Dávid és a nehéz kérdések – Kérdezz–felelek a Biblia egy év alatt podcast

A Biblia egy év alatt podcast kérdezz-felelek adásban Fábry Kornél püspök és Martos Levente Balázs püspök a Biblia egy év alatt podcast 140–143. napjához érkezett hallgatói kérdésekre válaszolt. A beszélgetés középpontjában Dávid személye, az ószövetségi ember Istennel való kapcsolata, az áldozatbemutatás, a szenvedés problémája, a szeretet helyes rendje, valamint néhány történeti és fordítási kérdés áll.

Kérdések a Biblia egy év alatt podcastel kapcsolatosan

A válaszokat csak rövidített formában írtuk ki.

Hogyan lehetett Dávidnak személyes kapcsolata Istennel Jézus megváltó műve és a Szentlélek pünkösdi eljövetele előtt?

Balázs püspök szerint az ószövetségi ember személyes istenkapcsolatáról kevés közvetlen adatunk van, de Dávidhoz kapcsolódóan a zsoltárok mélyen személyes imádságai jól mutatják, hogy az ember már akkor is félelmeivel, vágyaival, örömével és dicsőítésével fordult Istenhez. Bár az ószövetségi ember istenképe még nem rendelkezett azzal a teljességgel, amelyet Krisztus kinyilatkoztatása és a Szentlélek eljövetele adott, ugyanahhoz az élő Istenhez kapcsolódott. Az Ószövetségben ugyanakkor a személyes hit mellett jóval erősebben jelen volt a közösségi vallásosság is: az ember a választott néphez tartozásán keresztül is megélte Istenhez tartozását.

Mit jelentenek a Great Adventure bibliai idővonalának különböző színei?

A színek az üdvtörténet egyes korszakainak könnyebb azonosítását szolgálják, és mindegyiknek szimbolikus jelentése van. Az őstörténet türkiz színe a Földre, a pátriárkák lila színe Isten Ábrahámmal kötött vérszövetségére, a kivonulás pirosa a Vörös-tengerre, a pusztai vándorlás barnája a sivatagra, a honfoglalás zöldje Kánaán dombjaira utal. A királyok korának lila színe a királyi méltóságot, a megosztott királyság feketéje Izrael egyik legsötétebb korszakát, a fogság kékje a panaszénekeket, a visszatérés sárgája pedig az új reményt jelzi. A Makkabeusok korának pirosa a templomi mécsesek tüzére, az egyház korának fehérje pedig Krisztus szeplőtelen menyasszonyára utal.

Ha az áldozat bemutatása a papok feladata volt, Dávid hogyan mutathatott mégis áldozatot Istennek?

Az áldozatbemutatás kizárólagosan papi feladattá fokozatosan vált Izrael történetében. Korábban a családfők – például Ábrahám, Izsák vagy Jákob – maguk is mutattak be áldozatot, és csak később, különösen a második templom korára alakult ki egyértelműen az a gyakorlat, hogy ez a papság sajátos feladata. Dávid esete ezért különleges, kivételes helyzetként érthető. Ráadásul az ókori királyság és papság szerepe bizonyos pontokon összekapcsolódott; Dávid ebben az értelemben is Krisztus előképe lehet, akiben a királyi és főpapi méltóság egyesül.

Hogyan egyeztethető össze Isten irgalmasságával, hogy Dávid bűne után hetvenezer ember halt meg pestisben?

A püspökök szerint ez valóban az egyik nehezen megválaszolható bibliai kérdés, amely az isteni gondviselés és a szenvedés problémájához vezet. A keresztény válasz alapvetően az Isten jóságába vetett bizalom: nem mindig látjuk át, miért enged meg egy tragédiát, de hisszük, hogy az ember által rossznak és értelmetlennek megtapasztalt eseményeket is képes a jó szolgálatába állítani. Kornél püspök azt a lehetőséget is felveti, hogy a bibliai szerző vagy Dávid saját korának vallásos szemlélete egy természeti eseményt – a pestist – Dávid bűnének következményeként értelmezett. Isten gondviselése nem feltétlenül közvetlen csodákban működik: gyakran embereken, tudományon vagy más „másodlagos okokon” keresztül cselekszik.

Ha valaki a munkájában vagy az egyházi közösségben jól helytáll, de a családját elhanyagolja, felborul-e a szeretet helyes rendje? Dávid hogyan lehetett mégis „Isten szíve szerinti ember”?

Balázs püspök rámutat, hogy az „Isten szíve szerinti ember” kifejezést nem elsősorban Dávid erkölcsi tökéletességeként kell érteni. Az ókori közel-keleti szóhasználatban inkább azt jelentette, hogy az adott uralkodó alkalmas a királyságra, és Isten megerősíti őt uralkodói szerepében. Ugyanakkor a kérdésben felvetett egyensúly valódi probléma: van, akinek természetéből fakadóan inkább a szűkebb kapcsolataiban kell megélnie a szeretetet, más pedig a nagyobb közösséget szolgálja intenzívebben. A saját életünkben azonban újra és újra vizsgálnunk kell, nem borult-e fel az egyensúly a közösségi szolgálat és a hozzánk legközelebb állók iránti kötelességeink között.

Miért jelentett trónigényt, hogy Adonija feleségül akarta venni Abiságot? Mi történt később Abisággal?

Az ókori kultúrákban az uralkodó feleségeinek és mellékfeleségeinek helyzete szorosan összekapcsolódhatott a királyi hatalommal. Egyes helyeken az új király átvette elődje háremét, más kultúrákban egészen más szokások éltek. Abiság sajátos helyzetben volt: Dávid mellett élt és gondozta az idős királyt, de a bibliai szöveg hangsúlyozza, hogy nem létesítettek házastársi kapcsolatot. Mégis annyira összekapcsolódott Dávid személyével és királyságával, hogy Adonija házassági kérelmét politikai gesztusként, a trónra való igény jeleként értelmezték. Arról azonban a Biblia már nem számol be, mi lett később Abiság sorsa.

Körülbelül hány évet élt Dávid király?

A bibliai adatok alapján nagyjából hetven évet. Harmincéves korában lett király, és negyven évig uralkodott. A beszélgetés arra is rámutat, hogy a negyvenes számnak bibliai szimbolikája van: a teljességet is kifejezi, így Dávid uralkodása a Szentírásban egy teljes, gazdag életként jelenik meg.

Miért szerepelnek ugyanazok a bibliai személyek különböző neveken az egyes fordításokban, és melyik forma a helyes?

A különbségek abból fakadnak, hogy a bibliai szövegek hosszú fordítási és kulturális hagyományon keresztül jutottak el hozzánk: a héber szövegek görög, majd latin fordításokon át kerültek a magyar hagyományba, miközben más fordítások közvetlenebbül nyúlnak vissza a héber alakokhoz. Ezért lehet ugyanannak a személynek például katolikus és protestáns fordításban eltérő neve. Nincs tehát minden esetben egyetlen, kizárólagosan „helyes” magyar névforma; különböző fordítási hagyományokról van szó. A Biblia egy év alatt projekt bibliai idővonalának készítésekor tudatosan a Szent István Társulat fordításának névhasználatát követték az egységesség érdekében.

Az adás végén a műsorvezetők ismét arra kérik a hallgatókat, hogy továbbra is küldjék kérdéseiket, és minden esetben írják oda azt a napot és bibliai szakaszt is, amelyhez a kérdés kapcsolódik, hogy minél pontosabb választ tudjanak adni.