A májusban megkezdett Tapasztalatom Máriával sorozat tovább folytatódik.
Nagy László torontói plébános tapasztalata Máriával
Folyó év Május 1-én több országgal együtt itt Kanadában is a Szűzanya gondoskodására és védelmére bíztuk országunkat és egyházunkat. Azaz könyörögve az egyedülálló istenanyai segítségéért, esdekeltünk az országunk feletti gondoskodásáért és kértük közbenjárását Jézus Krisztusnál. Ez olyan szépen tükrözi az Anya és gyermekei közötti szeretetteljes és bizalmas kapcsolatát, mert a bajban mindig “Édesanyánkhoz” igyekszünk. Szívének odaadását, együttérzését, törődését és szeretetének biztosítékát gyermekei iránt mindig erezzük. A szerető Édesanyára mindig számíthatunk, tőle mindig inspirálódhatunk, védő szárnyai alatt meghúzódhatunk, mert védelmet biztosít.
Negyedévszázadnyi papságom alatt ez a bizalomteljes ráhagyatkozás az Anyai szeretetere sokszor erőforrást jelentett. Itt különösen szeretnem kiemelni a Szűzanya “Igen”-jét, amely a papi életem meghatározója. Az isteni megtestesülés megvalósításához szükséges volt Mária szabadon kimondott Igenje. Isten láthatóan önmagát függővé teszi az emberi szabad döntéstől, az emberi “igen”-től. Isten vár és számít erre a válaszadásra, erre az emberi igenre. Ez az “Igen” ajtóvá válik, amelyen keresztül Isten belépik történetünkbe és életünkbe.
A “Jöjj és kövess!” Mester és tanítvány közötti személyes kapcsolatomat ezek az “igen” sorozatok mélyítik, ezek a mindennapi kis igenek alkotják az “Igen” kimondását a papi életemre. Meggyőződésem, hogy ez a Mária ónátadó igenjére való sóvárgás és vágyakozás lehet a papi élet titka; oszthatatlan szívvel akarni Isten akaratát. Ferenc papánk egyik beszédében hangsúlyozta: Máriához hasonlóan egész életünk legyen “igen” Istenhez, ami Isten imádásában, a szeretet és szolgálat mindennapos tetteiben nyilvánul meg. Ehhez kérem Mária közbenjárását, aki megtanít arra, hogy Jézust ne csak magadnak tartsd meg, hanem add át Őt másoknak. Ne féljünk kéréseinkkel ostromolni a Szűzanyát, aki segít megismerni Jézust. Kérjük, hogy adjon az Ő nyitottságából és készségéből, a fenntartás nélküli igenjéből.
Gondoljunk arra, milyen jó a távolból hazaérkezni, ahol Édesanyánk vár ebéddel, jó szóval, megteremti a bizalom légkörét, hogy ölébe helyezd önmagad. A Szűzanya ilyen anyaként vár, mert a keresztről elhangzott isteni rendelés alapján a mi Anyánk.
A Magyar nyelvben olyan szépen használt megszólításban, mint a “Miasszonyunk” litániái számtalan nagyszerű megszólítást kínálnak, hogy általuk mondjuk el Mária iránti szeretetünket. A litániák a szeretet legmagasztosabb kifejezései. Amikor az ember szeret, mindig új nevet talál a szeretett személynek. És ez hatványozottan érvényes a papi életem Királynőjére, amikor szeretetemet fejezem ki a litániák imádkozásán keresztül. Kérjük együtt a kegyelmet, (különösen májusban), hogy Mária által Isten szeretetét még valóságosabban élhessük meg. Ezeket a sorokat írva, Máriához fordulok imádságomban, hogy az anyai jóakarat szemével tekintsen ránk.
