Ezek a festmények Jézusról talán segítenek az imaéletedben

Az Aleteia több szerzőjét is megkérdezték arról, hogy van-e olyan, hozzájuk közel álló Krisztus ábrázolás, amelyhez imáikban fordulnak. A válaszok talán téged is inspirálni fognak.

Van olyan Krisztus ábrázolás, amelyhez imádkozás közben fordulsz?

„Azért tettük fel ezt a kérdést néhány szerzőnknek, mert úgy gondoltuk, hogy a válaszaik inspirálóak lesznek, és nem csalódtunk. Csodálatos Jézus ábrázolásokat ajánlottak, a legrégebben létezőtől kezdve egy 1951-ben festett képig. Az okok, amikért ezeket a képeket választották, legalább annyira megrendítőek, mint maguk a festmények.”

Miért imádkozzunk egy festménnyel?

2022-ben Ferenc pápa a hamvazószerdai homíliájában az ima fontosságáról írt, és arról, hogy a böjttel és a jótékonykodással együtt az ima hogyan „segíthet helyreállítani az élő kapcsolatot Istennel”.

„Az ima párbeszéd, gyengéd és bizalommal teljes, amely megvigasztalja és kitágítja a szívünket. Az idei nagyböjtben leginkább a megfeszített Úrra tekintve imádkozzunk. Nyissuk ki a szívünket az Isten megérintő gyengédségére, és helyezzük a sebeinket és a világ sebeit az ő sebeibe.”

Egy festmény Jézusról, például a keresztre feszítésről, az Isten emberségére irányítja gondolatainkat. Segít bennünket emlékezni, hogy azért lett emberré, hogy mi kapcsolatban lehessünk vele.

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.”

Jn 3,16

Ha nem szoktál művészeti alkotásokat használni arra, hogy inspiráljanak az imádkozásban, olvasd el, hogy mit írtak az Aleteia szerzői azokról a festményekről, amelyek nekik segítenek.

Krisztus Pantokrátor

A „Jézus Krisztus Pantokrátor” képet, mely az egyik legrégebbi Jézus ábrázolás, a bizánci korban épült templomokban találták, s ez több szerzőnknek is a kedvence volt.

„A Pantokrátor a feleségem szélütése óta vált igazán fontossá a családom számára. Mindig is szerettem, hogy Jézus arcának egyik fele komoly és aszkétikus, ívelt szemöldökkel és sötét orcával, a másik fele viszont kedvesebb és szelídebb. A feleségem két arcrésze is enyhén különböző, és ez a kép emlékeztet bennünket arra, aki a szenvedést szeretettel átformálja” – írja Tom Hoopes.

„Krisztusnak ez az ősi ikonját a Sínai-félszigeti Szent Katalin kolostorban találták meg. Pantokrátor néven ismert, ez a név görög eredetű, a jelentése Mindenható. A nézőt azonnal szíven ütik Jézus szemei, melyek különböznek egymástól. A szemlélő bal oldalán levő szem nyugalmat sugároz, Krisztus együttérzésével vigasztal. A jobb oldali szem viszont Krisztus határozott evangéliumi figyelmeztetésére emlékeztethet bennünket, hogy meg kell változtatni az életünket. A két szem együtt megigézhet és szemlélődő imára késztethet bennünket. Jézus kezei is üzenhetnek valamit imádkozó lelkünknek. A jobb keze áldásra emelkedik. Miért ez a szokatlan kézmozdulat? Vegyük észre az alakzatot: a három ujj a Szentháromság jelképe, melyek közül ő a második személy, míg a két ujj Jézus kettős természetére utal: Isten és Ember. Bal kezével készül kinyitni nekünk az Evangéliumok Könyvét, amely harmonika formában nyílik meg. Ez arra utal, hogy tele van bölcsességgel mindenki számára, aki hajlandó elfogadni azt a Szerzőtől” – írja John Burger.

El Greco: „A keresztet hordozó Krisztus”

Az előzőhöz hasonlóan, két szerzőnk is írta, hogy El Greco Jézus ábrázolásával szokott meditálni.

„Ahogyan Jézus a keresztet fogja, azt sugallja, hogy a szeretet a legnehezebb terhet is könnyűvé tudja tenni” – írja Daniel Esparza.

„A kép a Met-ben (Metropolitan Museum of Art, New York) van, és először ott láttam, a maga valóságában. Jézusnak könnyes a szeme, és én sokáig álltam a kép előtt, és a kép hatására imádkozni kezdtem” – írja Kathleen Hattrup.

Krisztus feje – Rembrandt iskola

Ez a Krisztus-kép egy katalógusban úgy szerepelt, mint „Krisztus feje élő modell után”. A Philadelphiai Szépművészeti Múzeum azt gyanítja, hogy Rembrandt (vagy segédei) egy amszterdami zsidó negyedbeli szomszédot használhattak modellnek.

„Ez az a Jézus, akihez beszélek, amikor imádkozom vagy szentségimádást végzek. Sokáig úgy hitték, hogy a kép Rembrandt egyik Krisztus-portréja, de nemrégiben átsorolták a Rembrandt-iskolához. Jobban szeretem, mint amiket Rembrandt festett. Számomra mélyen emberi és vonzó, minden sziruposság nélkül” – írja Joanne McPortland.

Rubljov Megváltója

A „Megváltó Krisztus” ikont Andrej Rubljov 1408-ban készítette. Hogy megmentsék a pusztulástól, a képet egy pajta padlója alá rejtették, és csak 1918-ban találtak rá.

„Ez a kép nem tűnik vonzónak a számomra, bár szerepel Nouwen Imádkozzunk ikonokkal című könyvében, amely az olvasót arra hívja, hogy ennek a segítségével tanuljon meg imádkozni. Emlékszem, hogy először nehéz volt az ikon „szemébe nézni”. De egy bizonyos éjjelen éppen ezzel az ikonnal volt a valaha megtapasztalt legvalóságosabb élményem, amikor az ima valóban beszélgetés lett egy Másikkal, egy Személlyel” – írja Kathleen Hattrup a második legkedvesebb Jézus képéről.

Salvador Dali – Keresztes Szent János Krisztusa

A szürrealista művész, Salvador Dali 1951-ben fejezte be ezt a festményét, és állítólag azt mondta, hogy azért ábrázolta Krisztust ebben a szokatlan szögben, szögek és vér nélkül, mert volt egy álma.

„Általában a háromdimenziós „Jézus a kereszten” ábrázolásokat találom a leginspirálóbbnak az imához. Mégis van egy festmény, amelyet annyira szokatlannak találtam, hogy ha csak rá gondolok, megérint, meghat. Salvador Dali „Keresztes Szent János Krisztusa” c. képe elcsépelt ábrázolás marad mindaddig, amíg valóban ott nem állsz előtte, a jelenlétébe nem kerülsz. Csak egyszer láttam, mivel egy glasgow-i galériában van kiállítva. A vászon mérete is fenséges, de ennél fontosabb a nyugalom érzése ott, ahol fájdalmat várnánk. Az idő és minden emberi dimenzió eltűnik. Egy másik valóságba visz. Minden hibája ellenére Dali valami földöntúlit, valami mennyeit tudott alkotni Krisztus szenvedéséből” – írja Lucien de Guise.

A San Damiano-i kereszt

Assisi Szent Ferenc a San Damiano-i templom keresztje előtt imádkozott, amikor küldetést kapott az Úrtól.

„Amikor erre a keresztre nézek, látom magam előtt azt a képet, amelyet Szent Ferenc akkor szemlélt, amikor meghallotta ezeket a szavakat: ’Menj és építsd újjá házamat, amely, mint láthatod, romokba dőlt’. Ő azonnal útra kelt, hogy szó szerint újjá építse az út menti Szent Damján templomot. Mint Krisztus ezen a képen, aki sebeket hordoz, de föltámadt, úgy hozott Szent Ferenc új életet a kicsi templomba, aztán az egész világegyházba” – írja Bret Thoman.

Vasznyecov – Megváltó töviskoronával, 1906

Viktor Vasznyecov festménye abban a stílusban készült, mint az ortodox keresztény művészetben a „töviskorona” ikonok.

„Jézus szemei Viktor Vasznyecov 1906-os Megváltó töviskoronával című képén nagyon erőteljesen szólnak hozzám. Van egy kicsi reprodukcióm a képről a kandallópárkányomon, és ha rápillantok, azonnal találkozom azzal a valósággal, hogy Jézus hordozza a legmélyebb fájdalmamat. Sokszor néztem Jézus szemébe ezen a képen, és átéreztem azt a megnyugvást, hogy van valaki, aki nemcsak megérti a szomorúságomat, de osztozik is benne. Velem együtt és értem is hordozza a fájdalmamat. Ezekben a pillanatokban könnyebb lesz a keresztem, mert tudom, hogy soha nem kell egyedül vinnem” – írja Sarah Robsdottir.

Jézus szent szíve

Az egyik legnépszerűbb Jézus-ábrázolás a Jézus szent szíve, amely a 17. századra nyúlik vissza, amikor 1673 és 1675 között Alacoque Szent Margit Máriának többször volt látomása a szent szívről.

„Ez a kép több mint 50 éve lóg a bejárati ajtómnál. Ő az első személy, akinek minden reggel köszönök” – írja Larry Peterson.

Fordította: Tüskés Tünde
Forrás: Aleteia