Ambongo bíboros: van egy tisztázandó “fekete folt” Baudouin király boldoggá avatási ügyében
Az I. Media vatikáni hírügynökség október 24-én küldött exkluzív levelében Camille Dalmas újságíró egy újabb problémára hívta fel a figyelmet, amely Ferenc pápa minapi belgiumi látogatásához kapcsolódik.
Fridolin Ambongo bíboros, Kinshasa érseke – anélkül, hogy ellenezte volna a belga Baudouin király boldoggá avatásának ügyét – egy október 22-én tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Patrice Lumumba miniszterelnök meggyilkolása “fekete folt”. “Nem ismerjük életének kanyarulatait” – ismerte be a bíboros – egy olyan ember előtt tisztelgünk, aki “bátornak számított a belgiumi kontextusban”.
Szeptember 29-én, belgiumi útjának zárómiséjén Ferenc pápa bejelentette, hogy megnyitja Baudouin király boldoggá avatásának folyamatát, aki 1951-től 1994-ig uralkodott Belgiumban. Ferenc pápa uralkodói a jó kormányzás példájaként hozta fel őt, különösen az abortusz legalizálásának elutasításában. Ez a kijelentés heves vitákat váltott ki, és a belga kormány is erősen kritizálta. tudósításainkat lásd itt és itt.
Gyarmatosító munka
Ennek az ügynek egy másik ellentmondásos dimenziójáról a szinodalitásról szóló szinódus részeként Rómában rendezett sajtótájékoztatón kérdezték meg Fridolin Ambongo bíborost: nevezetesen arról, hogy milyen szerepet játszott a király országának, Kongónak a dekolonizálásában. A bíboros arra emlékeztetett, hogy valóban ez a király elnökölt 1960. június 30-án az akkor még Léopoldville-nek nevezett Kinshasa függetlenségi ünnepségén, és beszédet is mondott, amelyben méltatta a korábbi belga királyok gyarmatosító munkáját.
“Tudjuk, hogy valami történt Lumumba miniszterelnök halála körül”, jelentette ki a bíboros, hazája első és rövid életű miniszterelnökének 1961-ben történt meggyilkolására utalva. Lumumbát 1960-ban, nem sokkal Joseph Mobutu ezredes államcsínyét követően letartóztatták, és olyan körülmények között végezték ki, amelyeket sohasem tisztáztak, miközben egyes történészek kérdésesnek látják Belgium szerepét, amely akkoriban az állampolgárai védelmére törekedett.
“Beleásunk a múltba, hogy meglássuk, mi is van ott”
“Beleásunk a múltba, hogy meglássuk, mi is van ott”, erősítette meg a bíboros, aki elmondta, bízik abban, hogy a Szentté Avatási Ügyek Dikasztériuma képes megfelelően tanulmányozni a boldoggá avatási ügyet, amely az első szakaszban mélyreható történelmi vizsgálatot igényel.
“Nem ismerjük életének fordulatait”, hangsúlyozta, mindazonáltal azt gondolja, hogy Patrice Lumumba halálának kérdése egy tisztázandó “fekete folt” ebben az ügyben.
Ám “ha az akta abban az irányban halad, ahogyan egyesek be akarják mutatni a boldoggá avatás céljaira, akkor mi nyitottak vagyunk” – hangoztatta. A bíboros arra is emlékeztetett, hogy ezt az ügyet a Pápa kérésére a belgiumi egyház is felvállalta. Azt is elismerte, hogy a belgák királya “Belgium viszonylatában bátor uralkodó volt”.
Fordította: Hegedüs Katalin
INRI,
egy volt Szovjet és Nemszovjet (NATO-USA-a “nyugat” meg a Varsói szerzödés-Szovjet(orosz) katonai tömörülés- ellentéten alapuló politikai zsarolás volt a Lumumba kivégzése 1960-ban…
Volt is egy gúnydal anno a Csombe=NATO-USA és Lumumba=Varsói szerzödés-Szovjet katonai szövetség kongói vezéralakjairól Csombérol és Lumumbáról.
Ez volt a történelmi háttér:
Patrice Émery Lumumba (1925. július 2. – 1961. január 17.) afrikai antikolonialista politikai vezető, a Kongói Demokratikus Köztársaság első szabadon választott miniszterelnöke. Művelt, tanult és intelligens politikus volt, ő vezette át Kongót a gyarmati sorból a független államok közé. Mérsékelt baloldalisága miatt azonban a Nyugattól nem kapott segítséget országa talpra állítására, ezért a Marxista-Leninista-Kommunista-Ateista (orosz)szovjetekhez fordult, akik segítették hatalmon maradását-ahogyan anno Castróét is. Ezt követően az Amerikai Egyesült Államok és Belgium által támogatott Mobutu Sese Seko, az ország későbbi véreskezű diktátora előbb megpuccsolta, majd belga zsoldosok segítségével kivégeztette, kiváltva ezzel az egész világ közvéleményének megdöbbenését.
Mivel az ország elnökét, Patrice Lumumbát a Szovjetunió (oroszország)támogatta, az USA és a nyugati államok az ő ellenfeleit kezdték támogatni, kirobbantva a kongói válságot 1960-ban. Július 11-én Csombe kikiáltotta az ásványkincsekben gazdag Katanga függetlenségét, amihez segítséget kapott egy belga ejtőernyősezredtől is. Államát támogatta egy brit–belga érdekeltségű cég, a Union Minière du Haut Katanga is. Lumumba elnök az ENSZ beavatkozását kérte.
Miután többszöri BT felszólítás után a belga csapatok szeptemberben távoztak, Csombe európai és dél-afrikai zsoldosokat fogadott fel államának megvédésére, köztük Roger Trinquier volt francia ezredest, és segítségükkel képeztette ki hadseregét. 1961-re már mintegy kétezer külföldi irányította ötvenezer fős hadseregét. 1960-ban a szomszédos Kasai tartomány is kivált a Kongói Köztársaságból. Szeptemberben Joseph Kasavubu elnök alkotmányellenesen eltávolította Lumumbát a hatalomból, majd Joseph Mobutu vezérkari főnök pedig kiadta őt Csombénak akinek Európai zsoldosai előbb megkínozták, majd 1961. január 17-én kivégezték a bukott miniszterelnököt Lumumbát 1961. február 21-én az ENSZ BT határozatában mély sajnálatát fejezte ki Lumumba halála miatt…
Most, hogy belga Baudouin királynak ehez mi köze van azt nem tudhatom…(Hogy Kongó akkor Belga gyarmat volt az biztos, ahogyan az is, hogy Lumumba vezetésével az állam 1960 júniusában elnyerte teljes függetlenségét Belgiumtól. Alig tíz héttel a függetlenség kikiáltása után kormányát egy, az ENSZ és az amerikai kormány támogatásával a belga kormány által kitervelt és lebonyolított összeesküvés során lemondatták (lásd: kongói válság), őt Lumumbát pedig törvényellenes módon és megalapozatlan indokok alapján – a térségben állomásozó ENSZ békefenntartók jelenléte ellenére – bebörtönözték és később kivégezték Élisabethville-ben (mai nevén Lubumbashi) Moise Csombe katangai és belga-zsoldos katonái.
Az 1960-ban kétpolusú világ-hidegháború volt. Az USA-Nátó és a Szovjet-(orosz)-kommunisták között (akkor 1960-ban Ukrajna a Szovjetunio-hoz tartozott, az oroszokkal egyesült ország volt).
Az USA-Orosz ellentét ma is 2024-ben ugyanúgy fennáll. Az USA ma is azokat támogataja akik az oroszok ellen vannak.
Reméljük ma nem lesz világ-hidegvagymeleg-háború. Imádkozunk érte, hogy a két szláv nép (orosz-ukrán) akik évszázadokig szövetségben éltek kössenek mielöbb békét…
Osli mosolygós madonna könyörögj érettünk.