeti vissza a nigériai katolikus lakosság aktív részvételét. Véleménye szerint az aktív vallásosság alapját a Nigériában uralkodó hagyományos világnézet, a család kiemelkedő szerepe és jelentősége, valamint a plébániákon tapasztalható eleven közösségi érzet jelenti.

A nigériai társadalom hagyományos világnézetű, és elismeri Isten jelenlétét az életben és a társadalomban. A nigériai emberek nem veszítették szem elől, hogy a spirituális világ átitatja mindennapi életünket. Általános, hogy érzékelik Isten szerepét az emberi létben – mondta a bíboros. Az Isten utáni vágyakozás egyaránt jellemző a gazdagabb és szegényebb, a műveltebb és a tanulatlanabb népcsoportokra.

Az „otthoni egyházat” Nigériában a család jelenti. „A keresztény család mutatja és valósítja meg az egyházi közösséget, s ezért „családi egyháznak” lehet és kell neveznünk” – írta már II. János Pál pápa a Familiaris consortio kezdetű apostoli buzdításában (21.p.). A család az az elsődleges hely, ahol a hitet átadják a következő nemzedéknek – hangsúlyozta Okpaleke bíboros.

A katolikus plébániáknak és egyházmegyéknek azért is nagy a vonzerejük, mert megerősítik az emberekben a közösséghez tartozás érzését. Az emberek megélik az Egyházzal való közösséget.

„Fontos lenne, ha a világ azon részein, ahol a miselátogatottság csökken, elgondolkoznának ennek lehetséges okain” – mondta az atya.

Ma Nigéria küld papokat például az európai országokba és az Egyesült Államokba, ahol a papok száma 1970 és 2020 között 70%-kal csökkent.