Az út a pápaságig: Mi kell ahhoz, hogy valaki pápa legyen?
Ki választható pápának? Milyen feltételek szükségesek a pápaválasztáshoz? Gondolkodtál már azon, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki pápa legyen?
A pápa a lelki vezetője a világon élő több mint egymilliárd katolikusnak. Ez az egyik leghatalmasabb és legbefolyásosabb szerep a Földön.
De mik a hivatalos követelmények? Meglepően egyszerű, de az út hosszú és kihívásokkal teli.
Ezt kell tudnod arról, hogyan lehetsz pápa:
Megkeresztelt, józan elméjű katolikus férfinak kell lenned, aki hajlandó elfogadni a szerepet, vállalja a pápaságot.
Technikailag az egyházjog nem követeli meg, hogy a pápa pap, püspök vagy akár bíboros legyen. Ha már azonban megválasztották pápának, püspökké kell válnia, ha még addig nem volt az.
Mi a szokásos út a pápasághoz?
Bármely megkeresztelt katolikus férfi megválasztható. Azaz: egy laikus katolikusból is lehet pápa. Ez nem példa nélküli, noha az esélye napjainkra hihetetlenül kicsi. Hagyományosan a bíborosok egy olyan bíboros társukat választják meg, akinek többéves tapasztalata van az egyházi vezetésben és ismeri a Vatikán működését. Épp 1000 év telt el azóta, hogy egy világit választottak pápának: XIX. János (1024-1032), egy grófi család sarja, a Magyar Katolikus Lexikon szerint simóniával, azaz megvesztegetéssel jutott a pápasághoz. 1513-ban pedig a bíboros-diakónus Giovanni di Lorenzo de Medicit, a magyar Bakóc Tamást „legyőző” riválist választották meg, akit aztán nagy gyorsasággal március 15-én szenteltek áldozópappá, 17-én pedig püspökké, mielőtt két napra rá, március 19-én X. Leó néven pápává koronázták volna.
A tipikus út azonban a következő:
Legyél pap: A pappá szentelés előtt évekig tartó megfontolásra és tanulásra van szükség. Ha egy megkeresztelt katolikus fiatalember szeminarista lesz, akkor rendszerint filozófiából vagy teológiából szerez alapdiplomát, majd hittudományi, teológiai mesterdiplomát, és utána egy évig állandó diakónus lesz. Emellett nőtlennek kell lennie, és cölibátusi fogadalmat kell tennie. (Történelmileg előfordult, hogy házas férfiakat választottak püspökké, sőt pápává is, de a megválasztásuk után meg kellett szüntetniük a házaséletet, és örökös önmegtartóztatást kellett gyakorolniuk.)
Legyél püspök: Miután papként szolgáltál, a pápa kinevezhet téged püspökké. Ehhez legalább 35 évesnek kell lenned, és már legalább öt éve papként kell szolgálnod. Emellett elmélyült ismeretekkel, járatossággal kell rendelkezned a Szentírás, a teológia vagy az egyházjog területén.
Legyél bíboros: A bíborosok a pápa által kreált magas rangú egyházi vezetők. Világszerte 252 bíboros van, akik közül a következő napokban 135 (illetve kettejük távolléte miatt 133) választja majd meg a következő pápát.
Válasszanak meg a bíborosok: Amikor egy pápa visszavonul vagy meghal, a 80 év alatti bíborosok összegyűlnek Rómában a Sixtus-kápolnában egy konklávé elnevezésű, titkos pápaválasztó gyűlésen. A szavazás addig tart, amíg egy jelölt kétharmados többséget nem kap. Ez több napig is eltarthat.
A konklávé előtt néhány nappal a bíborosok a Szent Péter-bazilikában celebrált nyitó szentmisén kérik a Szentlélek vezetését az új pápa megválasztásához.
Mivel az Egyház hierarchikus intézmény, a pápává válás sem demokratikus folyamat. Nem lehet kampányolni vagy pályázni rá, mint egy állásra.
A pápasághoz jellemzően életszentségéről és vezetési képességeiről ismert, jó egészségnek örvendő személyre van szükség. A BBC munkatársa, Peter Gould szerint az ideális pápa egy 65 évesnél idősebb, de 75-nél valamivel fiatalabb férfi, aki jó egészségi állapotnak örvend, hiszen nagyon munkabírónak kell lennie. Az elképzelt egyházfő nagyjából semlegesnek tekinthető országból származik, egy nagyváros tapasztalt érseke, minimum folyékony olasz és angol nyelvtudással (de nem árt a francia és a spanyol sem), aki egyesíti a vallási vezető spirituális tekintélyét egy nemzetközi szerepet is játszó államfő közigazgatási és diplomáciai képességeivel. Ugyanakkor „a vallástól nem csatangol el túlságosan messzire a politika felé”, de bizonyítja, hogy érzékeny a társadalmi igazságosság problémáira. Olyan ember, aki jól tud bánni a médiával, nézetei hagyományosak, nem szélsőségesek és nem ellentmondásosak, és vonzóan tudja képviselni a konzervativizmust – ehhez pedig bizalmat keltő mosolyra és némi karizmára is szükség van.
Összeállította: Solymosi Judit
Forrás: BBC, catholic.org, ChurchPOP, ujkor.hu, Wikipedia
