Tiltakozik a lengyel püspöki kar az iskolai hitoktatás visszaszorítása ellen
A lengyel püspöki kar újólag tiltakozik az iskolai hitoktatás visszaszorítása ellen, és támogatja a kezdeményezést, hogy minden diáknak kötelező legyen hittant vagy etikát tanulni.
A lengyel kormány 2025-ben hozott határozata értelmében a 2025/26 tanévtől kezdve a hittanórák száma heti kettőről egyre csökkent, az órákat a tanítási idő kezdetén vagy végén kell tartani, a kapott érdemjegy pedig nem számít bele a tanulmányi átlagba. Erre reagálva a lengyel püspöki kar 2025 augusztusában nyilatkozatot adott ki, amelyben az iskolai hitoktatást a diákok, illetve szüleik számára biztosított alkotmányos jognak nevezte.
A Lengyel Püspöki Konferencia és a Katolikus Iskolák Tanácsa 2011 óta minden tanítási év kezdetekor megrendezi az Edukációs Hét (Tydzień Wychowania) nevű fórumot, ahol az ifjúság nevelésével kapcsolatos témákkal foglalkoznak. 2025 augusztusában ekkor, a XV. Edukációs Hét alkalmával tette közzé válaszát a Püspöki Konferencia a kormány hitoktatást érintő intézkedéseire. Nyilatkozatában kiállt amellett, hogy az iskolai hitoktatás alkotmányosan biztosított jog a hívő diákok, illetve szüleik számára, az új szabályozást pedig a lengyel hívőkkel szembeni diszkrimináció és intolerancia kifejeződéseként értékelte. A püspökök kiemelték, hogy korunkban, amikor az érzelmi stressz, az agresszió és a függőségek egyre súlyosabb problémaként jelentkeznek az ifjúság körében, a vallás iskolai jelenlétének nemcsak nevelő, hanem terápiás és megelőző szerepe is van. A vallásoktatás – írták – segít az értékrend kialakításában, és önfegyelemre, valamint a döntésekért való felelősségvállalásra tanít. Kérték az iskolákat, hogy azoknak a diákoknak, akik nem vesznek részt vallásoktatásban, biztosítsanak értékes etikaórákat, mivel „az olyan oktatás, amely nem érinti az ember lelki dimenzióját, felszínes és hiányos”.
Egy év telt el azóta, és most, 2026. augusztus 24-én a Püspöki Konferencia elnöksége újra megszólalt a témában, és kiadta „Az ifjúság többet érdemel” című deklarációt. Ebben az elnökség ismételten leszögezi, hogy „az iskolai hitoktatás nem az Egyház privilégiuma”, hanem „alkotmányos jog”, amelynek alapja „a lelkiismereti szabadság, és a szülők azon joga, hogy gyermekeiket saját hitük szerint neveljék”. Továbbra is sérelmezi a vallásoktatásra hátrányos intézkedéseket, és elvárja, hogy haladéktalanul visszaállítsák a hittanórák megfelelő helyzetét, valamint kezdődjenek érdemi tárgyalások a vallási közösségek képviselőivel. Kifejti, hogy a hittanórák nem csak a hívő diákoknak szólnak, hanem a nem hívő diákoknak is segíthetnek jellemük formálásában, és abban, hogy jobban megértsék hazájuk és Európa történelmét éppúgy, mint a művészetek és az irodalom vallási tárgyú alkotásait.
Az Elnökség az új generációk jövőéért érzett felelősségtől áthatva “erőteljesen támogatja azt a polgári kezdeményezést, amely minden diák részére iskolai tantárgyat – hittant vagy etikát – biztosítana életének értékalapú szemlélettel való megalapozásához. A fiataloknak szükségük van olyan térre, ahol felelősségről, emberi méltóságról, becsületről, szolidaritásról, közösségi életről beszélgethetnek. Az értékalapú nevelés nem ellenkezik a pluralitással: éppen ellenkezőleg, lehetővé teszi, hogy a különbségek ellenére párbeszédet folytassunk és közösséget építsünk.”
“Az Ifjúság többet érdemel” deklaráció a hitoktatás kérdésein túl röviden kitér a kormányzat által kötelezően bevezetett új Egészségtan tantárgyra is, amely a szexualitásra vonatkozó ismeretek oktatását is magában foglalja (bár az utóbbi témakörrel foglalkozó órákon egyelőre nem kötelező a részvétel). A Püspöki Konferencia elnökségének állásfoglalása szerint „a szexualitással a házasság és a család viszonylatában kell foglalkozni, mivel ez szolgálja az emberiség valódi javát”, valamint aggályosnak találják, hogy „hiányzik annak világos megfogalmazása, hogy a házasság egy férfi és egy nő egyesülését jelenti.”
Bővebben lásd: Episkopat.pl, InfoVaticana, Catholic World Report, The Tablet, SME.sk, Tydzień Wychowania
