November 26-án az Egyesült Királyságban megjelenő The Telegraph cikket jelentetett meg arról, milyennek tervezik a párizsi Notre-Dame katedrális belső restaurálását. Az ismertetést követően több helyütt méltatlankodó hangokat lehetett hallani arról, hogy a munkálatok eredményeképpen egyfajta „Disneyland”, egy tematikus park jelenik meg a székesegyház belsejében.
A világ egyik leghíresebb temploma több mint 850 éves volt, amikor 2019-ben lángok martalékává vált. Külső restaurálása a hírek szerint a lehető leghívebben fogja követni az eredeti formát, a templom belsejének kialakításáról azonban modernista elképzelések születtek.
A tervek szerint a gyóntatófülkéket, oltárokat és klasszikus szobrokat modern művészeti falfestményekkel váltják fel. „Felfedező útvonalakat” alakítanak ki, amelyeken „tematikus kápolnák” hangsúlyozzák Afrikát és Ázsiát. A kápolnák falára bibliai verseket vetítenek majd különféle nyelveken, köztük mandarin nyelven is, hiszen például a kínai látogatóktól nem várható el, hogy megértsék Szent Karácsony üzenetét. Új hang- és fényeffektusokkal ún. „érzelmi tereket” kívánnak létrehozni.
A hagyományos, szalmából készült székek eltűnnének, helyükre kényelmesebb padok kerülnének, amelyek saját kis lámpákkal világítanák meg a homályt – talán még a padlóba is besüllyednének, amikor nem használják őket, hogy több hely maradjon a turistáknak. A kevéssé használt, 19. századi gyóntatószékek helyére új művészeti installációk kerülnek, a gyóntatófülkék zöme átkerül az első emeletre. Az oltár a helyén maradna, de más elemeket, például a tabernákulumot és a keresztelőmedencét átrendeznék. Az oldalkápolnákat is felújítják, és bennük a hangsúlyt a műalkotásokra helyezik.
„Amit a Notre-Dame-mal akarnak csinálni, azt soha nem mernék megtenni a Westminster apátsággal vagy a római Szent Péter Bazilikával. A grandiózus helyszínt figyelembe véve a terv gyermeteg, triviális, olyan lesz, mint egy tematikus park, mintha a Disneyland lépne be a Notre-Dame-ba” – mondta Maurice Culot, a díjakat nyert francia építész.
„Ezek a változtatások feleslegesek – írta Tim Stanley, a The Telegraph történész publicistája. – A kápolnák viszonylag épen maradtak, a legnagyobb károsodást a tűzvészben a külső részek szenvedték el.”
Maria Luisa Ceccarelli Lemut olasz professzor is annak a véleményének adott hangot, hogy pusztán csak restaurálásra lenne szükség, és az épület önkényes modernizálását el kellene kerülni.
A párizsi főegyházmegye részéről a munkálatokat felügyelő és a belső tér átalakításáért felelős Gilles Drouin atya viszont úgy reagált, hogy a javasolt formában a székesegyház megfelelőbben tudja fogadni és tájékoztatni a látogatókat, akik nem mindig keresztény kultúrkörből érkeznek. Cáfolta, hogy a híres épület a modern művészet jegyében elveszítené majd régi karakterét. Bővebb információkkal azonban egyelőre nem szolgált.
A székesegyház szerkezeti helyreállítását a francia kormány felügyeli, de a belső felújításért az egyházi hatóságok felelnek. A terveket végül a francia kulturális minisztériumnak kell jóváhagynia. A főegyházmegye december 9-én nyújtja be a terveket a Nemzeti Örökségi és Építészeti Bizottságnak. A templom újranyitását 2024-re tervezik.
