BIY HU cover 238. nap scaled

238. nap: Jeruzsálem bukása

Meghallotta Paschur pap, Immer fia, aki az Úr házának felügyelője volt, hogy Jeremiás ezt a prófétai szózatot hirdette. Erre Paschur megverette Jeremiás prófétát, majd abba a kalodába záratta, amely az Úr házába vezető felső kapunál, a Benjamin-kapunál volt. Másnap Paschur kiengedte Jeremiást a kalodából. Jeremiás akkor így szólt hozzá: „Nem Paschurnak hív az Úr, hanem Rettegésnek. Mert ezt mondja az Úr: Rettegéssé teszlek téged és minden barátodat; ellenségeik kardjától hullanak el mindnyájan, a szemed láttára. Az egész Júdát Babilon királyának kezére adom; az majd Babilonba hurcolja és kardélre hányja őket. Ennek a városnak minden gazdagságát, minden vagyonát, minden drágaságát, Júda királyainak minden kincsét ellenségeik kezére adom. Azok majd elrabolják, elhurcolják és Babilonba viszik őket. Te meg, Paschur, és egész házad népe fogságba mentek; Babilonba jutsz, ott halsz meg és ott temetnek el téged és minden barátodat, akiknek hazugságot jövendöltél.”

Részletek Jeremiás vallomásaiból

Rászedtél, Uram!
S én hagytam, hogy rászedj.
Erősebb voltál nálam és legyőztél.
Nevetségessé váltam napról napra:
Aki csak lát, mind kicsúfol.

Ahányszor csak beszélek,
azt kell kiáltanom,
azt kell hirdetnem: „Erőszak! Romlás!”
Az Úr szava így mindennap
gyalázatomra vált és csúfságomra.

Már azt gondoltam: Nem törődöm vele,
nem beszélek többé a nevében.
De ilyenkor mintha tűz gyúlt volna
szívemben,
és átjárta minden csontomat.
S ha megfeszítettem erőmet,
hogy ellenálljak,
belefáradtam és nem tudtam elviselni.

Hallom sokak gyalázkodását:
„Rettegés mindenütt!
Jelentsétek föl! Följelentjük!”
Még azok is, akik barátaim voltak,
bukásomra lestek:
„Hátha valamiképp tőrbe csalhatnánk,
legyőzhetnénk,
és bosszút állhatnánk rajta.”

De az Úr, mint hős harcos, mellettem áll.
Ellenfeleim meginognak,
s nem bírnak velem,
szégyent vallanak és elbuknak.
Örökké tartó, soha el nem múló
gyalázatban lesz részük.

Te pedig, Seregek Ura, igazságos Bíró,
aki a vesék és szívek vizsgálója vagy,
engedd, hadd láthassam,
miként állsz rajtuk bosszút,
mert eléd tártam ügyemet.

Énekeljetek az Úrnak!
Dicsőítsétek az Urat!
Mert kiszabadította a szegény lelkét
a gonoszok kezéből.

Átkozott legyen a nap, amelyen születtem!
Az a nap, amelyen a világra hozott anyám:
ne legyen áldott.

Átkozott legyen az a férfi,
aki hírül vitte apámnak:
„Fiúgyermeked született” –
és ezzel mint jó hírrel örvendeztette meg.

Legyen hasonló az az ember
azokhoz a városokhoz,
amelyeket az Úr könyörtelenül feldúlt;
reggel halljon jajkiáltást,
délben meg harci riadót,

mert nem ölt meg anyám méhében.
Bárcsak anyám teste lett volna a sírom,
amikor még a méhében hordozott!

Miért is jöttem ki méhéből?
Hogy csak nyomorúságot
és bánatot lássak,
és gyalázatban töltsem napjaimat?

3.BESZÉDEK, FŐLEG A JOJAKIM URALKODÁSA UTÁNI IDŐKBŐL
Jeremiás válasza Cidkija követeinek.

Ezt a szózatot intézte az Úr Jeremiáshoz, amikor Cidkija király elküldte hozzá Malkia fiát, Paschurt és Maaszeja fiát, Cefanja papot ezzel az üzenettel: Kérdezd meg az Urat érdekünkben, mert Babilon királya, Nebukadnezár hadat indít ellenünk. Hátha az Úr majd csodát tesz velünk, mint már annyiszor, és az ellenség elvonul. Jeremiás erre így válaszolt: „Mondjátok meg Cidkijának: Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: Nos, visszafordítom a kezetekben levő fegyvert, amellyel Babilon királya és a káldeusok ellen harcoltok, akik megszállva tartanak titeket körös-körül a falak mentén, és behozom őket városotok közepébe. Sőt, magam harcolok ellenetek kinyújtott kézzel, hatalmas karral, ádáz haragomban, rettenetes indulatomban. Megverem e város lakóit, embert és állatot egyaránt; súlyos dögvészben vesznek el. Aztán – így szól az Úr – majd kiszolgáltatom Júda királyát, Cidkiját, szolgáit és a lakosságot mind, akik csak megmenekültek ebben a városban a dögvésztől, a kardtól és az éhínségtől, Nebukadnezárnak, Babilon királyának a kezébe – mondja az Úr. Ellenségeik kezére és azok kezére adom őket, akik életükre törnek. S ő kardélre hányja őket irgalmatlanul, kegyetlenül, szánalmat nem ismerve.”
A néphez meg így beszélj: „Ezt mondja az Úr: Nézzétek, elétek tárom az élet útját és a halál útját! Aki ebben a városban marad, az kard, éhínség és dögvész által pusztul el; aki kimegy belőle és megadja magát a várost ostromló káldeusoknak, az életben marad és zsákmányul viszi életét. Mert én e város ellen fordítom arcomat, romlására és nem megszabadítására – mondja az Úr. Igen, Babilon királyának kezére kerül, s ő majd lángba borítja.”

A királyi ház figyelmeztetése

Júda királyi házának ezt mondd:
Halljátok az Úr szavát,

Dávid háza! Ezt mondja az Úr:
Reggelenként igazságos ítéletet hozzatok,
és ragadjátok ki, akit nyomorgatnak,
nyomorgatója kezéből.
Mert különben fellobban haragom,
mint a tűz,
és úgy ég majd, hogy senki el nem oltja.

Igen, rád török, síkság kőszirtjének lakója
– mondja az Úr.
Rátok török, akik így beszéltek:
Ki merne megtámadni minket,
és ki tudna behatolni házainkba?

Úgy büntetlek meg benneteket,
ahogy tetteitek érdemlik – mondja az Úr.
Tüzet gyújtok erdejében,
és az körös-körül mindent megemészt.

Forrás: Biblia – Szent István Társulat

I. TÖRTÉNETI RÉSZ
1. DÁNIEL IFJÚSÁGA
Nebukadnezár hadjárata Jeruzsálem ellen.

Jojakim júdeai király uralkodásának harmadik esztendejében Nebukadnezár, Bábel királya felvonult Jeruzsálem ellen, és ostrom alá fogta. Az Úr kezébe adta Jojakimot, Júda királyát és a templom edényeinek egy részét. Sineár földjére vitte őket, s az edényeket istenének templomában helyezte el.

Dániel és társai a fogságban is megtartják a törvényt.

A király meghagyta Aspenáznak, udvari emberei főnökének, hogy válogasson ki Izrael fiai közül néhány királyi vérből vagy előkelő családból származó ifjat. Legyenek teljesen hibátlanok, csinos külsejűek, jártasak minden bölcsességben, műveltek és képzettek. Legyenek tehát alkalmasak rá, hogy a királyi palotában szolgálatot teljesítsenek. Aspenáznak meg kellett őket tanítania a káldeusok írására és nyelvére. A király a királyi ételekből rendelt nekik ellátást minden egyes napra, és abból a borból, amelyet maga is ivott. Így kellett három éven át nevelkedniük, hogy aztán szolgálatot teljesítsenek a király színe előtt. Ezek között volt Júda törzséből Dániel, Hananja, Misael és Azarja. Az udvari emberek főnöke azonban új nevet adott nekik: Dánielt Béltsacárnak, Hanaját Sadraknak, Misaelt Mesaknak és Azarját Abednegónak nevezte el. Dániel azonban elhatározta magában, hogy nem szennyezi be magát a király ételeivel és a borral. Azért arra kérte az udvari emberek főnökét, hogy ne kelljen magát beszennyeznie. Bár az Isten az udvari emberek főnökében jóindulatot és irgalmat ébresztett Dániel iránt, az udvari emberek főnöke mégis ezt felelte Dánielnek: „Félek uramtól, a királytól, aki maga szabta meg számotokra az ételt és italt. Ha úgy látja, hogy arcotok soványabb, mint a veletek egykorú ifjaké, én leszek érte felelős a király előtt.” Ekkor Dániel a felügyelőt kérte meg, akit az udvari emberek főnöke Dániel, Hananja, Misael és Azarja fölé rendelt: „Csak tíz napig tégy próbát szolgáiddal! Adass nekünk főzeléket ételül és vizet italul! Akkor vedd szemügyre a mi arcunkat meg a királyi ételekből táplálkozó ifjak arcát. Aztán tégy úgy szolgáiddal, ahogyan jónak látod!” Hallgatott is a tanácsukra és tíz napig próbára tette őket. Tíz nap múlva külsejükben csinosabbnak és jobban tápláltaknak látszottak, mint a többi ifjak, akik királyi ételeket ettek. Ettől kezdve a felügyelő beszüntette a nekik szánt eledelt meg a boritalt, és főzeléket adott nekik.

Dániel és társai Nebukadnezár udvarában.

Ennek a négy ifjúnak az Isten megadta a tudományt, és minden írásban és bölcsességben a jártasságot. Ezenkívül Dánielnek még azt is megadta, hogy megértsen minden látomást és álmot. Amikor elérkezett az idő, amelyet a király bemutatásukra meghatározott, az udvari emberek főnöke Nebukadnezár színe elé vezette őket. A király elbeszélgetett velük, és úgy találta, hogy az összes többi között nincs olyan, mint Dániel, Hananja, Misael és Azarja. Mindjárt a király szolgálatába is álltak. Valahányszor a király olyan ügyet terjesztett eléjük, amely bölcsességet és okosságot kívánt, azt tapasztalta, hogy tízszer különbek egész országa minden tudósánál és varázslójánál. Dániel ott is maradt Cirusz király első esztendejéig.

2. LÁTOMÁS A NAGY SZOBORRÓL
A bábeli bölcsek kudarcot vallanak.

Nebukadnezár uralkodásának második esztendejében Nebukadnezár álmot látott. Lelke úgy megrémült tőle, hogy álma is elhagyta. Erre a király meghagyta, hogy hívják elő a tudósokat és a varázslókat, a bűvészeket és a káldeusokat, hogy fejtsék meg a király álmát. Amikor megérkeztek és a király elé álltak, azt mondta nekik a király: „Álmot láttam, és nyugtalan a lelkem, míg meg nem tudom a jelentését.” A káldeusok így feleltek a királynak (arám nyelven): „Király, örökké élj! Mondd el szolgáidnak az álmot, akkor megmondjuk a jelentését.” De a király azt felelte a káldeusoknak: „Eltökélt szándékom, hogy ha nem mondjátok meg nekem az álmot és jelentését, darabokra vágatlak benneteket, házatokat pedig szemétdombbá változtatom. Ha azonban megmondjátok az álmot és jelentését, akkor jutalmat, ajándékot és nagy kitüntetést kaptok tőlem. Azért hát adjátok tudtomra az álmot és jelentését!” Ám ők megint csak így feleltek: „A király mondja el előbb az álmot szolgáinak, akkor majd megmondjuk a jelentését.” A király ezt a feleletet adta: „Biztosan tudom, hogy csak időt akartok nyerni, mert látjátok, hogy mi az eltökélt szándékom. Ha nem mondjátok el az álmot, föl kell tételeznem: hamis és hazug magyarázatot akartok koholni, hogy azt mondjátok el, bízva benne, hogy addig is telik az idő. Mondjátok el az álmot, és akkor tudni fogom, hogy a jelentését is meg tudjátok mondani!” A káldeusok megint csak azt felelték: „Nincs ember a földön, aki a király kívánságát teljesíteni tudná. Azért egy király, helytartó vagy kormányzó se kérdez ilyen dolgot semmiféle jóstól, varázslótól vagy káldeustól. Az a dolog, amit a király kíván, igen nehéz. Nincs senki, aki megmondaná a királynak az isteneken kívül, de azok nem laknak a földiek között.” Emiatt a király úgy megharagudott s olyan dühös lett, hogy megparancsolta: vesszen Bábelben minden bölcs. Amikor a királyi rendelet megjelent, hogy a bölcseket meg kell ölni, Dánielt és társait is keresték, hogy őket is megöljék.

Isten Dánielnek kinyilatkoztatja a király álmát.

Dániel okosan és ügyesen kérdést intézett Arjókhoz, a királyi testőrség parancsnokához, amikor az elindult, hogy megölje Bábel bölcseit. Megkérdezte Arjóktól, a király megbízottjától: miért bocsátott ki a király ilyen kegyetlen rendeletet? Arjók elmondta a dolgot Dánielnek. Erre Dániel bement a királyhoz és kérte, adjon neki időt, hogy a megfejtést tudtára adhassa. Aztán Dániel hazasietett, s társainak, Hananjának, Misaelnek és Azarjának is elmondta a dolgot, kérve őket, hogy könyörögjenek az ég Istenének színe előtt irgalomért a titok ügyében, nehogy Dániel és társai is elvesszenek Bábel többi bölcseivel együtt. Ekkor Dániel éjjeli látomásban elnyerte a titok kinyilatkoztatását. Erre Dániel áldotta az ég Istenét.

Így adott hálát:
Áldott legyen az Úr neve örökkön örökké,
mivel övé a bölcsesség és a hatalom!

Ő változtatja meg az időket és a korokat,
ő taszít le és emel fel királyokat.
Bölcsességet ad a bölcseknek,
és tudományt azoknak, akik megértik.

Kinyilatkoztatja a mélységes
és elrejtett titkokat,
tudja, mi van a sötétben,
s nála lakik a világosság.

Hálát adok neked, atyáink Istene
és dicsőítelek,
mert bölcsességet és erőt adtál nekem.
Most megmutattad nekem,
amit tőled kértünk,
a király ügyét kinyilatkoztattad nekünk.

Dániel elmondja a király álmát.

Aztán Dániel bement Arjókhoz, akit a király megbízott Bábel bölcseinek kivégzésével, és így szólt hozzá: „Ne bántsd Bábel bölcseit! Vezess a király színe elé, és előadom a királynak a megfejtést.” Arjók tüstént bevezette Dánielt a királyhoz és jelentette neki: „Találtam Júda száműzöttei között egy embert, aki tudtára adja a királynak a megfejtést.” A király megkérdezte Dánieltől, akit másik nevén Béltsacárnak hívtak: „Te meg tudod nekem mondani, hogy milyen álmot láttam és meg is tudod fejteni?” Dániel ezt válaszolta a királynak: „A titkot, amelyet a király kérdez, a bölcsek, varázslók, tudósok és jósok nem tudják megfejteni a királynak. De van Isten az égben, aki feltárja a titkokat és tudtára adja Nebukadnezár királynak, mi fog történni az utolsó időkben. Ez az álom, amelyet fekvőhelyeden elméd látott: Arról gondolkodtál, ó király, fekvőhelyeden, hogy mi fog történni. Nos, aki feltárja a titkokat, az megmutatja neked, mi fog történni. Én elnyertem e titok kinyilatkoztatását, nem mintha bölcsebb volnék, mint bármely más élőlény, hanem azért, hogy a megfejtésről tudomást szerezzen a király, vagyis hogy megértsd elméd gondolatait.

Amit láttál, ó király, az egy hatalmas szobor volt. Ez a szobor nagy volt és fényes, magasra emelkedett előtted, és rettenetes volt a tekintete. A szobor feje tiszta aranyból volt, melle és karjai ezüstből, hasa és ágyéka bronzból, lábszárai vasból, lábai meg részben vasból, részben agyagból. Ezt láttad, míg a (hegyről) le nem vált egy kő anélkül, hogy hozzáért volna valakinek a keze. Ez eltalálta a szobor vas- és agyaglábát és darabokra zúzta. Ekkor egyszerre összetört a vas, az agyag, a bronz, az ezüst és az arany, s olyanná lett, mint nyáron a szérűn a por, amelyet felkap a szél, úgyhogy nyoma sem marad. A kőből pedig, amely eltalálta a szobrot, egy nagy hegy lett, amely betöltötte a földet.

Az álom megfejtése.

Ez volt az álom. A jelentését is elmondjuk a királynak. Ó király, te vagy a legnagyobb a királyok között. Az ég Istene királyságot, erőt, hatalmat és dicsőséget adott neked. Kezedbe adta az emberek fiait, a mező vadjait és az ég madarait, bárhol vannak, és téged tett meg mindnyájuk urává. Te vagy az arany fő. Utánad egy másik birodalom támad, egy nálad kisebb, majd egy harmadik birodalom, amely bronzból való lesz, és uralma alá kerül az egész föld. A negyedik birodalom kemény lesz, mint a vas. A vas mindent összetör, és összezúz. Miként a vas mindent összezúz, ez is törni és zúzni fog. Mivel úgy láttad, hogy lábai és ujjai részben agyagból, részben vasból vannak: Az a birodalom meg fog oszlani, de azért lesz benne valami a vas szilárdságából. Azért láttad, hogy vas van keverve az agyag sarába. Mivel lábujjai részben vasból, részben agyagból vannak: az a birodalom részben szilárd, részben törékeny lesz. Ha a vasat agyagos sárral összekeverve láttad, ez azt jelenti: házasságok által össze fognak keveredni, de eggyé nem fognak összeforrni. A vas ugyanis nem vegyül az agyaggal. Ezeknek a királyoknak az idejében az ég Istene olyan birodalmat támaszt, amely nem szűnik meg soha. Ez a birodalom nem száll át más népre. Összetöri és elpusztítja az összes többi birodalmat, maga azonban állni fog mindörökké. Ezért tehát jól láttad, hogy a hegyről levált a kő anélkül, hogy valakinek a keze hozzáért volna, és szétzúzta az agyagot, vasat, bronzot, ezüstöt és aranyat. A nagy Isten megmutatta a királynak, mi fog történni egykoron. Az álom igaz, és megfejtése megbízható.”

Nebukadnezár hitvallása.

Ekkor Nebukadnezár király arcra borult, sőt Dániel előtt is leborult. Majd rendeletet adott ki, hogy hozzanak elé étel- és italáldozatot. Azután így szólt a király Dánielhez: „Valóban a ti Istenetek a legfölségesebb Isten, a királyok Ura és a titkok kinyilatkoztatója, különben nem tudtad volna megfejteni ezt a titkot.” Ekkor a király felmagasztalta Dánielt: tömérdek ajándékot adott neki, kinevezte Bábel egész tartományának kormányzójává, és Bábel valamennyi bölcsének főfelügyelőjévé. Dániel azonban azt kérte a királytól, hogy Bábel tartományának kormányzását bízza Sadrakra, Mesakra és Abednegóra. Maga Dániel a király udvarában maradt.

Forrás: Biblia – Szent István Társulat

A kevélyek házát lerombolja az Úr,
az özvegy mezsgyéjét meg helyreállítja.

A gonosz terve iszonyat az Úrnak,
de a barátságos szavak tiszták (előtte).

Aki gazdagságra tör, lerombolja házát,
aki megveti az ajándékot, az élni fog.

Az igaz elméje tisztes dolgokon jár,
a gonosz szája hitványságot buzog.

Forrás: Biblia – Szent István Társulat

Ima

Mennyei Atyánk, dicsőítünk és áldunk téged. Urunk, Istenünk, nagyon köszönjük neked, nemcsak a példabeszédekben adott bölcsességedet, hanem azt is, hogy segítesz követni Jeremiást, a síró prófétát, és vezetsz bennünket. És köszönjük, hogy bemutatod nekünk Dánielt és társait: Hananját, Azarját és Misaelt. Nagyon köszönjük neked, hogy te magad vagy az ajándék. És hogy ezek a próféták ajándékok voltak számunkra, a világnak és a történelemnek, és hogy mindig rád mutattak. Mindig a te igazságodra mutattak. Jézus nevében kérünk, segíts minket, hogy a te igazságodban járjunk, és a te igazságodban éljünk ma és életünk minden napján! Ámen. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Elmélkedés

Bármennyire is szeretem Dánielt, azért most is kezdjük Jeremiással! Most már érzékeljük, milyen mélyen megsérült Jeremiás. Mennyire elutasították őt itt, a 20. fejezetben, amikor kalodába zárták. Az is elképesztő, amit Istennek mond: „Rászedtél, Uram! S én hagytam, hogy rászedj. Erősebb voltál nálam és legyőztél. Nevetségessé váltam napról napra: Aki csak lát, mind kicsúfol. Ahányszor csak beszélek, azt kell kiáltanom, azt kell hirdetnem: »Erőszak! Romlás!« Az Úr szava így mindennap gyalázatomra vált és csúfságomra. Már azt gondoltam: Nem törődöm vele, nem beszélek többé a nevében. De ilyenkor mintha tűz gyúlt volna szívemben, és átjárta minden csontomat. S ha megfeszítettem erőmet, hogy ellenálljak, belefáradtam és nem tudtam elviselni” (Jer 20,7-9). És pontosan ez az az érzés, amit itt megnyilvánulni látunk. Itt van Jeremiás. Ő nem akarja ezt a feladatot. Az ő elhívása az, hogy próféta legyen, és az igazságot mondja. Most pedig hazug próféták is vannak. Ott volt Paschur pap, igaz? Immer fia, a 20. fejezet elején. De a helyzet az, hogy Jeremiásnak nemcsak az igazságot kell hirdetnie, hanem olyan próféták veszik körül, akiknek egyáltalán nem okoz gondot a hazugság. Vannak próféták, akik gond nélkül azt mondják: „Figyeljetek, Isten megszabadít minket a babiloniaktól, ahogyan megszabadított az asszíroktól is.” Emlékeztek a történetre, ugye? Isten valóban megszabadította Izrael népét, Júda népét és Jeruzsálemet az asszíroktól. És ezek a hazug próféták azt mondják, ugyanígy fog tenni most is a babiloniakkal. Jeremiás azonban azt mondja: ez nem fog megtörténni. Isten valóban megengedi, hogy a babiloniak kezébe essünk. És íme, itt van Jeremiás, miután kalodába zárták, itt van Jeremiás, aki nagyon-nagyon világosan kijelenti, hogy Isten meg fogja engedni, hogy Jeruzsálem elessen. Ezt hallottuk ma a 21. fejezetben. Ez Jeremiás szomorú tapasztalata, amit ezekkel a szavakkal mond el: „Átkozott legyen a nap, amelyen születtem!” (Jer 20,14). Jobb lett volna, ha inkább meghalok. És hallottuk már – emlékezzetek – ennek a Biblia egy év alatt utazásnak a legelső részében, hogy Jób is mondott valami nagyon hasonlót. És ez azok közé a módok közé tartozik, ahogyan az ember megpróbálja kifejezni és megosztani nagy fájdalmát, igaz? Nagy szorongást, mély kétségbeesést, azt, hogy „nagyon szenvedek”. És Isten erre a pillanatra hívta el a prófétát. Emlékezzetek, Isten megparancsolta Jeremiásnak, hogy ne házasodjon meg, mert tudta, min kell majd keresztülmennie. Tudta, milyen fájdalmat kell majd Jeremiásnak átélnie. És nem akarta, hogy ezt a szenvedést feleségének és gyerekeinek is meg kelljen tapasztalnia. Az egy dolog, ha mi magunk megyünk keresztül a fájdalmon. De egészen más dolog azt látni, hogy szeretteink szenvednek. Ezért Isten mintegy elszigetelt személlyé tette Jeremiást. Úgy értem, elhívta őt az egyedüllétre – ez is azért volt, hogy megkímélje a szeretetből fakadó további fájdalomtól. Mert mindannyian tudjuk, hogy Jeremiás még mélyebbre fog kerülni ebben a nagy fájdalomban. Tehát itt van egy cölibátusban élő, egyedülálló ember, hogy a fájdalom csak Jeremiásra korlátozódjon, és ne terjedjen ki a feleségére és a gyermekeire is. Ahogy a 21. fejezetben hallottuk, az üzenet ez: Jeruzsálem el fog esni, és ez rettenetes lesz. Most hamarosan eljutunk oda, hogy elkezdjük olvasni a Siralmak könyvét, ami szintén Jeremiástól származik. Ez akkor íródott, amikor Jeremiás a babiloni ostrom idején járta Jeruzsálem városát. És ő – miközben hull az eső – siralmat mond, mintha maga a város sírna. Jeremiás, a síró próféta. Ma, a Jeremiás könyve 21. fejezetében, Isten kemény üzenetét mondja el Jeruzsálem népének. „Ez fog történni.” Amikor pedig a Siralmak könyvében ténylegesen látja megtörténni, akkor nem csupán úgy írja le, mint egy elfogulatlan megfigyelő. Nem úgy írja le, mint aki csupán közvetíti Isten próféciáját: „íme, eljön Isten igazságos ítélete.” Úgy írja le, mint aki nemcsak maga szenved, hanem akinek a szíve is megszakad a nép szenvedése miatt. És erről lesz szó, amikor majd a Siralmak könyvéhez érünk.

De közben ma megnyitottuk a könyvet. Pontosabban: feltörtük, kinyitottuk Dániel könyvét. És fontos megjegyezni, hogy Dániel könyvének első fele ezekből a történetekből áll – azokból a történetekből, amelyeket ismerünk, igaz? Tehát itt van Dániel, valamint Sadrak, Mesak és Abednegó. Erről van szó. Dániel könyvének eleje történetekből áll, a második fele pedig kinyilatkoztatás. Tehát az első felében elbeszéléseket olvasunk egyes szám harmadik személyben. „Dániel ezt tette, oda ment, ide ment.” Aztán Dániel könyvének második felében jön a kinyilatkoztatás: „Én, Dániel, láttam ezt.” És így a könyv második felében egészen elképesztő képeket, látomásokat kapunk. Ebben a részben azt látjuk, hogy amint már említettem, ez volt az első száműzetési hullám Jeruzsálem eleste után. Tehát Dániel és Jeremiás kortársak voltak. Ugyanabban az időben éltek. Jeremiás könyvének ezen pontján Dániel már száműzetésben van. Már elhurcolták Babilonba. Tehát az első hullám már megtörtént. Itt Dániel könyvében a három társát is látjuk: Sadrak, Mesak és Abednegó – vagyis Hananja, Azarja és Misael. Őket három évig képezték a királyi udvarban, hogy szolgák, segítők legyenek. És azért képezték őket, hogy a babiloni nép részei legyenek, és a népek leigázásából adódó szolgálatot ellássák. És persze itt van két egészen rendkívüli pillanat. Az első pillanat, amikor Dániel és társai gyakorlatilag ezt mondják: „Hadd együnk zsidó ételt. Ne együnk a király asztaláról, ezt a gazdag ételt, ezt a drága bort. Csak zöldséget együnk és vizet igyunk.” Ezt a részt mintha valaki anyukája írta volna a Bibliába, hogy alátámassza a főzelékfogyasztás fontosságát lázongó gyerekeivel szemben, de tudjuk, hogy ez Isten igéje, tehát teljesen valós és igaz. Isten pedig megáldotta mind a négyüket, mert hűségesek maradtak még a száműzetés helyén is. Ez az egyik üzenete ennek a történetnek. Isten megáldotta őket hűségükért, még a száműzetés közepette is. Tudjátok, a Biblia szinte egésze arról szól, hogy ezt és ezt fogod tenni, amikor az ígéret földjén élsz. De itt most azt látjuk, hogy ott van Ezekiel – tegnap éppen vele foglalkoztunk –, és ma itt van Dániel, de mi van akkor, amikor nem az ígéret földjén élsz? Mit teszel akkor? És hallottuk Ezekieltől: „Igen, házakat fogtok építeni, és kerteket fogtok ültetni. Zsidó embereket fogtok házastársul venni, megházasodtok, és gyermekeitek lesznek. Így fogtok élni a száműzetésben.” És Dániel nagyszerű példája annak, hogyan lehet hűségesen élni a száműzetésben.” Aztán a második fejezetben természetesen ott van Nebukadnezár álma. Nebukadnezár nem bolond. Tudja jól, hogy ha azt mondja: „Volt egy álmom, adjátok meg a magyarázatát”, akkor azok azt mondanak majd neki, amit csak hallani akar. Nincs módja arra, hogy ellenőrizze, vajon a bölcsek értelmezése pontos-e. Ezért kiadja a rendeletet: nemcsak az álom értelmét kell megmondani, hanem magát az álmot is el kell mondani. Mert különben honnan tudhatnám, hogy igazat mondotok-e, vagy helyes-e, amit mondotok? És természetesen senki sem képes erre. Ekkor Dániel előlép, és megkéri Hananját, Azarját és Misaelt: „Imádkozzatok velem, mert különben elpusztulunk. Mi is a bölcsek közé tartozunk, és Nebukadnezár meg fog ölni minket is, ha nem tudjuk megmondani az álmot és annak értelmét.” És ezért az Úrhoz imádkoznak. Ezután Dániel azt mondja: „Ez volt az álom, és ezt nem a magam bölcsessége miatt, nem önmagamtól tudom, hanem azért, mert a menny Istene kinyilvánította nekem”. Dániel tehát még ebben a pillanatban is tanúságot tesz. A menny Istenéről tesz tanúságot. Az Úristenről, aki Dánielt és társait szövetségre hívta. Semmi módon nem tudta volna Dániel önmagától kitalálni vagy elképzelni Nebukadnezár álmát, vagy annak értelmét. Az álom pedig nagyon izgalmas. Itt van a nagy szobor, aminek a feje aranyból van, a mellkasa ezüstből, a hasa és a combjai rézből, a lábai vasból. A lábfejei pedig részben vasból, részben agyagból. Ez a szobor, ahogyan Dániel értelmezi, azt jelképezi, hogy az aranyfej Babilon királysága. Hihetetlen, gyönyörű és hatalmas. A Babilon utáni királyság pedig Perzsia lesz. Perzsia veszi át a hatalmat Babilon után – ez az ezüst. Ezután jön a réz – ez Görögország. Nagy Sándor le fogja győzni a perzsákat. És utána jön a vas, vagyis Róma, a Római Birodalom, amely mindent meghódít. És aztán, ahogyan tudjuk, a Római Birodalom összeomlik, majd az ötödik században. Néhány évszázaddal Krisztus után – és mi váltja fel? Felváltja egy kő, amelyet nem emberi kéz vágott ki a földből, hanem maga Isten, és ez a kő hatalmas heggyé növekszik az egész földön. Tehát látjuk: a Babiloni Birodalmat legyőzi a Perzsa Birodalom, azt a Görög Birodalom, azt pedig a Római Birodalom, amely végül elpusztul. És mindezt felülmúlja az a királyság, az a birodalom, amelyet maga Isten alapít. Isten országa az Egyház, amely az egész világon elterjed. Az Egyház hatása messzebbre terjed, mint a babiloniaké, a perzsáké, a görögöké vagy a rómaiaké – az Egyház, amelyet Jézus Krisztus alapított, fogja felváltani az összes többi királyságot. Azóta az Egyház az egész világon elterjedt és mindmáig jelen van.

Tehát a következő napokban nagyszerű történeteket fogunk olvasni – nagyszerű történeteket arról, hogyan lehet élni a száműzetésben, és Dániel meg is fogja mutatni ezt nekünk társaival: Hananjával, Azarjával és Misaellel együtt. Holnap többet fogunk beszélni a neveikről, mert nagyon érdekes megtudni, hogy kik ők, és mit jelent a nevük.

Zárásként csak annyit, hogy imádkozom érted. És kérlek, imádkozz te is értem!

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.