A Német Katolikusok Központi Bizottsága (ZdK) nyíltan kimutatta a foga fehérjét – írja 2023. május 27-i cikkében Birgit Kelle német újságíró. Álláspontja szerint a ZdK deklarált célja, hogy hosszú távon minden eszközt kivegyen a püspökök kezéből. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a németországi Szinódusi Út közgyűlésein hozott minden határozat végrehajtása megtörténjen, és dühödten el akarják venni a püspökök vétójogát az újonnan létrehozott Szinodális Bizottságban.
Mi is ez a Bizottság és miért jött létre?
A Szinódusi Út elnevezésű vitatott német reformfolyamat egyik határozata az volt, hogy a hatalomgyakorlás megreformálásához, az egyház felügyeletére létre kell hozni egy klerikusokból és világiakból álló állandó Szinodális Tanácsot. Ferenc pápa jóváhagyásával Parolin államtitkár januárban levélben figyelmeztette Georg Bätzing püspököt, a németországi püspöki konferencia elnökét, hogy sem a Szinódusi Útnak, sem valamilyen általa létrehozott testületnek, sem bármely püspöki konferenciának nincs hatásköre semmiféle „szinodális tanács” létrehozására országos, egyházmegyei vagy plébániai szinten (vö. Vatikáni stop a német Szinódusi Út törekvésének | Katolikus.ma). A német reformátorok azonban zavartalanul folytatták előkészületeiket, és a Szinódusi Út ötödik, záró közgyűlésén idén márciusban meg is választották a Tanács megalakítását előkészítő 74 fős bizottságot. (vö. Véget ért a németországi Szinódusi Út reformfolyamat utolsó közgyűlése – ÖSSZEFOGLALÓ | Katolikus.ma).
Csak örülhetünk annak, hogy a Szinódusi Út gyakran hivatkozott, de leginkább csak álságos szinodalitásáról végre lehullott az álarc – írja Kelle. A Szinódusi Út plenáris ülésein ugyanis néha nyíltan megmutatkozott az emberi álnokság. Tapintható volt a félelem, amikor rendszeresen, nyílt színen verbális fenyítésekben és fenyegetésekben részesítették azokat, akik szembe mertek fordulni a ZdK többségi szavazásával. Megalázó és ijesztő volt, amikor egy olyan sokat tapasztalt embernek, mint Stefan Oster passaui püspök, védekeznie kellett, mert embergyűlölettel vádolták, pusztán azért, mert tényszerű teológiai kérdéseket másképp ítélt meg, mint a teremben ülő többség. Vagy amikor Steinhäuser segédpüspök nyíltan kimondta:
„Hónapok óta félelemben élek”.
Közben pedig Irme-Stetter Karp asszony, a ZdK elnöke fenyegetőzésekben és zokogórohamokban tört ki, mert alulmaradtak az egyik szavazáson. Ez bizony érzelmi zsarolás volt, nem pedig szinodalitás.
Őszinte megnyilvánulások alig voltak, hacsak nem véletlenül. Kelle felidézi, hogy 2022 szeptemberében Bätzing püspök elszólta magát, amikor a püspökök blokkoló kisebbségének „nem” szavazata miatt a szexuális erkölccsel kapcsolatos egyházi tanítás megváltoztatását szorgalmazó dokumentum megszavazásánál alulmaradtak (vö Rómához fordul a szexualitásról szóló dokumentum leszavazása miatt a német Szinódusi Út | Katolikus.ma). Bätzing ekkor nyíltan kijelentette, hogy márpedig ő a saját egyházmegyéjében Róma álláspontjától függetlenül igenis meg fogja valósítani az elutasított lépéseket. (A saját egyházmegyéjére kötelezően kiadott útmutatóról ld. Bätzing püspök 10 pontja a homoszexualitás és a transzgenderizmus aktív támogatása és előmozdítása céljából… | Katolikus.ma.)
A váratlan leszavazást követően, hirtelen reakcióként a tavaly szeptemberi plenáris közgyűlésen minden “másként gondolkodót” verbálisan pellengérre állítottak, és a titkos szavazás helyett nyílt szavazásra tértek át, noha ez ellentétben állt a Szinódusi Út eljárási szabályaival. Végül is fontos látni, hogy ki nincs a fedélzeten…
2023 májusában, a Német Katolikusok Központi Bizottságának kétnapos plenáris közgyűlésén Irme Stetter-Karp elnök asszony dühösen közölte: ő bizony ragaszkodik ahhoz, hogy a Szinódusi Út összes határozatát minden német egyházmegyében hajtsák végre.
Szavai nyilvánvaló ellentétben állnak a Szinódusi Út Alapszabályának 11.p. 5. paragrafusával, amely szerint a Szinódusi Út határozatainak kánonjogilag nincs kötelező erejük, és végrehajtásuk senki számára sem kötelező. Ezt egyébként a ZdK maga is állandóan hangsúlyozgatta a Vatikán felé. Most azonban a megvalósítás szakaszába léptek, és kiderült, hogy a ZdK valami olyasmit ígérgetett a reformfolyamat résztvevőinek, ami kánonjogilag megvalósíthatatlan, és ezt tulajdonképpen mindenki tudhatta, aki tud olvasni. De hát a tagokat is elvakította a saját lelkesedésük, a szenzációs reformok reménye, amelyet a püspöki konferencia vezetői is tüzeltek, most pedig nem tudnak valóra váltani.
A ZdK most úgy szeretné feloldani ezt a helyzetet, hogy a Szinodális Tanácsot előkészítő bizottság működésénél törölné a püspökök vétójogát. Eddig akkor volt érvényes egy határozat, ha az összes szavazók egyszerű többsége mellett bírta a püspökök kétharmadának egyetértését is. Most ezt a püspöki blokkoló kisebbségi lehetőséget akarják megszüntetni. A szinodális bizottság 74 tagjából 27 a püspökök száma, tehát már eleve kisebbségben vannak (a segédpüspökök nem is tagjai a bizottságnak). Az egyszerű többség elérését így eleve nem tudják megakadályozni, és csak a most megszüntetni kívánt blokkolás volt a lehetőségük arra, hogy bármit megvétózzanak.
Emlékeztessünk arra, amit itt fentebb írtunk: a Szinódusi Út határozatainak nincs jogilag kötelező erejük. Ehhez képest a Tanácsot előkészítő bizottság működési szabályai szerint
„a Bizottság határozatai jogilag ugyanolyan hatályúak, mint a Szinódusi Út határozatai”.
Csuda ügyes megfogalmazás, igaz?
És akkor még nem is beszéltünk a majdan felállítandó Szinodális Tanács döntési hatásköréről. Egy, csupán jogilag nem kötelező erejű határozatok meghozatalára jogosult bizottság, amelyben nem vesz részt minden német püspök, és amelyben Róma állásfoglalása szerint a püspökök nem is kötelezhetők részvételre, vajon hogyan dolgozhat ki bármit, ami aztán minden püspökre nézve kötelező? Abszurd.
Birgit Kelle úgy látja, Rómában a németek egy „szinódusi Patyomkin-falut” tartanak fenn, amikor azt állítják, hogy még semmiben sem született döntés, és a szinodalitás fáradhatatlan tanulóiként ők mindenekelőtt a békés párbeszédre törekszenek. A Szinodális Tanács is
„természetesen csak tanácsadó testület lesz, és csak azok beszélnek itt állandóan egyházszakadásról, akik megosztóak”.
Kelle, aki egyébként a két éve megalakult, Neuer Anfang (Új Kezdet) elnevezésű német világi csoport szóvivője is, május 29-én interjút adott az EWTN Noticias-nak, amelyben elmondta, hogy csoportjuk tagjai elvetik a Szinódusi Utat, mert
„katolikusok akarnak maradni”.
A Catholic News Agency ismertetője szerint Kelle az interjúban elmondta, hogy sok olyan hithű katolikust képviselnek, akiket aggodalommal tölt el a Szinódusi Út folyamata és az ott hozott döntések.
„A normális katolikusok vasárnaponként ott ülnek a templomban, nem kapcsolódnak be ebbe a folyamatba, és ezért nem is hallatszik a hangjuk – mondta. – Mi nem követjük a Szinódusi Út határozatait és útmutatásait, mert katolikusok akarunk maradni. A viták, a dokumentumok, a határozatok, mindezek azokat a félelmeket erősítik bennünk, hogy (a Szinódusi Út) nem egyházi reformot akar, hanem a katolikus Egyház új tanítását. Sajnos a mi katolikusaink is hatalmas nyomás alá kerülnek, mihelyt nem akarnak a katolikus tanítással teljesen ellentétes dolgokat megvalósítani.”
Az Új Kezdet szóvivője arra kérte a világon a Katolikus Egyházat, lépjenek közbe Németországban a helyzet javítására.
