Diadalmenet a kereszthalálba – a feltámadás előszobája
Virágvasárnap nemcsak Jézus ünnepélyes bevonulására emlékezünk, hanem a liturgikus keretek között „előrehozott” szenvedéstörténetét is újra átéljük. Szent Lukács sajátos hangsúllyal és teológiai megközelítéssel számol be a jeruzsálemi bevonulásról. Ami nála feltűnő, az az örömujjongás. Az öröm evangélistájaként ír a pogányságból megtérteknek. Elhagyja a zsidó hozsanna szót, helyette a gyermekségi történetből ismert angyalok énekét idézi. Szintén nála vesszük észre a farizeusok „odamondását”, mely szerint Jézus hallgattassa el éljenző tanítványit és az ünneplő tömeget. Ekkor hangzik el az elgondolkodtató és a tétovázó hívőket is állásfoglalásra késztető kijelentés: Bizony mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak megszólalni…
Posztmodernnek titulált korunkban a keresztények is elbátortalanodtak. Nem mernek ünnepelni, kiállni mesterük és megváltójuk mellett. Mintha szégyellnék. Mintha restelkednének tanúságot tenni az örömhírről, csak azért, hogy megfeleljenek a szabadelvű világ elvárásainak, amely a hitet a magánszférába száműzné. A barkaszentelő körmenet is arra hivatott, hogy kihozza belőlünk ezt az ujjongást. Az egyedül törékeny, tömegként manipulálható ember könnyebben tüntet, lázad, sztrájkol és rombol, „feszítsd meg”-et kiáltva, minthogy közösségként önfeledten ünnepeljen, és dicsőítse Istent. Pedig a történelem folyamán a kövek is megszólaltak. A régészeti kutatások is szó szerint visszaigazolták a Biblia leírásait. Egyházi ünnepek, Mária-jelenések, búcsúk színhelyén, a Szent Péter-téren éppúgy, mint egy kis falusi templom kertjében katarzist élhetünk át egy közösség tagjaként is, akárcsak a jeruzsálemiek, akik szemtanúi voltak a szenvedő király bevonulásának.
A földi nagyságok, sztárocskák élvezik, ha megfürödhetnek a tömeg rivaldafényében. Elkapja őket a hév, mosolyogva pózolnak rajongóik vaku-kattogásai közepett, aláírásokat osztogatnak, arcuk reklámhordozó lesz, és az újságok címoldalán szerepelnek. A mi megváltónk nem ilyen. Hiúsága gyengeségén nem fog ki az éljenző tömeg. Dávid fia szamaragolva vonul be a keresztre feszítés városába, és ez a római hadvezérek diadalmenetével összehasonlítva is sokatmondó különbség, amely önmagáért beszél. Új értelmet ad a hatalomnak, az uralkodásnak, és a szeretet parancsának értékrendjét teszi meg életünk alapjául.
Ma már nem engedhetjük meg azt, hogy politikai hatalmasok, különféle lobbik és érdekek mentén félrevezessenek, megosszanak és Jézus Krisztus vagy egyháza ellen fordítsanak. Számunkra ez a Messiás igazi szabadságot hozott. Az ő kinyilatkoztatása a Golgotán, a kereszten lett a leginkább egyértelmű: legyőzte a halált hordozó sátánt. Magára vette az emberi lét nyomorúságát, és üdvözíteni akarja a bűnös emberiséget.
Virágvasárnap nemcsak koncerttermekben csendülnek fel a klasszikus zeneművek megrendítő passiói, hanem templomainkban is felidézzük, valósággal eljátsszuk Urunk szenvedéstörténetét. Érzékeltetni szeretnénk a Megváltó szenvedésének és Isten szeretetének szoros kapcsolatát. Ezzel mi is mintegy részesei, aktív szereplői leszünk a keresztútnak…
A passiótörténet felolvasása és átelmélkedése ma ezért is időszerű és találó. Szenvedés és szeretet egy tőről fakad. A kereszténység egy hallatlan tapasztalat örömét osztja meg a világgal: Isten nem az erőszak győzelmével hivalkodó, nem a gyengéken és kiszolgáltatottakon átgyalogoló hatalmas úr, hanem velünk együtt szenvedő, érettünk, emberekért a halált is megkóstoló Isten. Így emel fel földhöz ragadtságunkból, és édesget újra magához.
INER,
“A kereszténység egy hallatlan tapasztalat örömét osztja meg a világgal: Isten nem az erőszak győzelmével hivalkodó, nem a gyengéken és kiszolgáltatottakon átgyalogoló hatalmas úr, hanem velünk együtt szenvedő, érettünk, emberekért a halált is megkóstoló Isten.”
Igen atyám. A szenvedést mi magunk okozzuk önmagunknak. Méghozzá konkrétan azok, akik (lustaságból vagy szándékosan-kártokozni akarván) letérnek az életvédö szabályok betartását szavtolo utrol, ami mindannyiunk életét befoly´solja… Semmi esetre sem a Jótermtö Isten az Gonosz vagy a Gonoszt=ördögöt teremtö és szabadonengedö/minket-probáratevö utánunk leselkedö gemboy játékos-gyerek..”Game Boy Wars” Mint pl.:
“Két ország, a Vörös Csillag és a Fehér Hold háborúban áll. A játékos átveszi az irányítást a két ország egyik fegyveres erői felett hatszögletű, négyzetlapkás térképeken. Parancsnokként a játékosnak arra kell irányítania csapatait, hogy vagy elpusztítsák az összes ellenséges erőt, vagy elfoglalják az ellenség fővárosát. E cél elérése érdekében a játékos megpróbálja átvenni az irányítást a városok, gyárak, repülőterek és kikötők felett minden térképen.” Aki az Istent igy ilyen gembojozó gyreknek képzeli az egy oriási tévedésben él…Az olyan gonosz amelyik létezö Sohasem gyözhet Isten felett, mert csak az létezik ami-aki belöle részesül=az örök Jóból es szeretetböl…Akkor meg kár rá szot fecsérelni. Az, hogy a rosszat és a jót is választhatom tesz feleleös partnerré Isten és emberek felé…Kövessem az Isten ki-okostasítását a Mozesi 10 parancsaoaltot. Mindenért adjak hála´t neki az Úrnak… és Bizony mi magunk vagyunk a felelelösek minden szenvedésért méghozzá egyenként.
Magam munka-védelemi szaki (is) vagyok. Azzal, hogy valaki nem tartja be az élet-védelmi és baleset megelözö szabályokat nem-csak a saját hanem mások életét is kockára teszi.
Bízvást mondhatom: Boldog az az ember aki a boldogító Jóteremtö parancsait és tiltásait követi. Boldogtalan az aki helyette valamely más “isteneket szolgál”: Nyerészkedés (pénz-szexmánia-mások becsapása-hatalmi kényszer az rosszravaló eröszakos kötelezés-e a másik emberre-életekkioltása, csoportelönyök-máscsoprtokkal szemben stb.) Még itt és most utoléri az ilyneket a boldogtalanság. Akik a másikat kritzálják-lenézik (kevés jövedlemük-sztártalanságuk, szürkeségük, egyszerüsegük, erkölcsösségük miatt). Mert ugye aki “huncut és ügyes amánjoú”gazadag lesz és ünnepelt sztár…Amánjou´l tudja (amit az erkölcsös nem-követ) a többit rászedni-hatalmát ráeröltetni. Aki kapja marja alapon. Söt a teremtés(Isten)ellnes okoskodás jobbnak ítéli meg az Ö halado-progressziv csakis evilági örömöcskéket hajszoló “vallását”=egyetementanult kiokosítását, mint a termetés zsidó és kersztény boldogság-útmutató irások (Biblia) tanításit. Ez is egy oriási tévedésük! Probáld ki a vasárnapi miseünnepet a szentáldozást, a napiimákat a hön szeretettnejeddel gyerekeiddel, a szorgalmas sikeres tanulást-majdan-munkát-tisztes jövedelemmel, az egyázad és a rászorulók t´mogatását, P´ter az analfabéta zsido hálász utóiank a Pápáknak hitközségeibevaló közösségi életet. csoda-csoda-hátán vár ott rád…Vedd a kezedbe sorsodat-ne mások mondják meg mindúntalan mit és hogyan tegyél…a közösségért-magadért-családodért (min. 3 gyermelkeddel). Meglásd sirigtartó boldogsaban lesz részed. Utana pedi rádásnak majdan a mennyiben is..
Megjegyzés: ahogy elkezded az ezirányú imakat szinte azonnal csaod´k kísérnek majd, amelyek tovább tettekre is sarkallanak…
Osli Mosolygos madonna könyörögj érettünk.