Folytatjuk sorozatunkat melyben Tomka Ferenc atya Ferenc Pápa – próféta vagy eretnek? című könyvéből közlünk részleteket, kivonatokat. Ettől függetlenül aki mélyebben foglalkozna a témával, annak javasoljuk a könyv megvásárlását. Hiánypótló olvasmány!
A sorozat előzményei:
- A pápa és vádlói – Kutatások Ferenc pápa hatásáról
- A Zsinat és a pápa „felülírja” az evangéliumot?
- Kik is valójában Ferenc pápa támadói?
- Melyik az ősibb: a tridenti vagy az új liturgia?
- Melyik pápába csapott a villám? – Ferenc pápa elődjeit is támadták
Miért lép a sárba egy pápa?
A pápa elleni támadások „megfogható” okai
Ferenc pápa elődjeit is támadták, de úgy tűnik, őt jobban kritizálják, támadják. Több újságíró és társadalomkutató nekivágott (egyesek összefogva, mások egymástól függetlenül), hogy felfedjék a támadások növekedésének okát, és felkutassák a pápát kritizáló vagy vele szemben álló irányokat, csoportosulásokat.[1] Voltak, akik végiglátogatták a pápa ellenes blogok-honlapok szerkesztőit, s a hasonló szellemű csoportokat, hogy megtudják szempontjaikat, céljaikat; sőt beszélgetőpartnerekkel egyeztetve, magnóra, filmre vették találkozásaikat, hogy a vizsgálataik eredményét közreadhassák. A különböző kutatások megállapították, hogy a kritizálók nincsenek sokan, de aránytalanul nagy visszhangot tudnak kelteni kyber módszereikkel.[2]
Az idézett újságírók és kutatók a pápa elleni kritikák több forrására és okára mutatnak rá.[3] Számos összefoglalást jelent meg e vizsgálatokról nagy nyugati újságokban, és a világhálón is, melyek, többféle rendszer szerint törekszenek csoportosítani a támadások okait, illetve a kritizálókat és a támadókat.[4] – Az alábbiakban e kutatások alapján összefoglaljuk a megfoghatóbb okokat, illetve a kritizálók-támadók csoportjait:
1. A vizsgálatok a pápa elleni támadások növekedése elsődleges okának azt jelölték meg, hogy az internet általi kommunikáció lehetőségei folyamatosan nőnek, s ez jelentős szerepet játszik a kritikák széleskörű és gyors terjedésében. Egyik tanulmány írója megállapítja: hogy „a pápát támadókat gyakran csak az internet kapcsolja össze, legyenek azok katolikus tradicionalisták, Benedek után nosztalgiázók illetve Ferenc pápát el nem fogadók, legyenek a zsinat ellenségei” vagy azok, akik teológiai- vagy politikai jellegű okokból és szempontokból támadják a szentatyát.[5] Az ő vádaskodásuk kórusába beleolvadnak még a média alkalmi támadásai, s így egyetlen egységet látszanak alkotni.
2. A Ferenc pápát érő legtöbb támadás a Lefebvre érseket követők szűkebb vagy tágabb értelemben vett csoportjaitól származik. Róluk külön fejezetünkben szóltunk.
3. A pápa elleni megnövekedett arányú támadások másik megfogható oka, hogy ő egy pápa, aki kilépett a világba.[6] – A Ferenc pápát megelőző pápák a II. Vatikáni Zsinat óta mindannyian egyre közelebb kerültek a világhoz, a mindennapok emberéhez. De ő egy jelentős további lépést tett: Ő már érsekként sem autóval utazott, hanem tömegközlekedéssel; nem a püspöki palotában élt, hanem egyszerű lakásban; a repülőn nem külön fenntartott helyen utazott, hanem turistaosztályon. Ezt a gyakorlatát pápává választása után sem változtatta meg.
Ferenc pápa hálószobája a Szent Márta-házban – Fotó: independent.co.uk
– Az eddigi pápák az Apostoli Palota harmadik emeletén, az ismert pápai lakosztályban laktak. Ő nem költözött ide, hanem a Szent Márta-házba, mely mintegy a vatikáni vendégház, a papság azon tagjai számára, akik hivatalos ügyben ide érkeznek. Itt szállásolják el például a bíborosokat is a pápaválasztás idején. A Szent Márta házba költözés nemcsak a szegénység kifejezője számára, hanem ő közel akar maradni az emberekhez. A házban 40 olyan püspök és pap él, aki a Vatikánban dolgozik, és gyakran érkeznek más vendégek is. A pápa reggel velük misézik, étkezik, és idejének függvényében szóba áll mindenkivel. – Repülőútjain sem fenntartott helyen és válogatott kísérettel utazik, hanem együtt pl. az újságírókkal, és kész arra, hogy válaszoljon az általuk felvetett kérdésekre. Ezek többségükben az adott utazással kapcsolatosak, de előkerülhet itt minden kérdés, amely éppen az egyházat vagy az emberiséget foglalkoztatja. Sok-sok újságíró elismerő tisztelettel állapítja meg, hogy a pápában az a lelkipásztor jelenik meg, akinek „bárány szaga van”,[7] és akit éppen ezért szeretnek a mindennapok emberei.
A pápa elleni, nagyobb mennyiségű támadások egyik jelentős okának tartják a kutatók a pápának ezt a magatartását. Hiszen a nép közé ereszkedés, a mindennapok embereivel és az újságírókkal való könnyebb és gyakoribb találkozások következménye a megnövekedett számú beszélgetés. Ezzel pedig természetszerűen együtt jár, hogy egy-egy válaszát – melyet ilyen körülmények között nincs lehetősége teológiai szuper-pontossággal kifejteni -, könnyebben félremagyarázzák. Világszenzáció lett például a félremagyarázott hír, mely szerint „ a pápa azt mondta, hogy nincs pokol”;[8] hogy „a pápa állást foglalt a melegek mellett”; vagy hogy „a pápa diakónussá akar szentelni nőket” stb. – A pápa ellenes lefebrista vagy un. katolikus lapok ilyenkor azonnal átveszik a hamis hírt. Keményen vádolni kezdték a pápát, hogy nem a katolikus álláspontot hirdeti, hogy liberális, hogy szembefordul az egyháznak vagy elődjeinek tanításával. Amikor aztán kiderül, hogy a hír hamis volt, a lapok vagy blogok nem kérnek elnézést téves híradásukért, s az ahhoz fűzött hamis kommentárjaikért, hanem ezek említése nélkül áttérnek egy újabb vádra: hogy pápa létére miért nem fogalmaz óvatosabban, vagy miért tart kapcsolatot olyan emberekkel, akik félremagyarázzák szavait stb. – Sokszor hívő katolikusok körében is elhangzik ez a (komolyan át nem gondolt!) kritika: „miért nem vigyáz jobban szavaira a pápa”, vagy „miért áll szóba olyanokkal, aki félremagyarázzák”.
Ferenc pápa valamiképp önmagában valósítja meg azt, amire az egyházat is hívta, hogy lépjen ki, és menjen közelebb a hétköznapok emberéhez (EG 20-24). Ennek fontosságát és evangéliumi tartalmát elméletileg kevés teológus vagy keresztény vitatja. De ha kellemetlen következmények jelentkeznek, akkor jönnek a vádak. – Ilyen kritikákkal kapcsolatban azonban eszünkbe juthat, amit a pápa többször kijelentett: „Szívesebben látok egy olyan Egyházat, amely megsebesült és bepiszkolódott, miközben kiment az utcákra, mint egy olyan Egyházat, amely belebetegedett zártságba és a kényelembe, mert a saját biztonságához ragaszkodott.” (EG 49) Az ő életében tényleg megvalósul, hogy kiment az utcára, de az is, hogy ennek következményeként jobban be tudják piszkolni.
[1] Andreas Englisch Der Kämpfer im Vatikan: Papst Franziskus und sein mutiger Weg. Kindle Edition 2015; Marco Politi: Franziskus unter Wölfen: Der Papst und seine Feinde. Verlag Herder 2018;
Fernández Víctor Fabio Marchese Ragona: Tutti gli uomini di Francesco. Ed. San Paulo 2018;
Manuel, Rodari Paolo: Il progetto di Francesco – Dove vuole portare la Chiesa. Ebook 2014
[2] Giacomo Galeazzi A kyber háború Ferenc pápa ellen. RaiNews 2016.10.18 http://www.rainews.it/dl/rainews/articoli/Cyber-guerra-Papa-Francesco-Giacomo-Galeazzi/
[3] Az ultrakonzervatív katolikusok Ferenc pápa ellen. Ki támadja őt és miért? https://www.ilsalto.net/papa-francesco-attacchi-critiche/; Ki hallgattatja el ezt az embert? Kritika helyett szavaikkal támadják a pápát.
https://www.wir-sind-kirche.de/files/002666_ARNTZ_und_FAGGIOLI.pdf Wer bringt diesen Mann nur zum Schweigen?” Verbale Attentate auf den Papst statt Kritik; Pápaellenes mozgalom – a Bergoglio ellenesek terve
A pápa ellenségei az egyházban vannak, és harcot viselnek.
https://www.agi.it/cronaca/papa_francesco_nemici_in_vaticano-2297892/news/2017-10-27/
Giacomo Galeazzi, Andrea Tornielli: Katolikusok Ferenc ellen, akik Putyint imádják. http://www.lastampa.it/2016/10/16/italia/quei-cattolici-controfrancesco-che-adorano-putin/ stb.stb.
[4] Pl. Matteo Matzuzzi Porpora: Utazás tradicionalisták közt, akik Ferenc pápa megszállottjai. http://formiche.net/2013/11/papa-francesco-tradizionalisti/; Giacomo Galeazzi: im.;
Ellenállás a Vatikánban – https://www.theguardian.com/news/2017/oct/27/the-war-against-pope-francis; http://notizie.tiscali.it/cronaca/articoli/francesco-resistenze-dentro-vaticano/
[5] Giacomo Galeazzi, Andrea Tornielli: im.
[6] vö. Giacomo Galeazzi: Il Concilio di papa Francesco (La nuova primavera della Chiesa). Roma. Elledici 2016
[7] A pápa vágyik az után, hogy a lelki-pásztoroknak „bárány szaguk” legyen (EG 34)
[8] Scalfari fake news-ei Ferenc pápáról. – odifreddi.blogautore.repubblica.it.2018.04.02
