„Értetek és sokakért” – Kérdezz–felelek a Biblia egy év alatt podcastben

A Biblia egy év alatt podcast újabb kérdezz-felelek adásában Fábry Kornél püspök Martos Levente Balázs püspökkel, a Pápai Biblikus Intézet tagjával beszélgetett. A hallgatók kérdései ezúttal elsősorban János evangéliumához, a szentmise szövegéhez, a keresztséghez, az üdvösséghez, az Eucharisztiához, valamint a kereszténység és a zsidóság kapcsolatához kötődtek.

Kérdések a Biblia egy év alatt podcastel kapcsolatosan

A válaszokat csak rövidített formában írtuk ki.

Miért mondjuk a szentmisében, hogy Jézus vére „értetek és sokakért”, nem pedig „értetek és mindenkiért” ontatik ki?

A „sokakért” megfogalmazás hűségesebben követi a görög és a latin liturgikus szöveget, ugyanakkor nem azt jelenti, hogy Krisztus áldozata csak egy szűkebb csoportra vonatkozna. Jézus minden embernek felkínálja az üdvösséget, de az ember szabadságán múlik, hogy elfogadja-e ezt a kegyelmet. A „sokaság” a bibliai nyelvben akár az egész emberiséget is jelentheti, miközben arra is emlékeztet, hogy az üdvösség nem automatikus, hanem személyes válaszra hív.

Miért mondja Keresztelő János Jézusról, hogy nem ismerte őt, hiszen rokonok voltak?

Keresztelő János nem azt állítja, hogy emberileg sohasem találkozott Jézussal, hanem azt, hogy korábban nem ismerte fel benne a Messiást. Jézus valódi kilétét a Szentlélek nyilatkoztatta ki számára. A kijelentés tehát azt hangsúlyozza, hogy János nem családi ismeretsége alapján, hanem isteni kinyilatkoztatásból tett tanúságot Jézusról.

Hogyan keresztelhetett Keresztelő János és mások, amikor még nem létezett a kereszténység?

A zsidóságban már Jézus előtt is léteztek vízzel végzett megtisztulási szertartások. Keresztelő János keresztsége elsősorban a bűnbánat és a megtérés kifejezése volt. A keresztény keresztség azonban Krisztus halála és feltámadása által új, szentségi jelentést kapott: nem csupán megtisztulást jelent, hanem beoltja az embert Krisztus életébe, eltörli a bűnt, és az Egyház tagjává teszi.

Bejuthatnak-e Isten országába azok, akik más vallásúak, nem katolikusok, vagy nem keresztelkedtek meg?

A katolikus hit szerint az üdvösség teljessége Krisztusban és az Egyházban található, de Isten kegyelme nincs az Egyház látható határaihoz kötve. Más vallásokban is jelen lehetnek az igazság és a kegyelem jelei. Az az ember, aki önhibáján kívül nem ismeri Krisztust, de őszintén követi lelkiismeretét, keresi az igazságot és a szeretetben él, Isten kegyelméből eljuthat az üdvösségre. Ehhez azonban mindig szükséges Isten kegyelmének szabad elfogadása.

Ha az Ószövetség tiltotta a vér fogyasztását, miért ihatjuk Jézus vérét a szentmisében?

Az Ószövetségben a vér az élet hordozója volt, ezért szentnek tekintették, és fogyasztását megtiltották. Az Újszövetségben azonban Jézus saját életét ajánlja fel az embernek. Az Eucharisztiában nem a vér fizikai elfogyasztásáról vagy valamiféle kannibalizmusról van szó, hanem Krisztus teljes önátadásában részesülünk. A kenyér és a bor színe alatt Jézus valóságosan önmagát, életét és megváltó áldozatát adja nekünk.

Miért nem mondta Jézus, hogy valójában Betlehemben született, amikor sokan názáretinek nevezték?

Az evangéliumokból nem tudjuk pontosan, miért nem hivatkozott Jézus nyilvánosan betlehemi születésére. A „názáreti” elnevezés valószínűleg arra utalt, hogy Názáretben nőtt fel, és ott ismerték meg az emberek. Az ősegyház később hangsúlyozta betlehemi születését és Dávid házához tartozását, mert ezekben felismerte az ószövetségi messiási ígéretek beteljesedését. A biblikus értelmezések között vannak eltérő történeti megközelítések is, ezeket azonban kellő óvatossággal kell kezelni.

Valóban „a zsidók” állnak szemben Jézussal János evangéliumában? A Szentírásból ered a zsidó–keresztény ellentét?

Jézus, Mária, az apostolok és az első tanítványok maguk is zsidók voltak, ezért János evangéliumának „zsidók” kifejezése nem vonatkozhat általánosan az egész zsidó népre. Sok esetben inkább a Jézussal szemben álló jeruzsálemi vallási vezetőket jelöli. Az Újszövetség vitái gyakran a zsidóságon belüli, „családon belüli” viták voltak. A katolikus Egyház elutasítja az antiszemita bibliaértelmezést, a zsidó nép kollektív felelősségét Jézus haláláért, valamint azt az elképzelést, hogy Isten végleg elvetette volna választott népét.