A mi harcunk nem test és vér ellen van – Mijo Barada a Zarándok podcastben

Hosszabb szünet után új epizóddal jelentkezett a Zarándok Podcast. Harasztovics Arnold vendége ezúttal a Horvátországból érkező Mijo Barada volt, aki pünkösd hétvégéjén Pécsett tartott háromnapos lelkigyakorlatot több mint kétszáz résztvevőnek. A beszélgetésben megtérésről, karizmákról, lelki harcról, szentségi életről, családról és a keresztény ember végső céljáról is szó esett.

Mijo Barada Splitben született 1960-ban. Agráregyetemet végzett Zágrábban, szakemberként mandarin- és burgonyatermesztéssel foglalkozott, saját birtokán gazdálkodik. Feleségével, Erikával négy gyermeket nevelnek. 1983 óta vezet imacsoportokat és szemináriumokat a lelki megújulás témájában, számos pappal együttműködve. Szolgálata elsősorban Horvátországban, a Balkánon és Európa több országában vált ismertté, de missziós tapasztalatairól Japánból és Afrikából is beszámolt. 2005 óta kapcsolatban áll az Ágoston-renddel, 2010-ben harmadrendi tag lett, majd az Ágoston-renddel együttműködésben missziós egyesületet is alapított.

A beszélgetés egyik központi témája Mijo Barada személyes megtéréstörténete volt. Elmondása szerint klasszikus katolikus családban nőtt fel: nagyszülei sokat imádkoztak, otthonukban jelen voltak a szentképek, a hosszú téli estéken pedig a szentek életéről és bibliai történetekről hallott. Később azonban, huszonegy éves korában, családi szenvedések közepette hitkrízisbe került. Nagymamája súlyos beteg volt, édesapját pedig megműtötték, és az orvosok a legrosszabbra készítették fel a családot. Ekkor kezdett kitartóan imádkozni azért, hogy Isten adjon neki jelet.

Tanúságtétele szerint tizennégy hónap imádság után, 1983. január 27-én jutott el Medjugorjéba. Ott – mint fogalmazott – mély belső békét és Isten jelenlétének megtapasztalását élte át.

„Az életben nem az a legfontosabb, hogy gazdag leszel vagy szegény, egészséges vagy beteg, hanem az, hogy megtalálj engem a szívedben, és utána a világban körülötted”

– idézte fel azt a belső üzenetet, amelyet akkor meghatározó istenélményként élt meg.

Mijo Barada arról is beszélt, hogy megtérése után környezete nem mindig értette meg az életében bekövetkezett változást. Lelki vezetője túlzónak tartotta lelkesedését, szülei pedig pszichiáterhez küldték. A találkozás azonban számára megerősítő élmény lett: elmondása szerint a pszichiáter nem betegnek, hanem olyan embernek látta őt, aki választ talált az élet és halál nagy kérdéseire.

A podcast egyik hangsúlyos része a karizmákról és azok megkülönböztetéséről szólt. Harasztovics Arnold rákérdezett arra is, honnan tudható, hogy egy rendkívüli lelki tapasztalat valóban Istentől való-e. Mijo Barada válaszában Szent Pál tanítására utalt, és kiemelte: a gyümölcsök mutatják meg a hitelességet. Szerinte nem elég valakinek karizmákról beszélnie; az életének, családi kapcsolatainak, hitének és cselekedeteinek is tanúságot kell tenniük arról, hogy Krisztust követi.

„Az ember cselekedetei kell, hogy tanúskodjanak”

– fogalmazott. Hozzátette: vannak, akik tévednek, vannak, akik betegségek vagy belső rendezetlenségek miatt gondolják magukról, hogy különleges lelki ajándékokat kaptak. Éppen ezért szerinte a megkülönböztetésben az Egyháznak, a lelki vezetésnek, az alázatnak és az élet gyümölcseinek döntő szerepe van.

A beszélgetésben szó esett a lelki harcról és a démoni kísértésekről is. Mijo Barada saját tapasztalataira és exorcistákkal való együttműködésére hivatkozva beszélt arról, hogy az Egyházban szerinte keveset esik szó erről a témáról. Ugyanakkor hangsúlyozta:

a keresztény ember legfontosabb védelme nem a rendkívüli imák keresése, hanem a rendezett, rendszeres szentségi élet.

Különösen nagy hangsúlyt helyezett a szentgyónásra. Úgy fogalmazott: sokan nem végzik el kellő őszinteséggel és alapossággal a bűnbánatot, pedig a lelki megújulás kulcsa az, hogy az ember őszintén szakítson a bűnnel.

„Kulcsfontosságú a szentgyónás szentsége” – mondta. Hozzátette: az embernek nem elég segítséget kérnie, ha közben nem akar változtatni az életén.

Mijo Barada a beszélgetésben több megrendítő történetet is megosztott missziós szolgálatából. Beszélt haldoklók kíséréséről, családtagok lelki felkészítéséről, japán missziós tapasztalatairól, valamint arról, hogyan tapasztalta meg különböző kultúrákban az evangélium iránti nyitottságot. Ezeket a történeteket tanúságtételként mondta el, középpontjukban mindig ugyanazzal az üzenettel: az ember végső célja az Istennel való örök élet.

A családról szólva különösen a szülők felelősségét emelte ki. Szerinte a gyermekek nem elsősorban azt tanulják meg, amit a szülők mondanak, hanem azt szívják magukba, amit otthon látnak. Ha látják az imádságot, a szentmise szeretetét, a Szentírás olvasását, akkor ez természetessé válik számukra. Ha azonban veszekedést, káromkodást vagy szenvedélyeket látnak, azt is mintaként hordozhatják tovább.

„Mondd el nekem, hogyan imádkozol, és megmondom, hogyan élsz”

– fogalmazott Mijo Barada. A férfiakat külön is megszólította, hangsúlyozva: senki sem imádkozhat, térhet meg vagy juthat el a mennyországba a másik ember helyett. A hit személyes döntést és állhatatosságot kíván.

A beszélgetés végén Mijo Barada egyszerű üzenetet fogalmazott meg a Zarándok.ma olvasóinak, nézőinek és hallgatóinak:

az élet rövid, ezért nem éri meg bűnös dolgokra pazarolni. Szerinte a keresztény embernek minden napot úgy kell megélnie, hogy Krisztushoz tartozik. Ehhez pedig elengedhetetlen az imádság, a Szentírás olvasása, a szentmise és a szentségek rendszeres vétele.

„A hit nem érzelem kérdése. Én tudom, hogy az én Istenem él, függetlenül attól, hogyan érzem magam” – mondta. Hozzátette: a nehéz napok nem feltétlenül értelmetlenek, mert Isten a kereszten keresztül is tanítani akarja az embert.

A beszélgetés végén Magyarországról és a magyar szentekről is szó esett. Mijo Barada arra buzdította a hallgatókat, hogy legyenek büszkék szentjeikre, kérjék közbenjárásukat, és merjenek szentül élni. Mint mondta, a szentek azt mutatják meg, hogy nehéz időkben is lehetséges Krisztust követni.

Ha fontosnak tartod, hogy a Zarándok.ma továbbra is ilyen beszélgetésekkel, podcastokkal, lelki tartalmakkal és hiteles katolikus megszólalásokkal szolgálja a magyar közösséget, kérünk, állj mellénk rendszeres támogatóként! A „3000-en a Zarándok.máért” kampányban olyan támogatókat keresünk, akik havonta akár egy fagyi vagy egy vacsora árával segítik missziónkat. Sok kicsi felajánlásból épülhet fel az a biztos háttér, amely lehetővé teszi, hogy tartalmaink nap mint nap eljussanak azokhoz, akik bátorításra, hitre és lelki kapaszkodóra vágynak. Köszönjük, ha te is részese leszel ennek a közös küldetésnek! Tovább a Támogatás oldalra.