Életünk felkészülés a Jézussal való találkozásra – Ferenc pápa Úrangyala imája
A tíz szűzről szóló példabeszéd tanítását elemezve Ferenc pápa az élet bölcsessége és balgasága közötti különbségre mutatott rá, ami a felkészülésben van. Minden nap szánjunk időt belső életünk ápolására, az Úr Igéjének meghallgatására, hiszen életünk végcélja az Istennel való találkozás.
A Szentatya arra buzdított, hogy ne essünk bele az aktivizmus csapdájába, ne a külsőségekre összpontosítsunk, mivel Jézus tanítása szerint az élet bölcsessége azoknak a dolgoknak a gondozásában rejlik, amelyek nem látszanak.
A vasárnapi evangéliumi szakasz története minden egyes ember életének értelmére vonatkozik – állapította meg beszéde elején Ferenc pápa, felidézve a tíz szűzről szóló példabeszédet. A menyasszony tíz társnőjét azért hívták meg, hogy menjenek ki a vőlegény elé (vö. Mt 25,1-13). Az élet ezt jelenti: életünk egy nagy felkészülés arra a napra, amikor meghívnak bennünket, hogy találkozzunk Jézussal – utalt az evangéliumi szakasz tanítására a Szentatya, megjegyezve, hogy a példabeszédben a tíz szűz közül öt okos és öt balga. A pápa elmélkedésében arra mutatott rá, hogy miben áll a bölcsesség és a balgaság, az élet bölcsessége és az élet balgasága.
A tíz koszorúslány azért van jelen, hogy üdvözölje a vőlegényt, vagyis mindnyájan találkozni akarnak vele, ahogyan mi is vágyunk arra, hogy meg tudjuk valósítani életünk boldogságát: a bölcsesség és a balgaság közötti különbség tehát nem a jóakarattól függ. Attól sem, hogy ki milyen pontosan érkezik a találkozóra, hiszen mindnyájan jelen voltak. A különbség a bölcs és a balga szüzek között a felkészülésben van – fejtette ki Ferenc pápa, majd idézte az evangéliumi szakasz szövegét: „Az okosak (viszont) lámpásaikkal együtt olajat is vittek”, a balgák azonban nem. Ez jelenti a különbséget: az olaj – állapította meg a Szentatya, majd feltette a kérdést: „És mi az olaj egyik jellemzője?” Az, amit nem lehet látni, mivel a lámpák belsejében van, nem feltűnő, de olaj nélkül a lámpák nem világítanak, nem adnak fényt.
Ha saját magunkra tekintünk, látjuk, hogy az életünk ugyanezt a kockázatot hordozza magában: olyan gyakran nagyon nagy figyelmet fordítunk a látszatokra, az a fontos, hogy jól vigyázzunk külső megjelenésünkre, imázsunkra, hogy jó benyomást keltsünk mások előtt. Jézus azonban azt mondja, hogy az élet bölcsessége másban rejlik: azoknak a dolgoknak a gondozásában, amelyek nem látszanak, de a legfontosabb a szív gondozása, belső életünk megőrzése. Azt jelenti, hogy meg kell állnunk, hogy a szívünkre figyeljünk, hogy ügyeljünk gondolatainkra és érzéseinkre. Hányszor nem vagyunk tisztában azzal, hogy mi történt a szívünkben egy bizonyos napon, hogy mi zajlik le bennünk, mindnyájunkban – jegyezte meg Ferenc pápa, majd kifejtette: a bölcsesség azt jelenti, hogy tudunk teret adni a csendnek, hogy képesek legyünk meghallgatni magunkat és másokat. Azt jelenti, hogy képesek vagyunk lemondani egy kis időről, amelyet a telefon kijelzője előtt töltünk, hogy megnézzük a fényt mások szemében, a saját szívünkben, Isten ránk vetett tekintetében. Azt jelenti, hogy nem hagyjuk, hogy beleessünk az aktivizmus csapdájába, hanem időt szentelünk az Úrnak, Igéje meghallgatásának.
Az evangéliumi szakasz tanítására utalva Ferenc pápa arra a helyes tanácsra mutatott rá, hogy ne hanyagoljuk el a belső élet olaját, „a lélek olaját”. A példabeszéd azt mondja, hogy fontos előkészíteni a lélek olaját. A történetben azt látjuk, hogy a szüzeknek már vannak lámpásaik, de elő kell készíteniük az olajat: el kell menniük az árusokhoz, meg kell vásárolniuk, bele kell tölteniük a lámpásokba. Így van ez velünk is: a belső életet nem lehet rögtönözni, nem egyetlen pillanatról, nem ritka alkalomról, nem az ’egyszer és mindenkorra’ kérdéséről van szó; úgy kell előkészítenünk belső életünket, hogy minden nap egy kis időt szentelünk rá, fáradhatatlanul, mint ahogy ezt minden fontos dologgal tesszük – szögezte le Ferenc pápa, lelkiismeretvizsgálatra buzdítva.
Tegyük fel magunknak a kérdést: mire készülök életemnek ebben az időszakában? Mire készülök magamban? Talán megpróbálok félretenni egy kis megtakarított pénzt, talán gondolok egy házra vagy egy új autóra, néhány konkrét tervre. . . Ezek jó dolgok, nem rossz dolgok – jegyezte meg a pápa, folytatva a kérdések sorozatát. Vajon arra is gondolok-e, hogy időt szenteljek szívem gondozásának, az imádságnak, mások szolgálatának, az Úrnak, aki az élet végcélja? Vagyis milyen az én lelkem olaja? Mindannyian tegyük fel magunknak ezt a kérdést: milyen az én lelkem olaja? Jól táplálom, jól tárolom? – bátorított rá Ferenc pápa, majd Máriához fohászkodott:
„A Szűzanya segítsen nekünk, hogy megőrizzük belső életünk olaját”.
Forrás: Vatican News
