A gyermeki természet alapvetően vallásos?
Justin Barret professzor beszámolója a kutatási eredményeiről.
A Katolikus Egyház Katekizmusán kívül más forrásokból és tudományágakból származó irodalom is egyetért abban, hogy az ember alapvetően vallásos lény. Ebből adódóan hajlamos egy olyan transzcendens lényben hinni, és azzal kapcsolatba lépni, akit nem lát, de aki az ember eredetével alapvető összefüggésben van.
hirdetés
Ugyanakkor az Egyház is elismeri azt a tényt, hogy a mai felnőttek nem túlságosan foglalkoznak az élet vallási dimenziójával. Különösen jellemző ez a városi környezetben élő társadalmi rétegre. De mi a helyzet a gyerekekkel? Nyitottak-e gyermekeink a transzcendens felé, még akkor is, ha szüleik esetleg tagadják annak létezését? Az Oxfordi Egyetem Ian Ramsey Tudományos és Vallási Központja megosztott egy video sorozatot a honlapján, valamint a YouTube-on is „Explorations”, azaz „Felfedezések” címmel. Az egyik epizódban Justin Barrett pszichológia-professzor, a Fuller Teológiai Szeminárium pszichológiai doktori programjának elnöke, a vallás kognitív tudományának egyik alapítója, amellett érvel, hogy a gyerekek számára a vallás természetes dolog.
Barrett – aki a Born Believers (Született hívők) című könyv szerzője is -, azt fejti ki a filmben, hogy számos tanulmányt végeztek a gyermekek vallási meggyőződéséről a világ különböző országaiban, kultúráiban és kontinensein. Valamennyi tanulmány egyetért abban, hogy „egy kialakulóban lévő tendenciának” vagyunk tanúi. Ez a megállapítás tágabb értelemben is igazán figyelemre méltó: úgy tűnik, hogy a gyermeki természetben van meg az igazi nyitottság és fogékonyság a vallásos meggyőződés, a hit iránt. Ez a kijelentés általánosságban vonatkozik a gyermekekre, tehát nem csupán a vallásos családokban nevelkedőkre.
„Még azok a gyerekek is, akiket nem vallásos szülők nevelnek fel” – mondja Barrett -, gyakran mutatnak egyfajta lelkesedést a vallásos gondolatok iránt – amit a szüleik néha zavartan szemlélnek, sőt, talán csalódottságot is éreznek miatta.
Barrett szerint meglepő, hogy a gyerekek „milyen szívesen gondolnak különféle istenekre, imádkoznak hozzájuk, és különböző rituálékban is szívesen vesznek részt”. Ez pedig felvet egy egészen nyilvánvaló kérdést: „Vajon miért?” A tanulmányból egyértelműen kiderült, hogy a válasz hasonló magához a kérdéshez: egyszerűen a gyermekek érdeklődő természetében gyökerezik.
„A gyerekek három-négy éves korukra” – mondja Barrett –, már értelmesen szemlélik a körülöttük lévő természeti világot. Látják a hegyeket és a fákat, a folyókat és az állatokat, és úgy érzik, hogy ezek létezésének van valami célja, valamiért vannak itt. Ezután elkezdenek azon töprengeni, hogy „No, de ki hozta létre ezeket? Miért vannak a világon, mi célból jöttek létre?” A gyerekek korán megértik azt is, hogy az emberi lény nem képes állatokat vagy bármi mást előállítani abból, amit a körülöttünk lévő természeti világban látnak, ezért eljutnak arra a következtetésre, hogy kell léteznie egy vagy több, az embernél hatalmasabb teremtő lénynek.
„A gyermekek hajlamosak azt feltételezni, hogy ezek a valószínűleg isteni lények valamiféle szuper tudással rendelkeznek, emberfeletti módon észlelik a világot, és valószínűleg halhatatlanok is” – folytatta Barrett. Más szavakkal tehát azt mondhatjuk, hogy a gyermekek élő bizonyítékai Szent Pálnak a rómaiakhoz írt levelében leírtaknak:
„Mert ami benne láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, arra a világ teremtése óta műveiből következtethetünk.”.
Róm 1,20
Barrett egy másik professzor kollégájával együtt néhány ezelőtt az Oxfordi Egyetemen egy közös projektet vezetett, amelyben 57 tudós vett részt a világ 20 különböző országából. Sok egyéb következtetés mellett arra jutottak, hogy az emberi gondolkodás fejlődési folyamatai vallási felfogásokban gyökereznek, és a fejlett országok nagyvárosaiban élő emberekben kisebb valószínűséggel él vallásos meggyőződés, mint a vidéki környezetben élőkben.
Fordította: Kántorné Polonyi Anna
Forrás: Aleteia
INRI,
az ember vallásos lény, mert mindenki hisz valamiben (valakiben).
A vallásos ember Istenben.
Az atiesta abban, hogy nincs Isten.
Az ateizmus=Istentagadás már ókori legalább 5500 éves erdetü. Némely gondolkodók tudatos Istentagadása.
Vallásos révén mindíg is érdekelt az ateisták okoskodása, hogy miért ateisták?
Magam “dialektius materialista” termelö módban (szépmagyarországon) születtem, a múlt szazad hatvanas éveitöl már mindnere emlékszem.
A hivatalos kormányideológia az ateizmusra épült tudományos marxizmus-szocializmus volt.
Tehát a lét határozta meg a tudatot=azt akarta ez jeleneteni “tudomyosan”, hogy a világnézetünket az szabja meg, hogy kié a tulajdon (ház, termelöszeköz, állat, telek). Ha másé és nem az enyém akkor azt és abban hiszek akié a tulajdon, amiböl néha én is kapok valamicskét (enni, ruházkodni, lakhatást), tehát amit a munkaadóm mond abban hiszek. Tehát ezt kell eröszakosan megszüntetni, hogy a munkaadóm tulajdonos legyen.
Hogyan? tették fel a kérdést. El kell kobozni a vagyonát mindenkinek. Magántulajdon nem lehet többé csak személyi tulajdon. Csak az a ruha ami rajtam van, meg a bérlakás amit az szocialista állam ad, azt használahatom, mert ez csak személyi tulajdon.
Azt mondták ez jó lesz mindenkienek, mert megszünik a “kizsákmányola´s”.
Mert eddig a földbirtokos király aki az egyházra támaszkodván mindenkivel elhitette, hogy az Isten akarata az, hogy a király uralkodjon, mi pedig az ö napszámosai-szolgái legyünk. Akkor a mennybe megyünk halálunk után. Ezért találták ki az Istent a királyok és földesurak. Ha pedig Isten nincsen akkor, mindenki egyforma-egyenlö. Tehát a királyokat és a papokat meg kell ölni, és akkor mindenki boldog lesz..
Amikor a manufaktúra (gyártulajdonosok) 1640-töl átvenni igyekeztek a gazdasági hatalmat a királyoktól, akkor meg azok zsákmányoltak ki minden munkást, tehát azokat is meg kell ölni…és akkor Isten n élkül mindenki boldog lesz….
Az átmenet a szocilizmus amikor diktatúrát kell kiépíteni minden egyházzal és tulajdonossal szemben. Mégpedig proletár=mindenki akinek csak ruhája van és mása nincsen – dikatúrát. Fegyverrel, börtönnel, eröszakkal és akkor mindenki aki proletár boldog lesz…mert eljön a kommunizmus!
Ahol minden köztulajdonban lesz=minden minednkié. Férj és feleség sem lesz. Mindegy kitöl lesznek a gyerekek, akár váltakozva is. Mindegy kivel és mikor lesz kedve valakinek a nemi élethez, ennek a szabad joga lesz partner váltásokkal is természetesen nemektöl is függetlenül. (ismerös ez valahonnnan?) És ez elsz az igazi boldogság. A vallások 1-2 generacion belül (20-40 év) pedig maguktól megszünnek…mert ha atulajdonosk (a nép) nem vallásosak akkor az emberek (a nép) sem lesznek azok…mert boldog embernek nem kell Isten…a vallás az a nép ópiuma, hogy néha boldog is legyen- mintha kábítozna – Marx szerint.
A család elavult intézmény a gyerekeket nem a szülöknek kell nevelni, hanem kommunákban kell nevelni, nevelökkel, úgysem lehet majd tudni ki a gyrekek apja.
Így egy kommunista “termelö módban” mindenki boldog lesz, mert mindenki szeret majd dolgozni, annyit amennyit akar. Mindegy milyen szakmában, mert mindeki egyenlö. Pénz sem lesz. A polcokról mindenki csak annyit vesz majd le az áruházban vagy élelmiszerboltban amiennyi éppen neki kell, mert két ruhát pl. nem tud senki egyszerre felvenni.
Ezt a “kommunista, ateista boldogságot” tanultam 6 féléven át építész egyetemi hallgatóként, tudomanyos szocializmus néven…Kötelezö volt mindenkinek vizsgázni kellett belöle.
Valahogy ettöl az édesanyám római katolikus hite amiben nevelkedtem még erösebb lett bennem…Még biztosabban tudtam ezek miatt, hogy a 10 parancsoalat szerinti élet a boldogság egyetlen forrása már itt és most a földön is.
Apám nagy reformátusként tisztelettel viseltetett anyám hite elött is, bár mindíg református maradt.
Az csak ráadás, hogy négyféle magyr törtélemi vallásban vannak rokonaim…akikkel jóban vagyok, söt még a volt-kommunista nagybátyámmal is…
A zsidó-keresztény biblia tanítása nélküli élet vezet a boldogtalansághoz. Már itt és modt. Annak a személyesen betartott normái viszont a Jóteremtö seg´tségével a halál után pedig örök boldogságot ígérnek…reményeink szerint ráadásnak…
Ez a közvetlen tapasztalatom…
Az ateistak szerint azonban ez nem “tudományos”. Mert mást a´llít, mint ök…
Megjegyzés: a tudomány ismeretek rendszerezése, azok igazságtartalma azonban az új felfedezések hatására állandóan változik, tehát egyetelen tudományosggára való ateista hivatkozás sem állja meg a helyét.
A 10 parancsaolet pedig több mint 5.700 éves és eddig jobbat még senki sem talált ki…a boldogság felé vezetö úton….