Keresztelő Szent János: a próféta, a vértanú és a szent

Kevés szent foglal el olyan kiemelkedő helyet az üdvösségtörténetben, mint Keresztelő Szent János. A Krisztus előfutáraként ismert Keresztelő Szent Jánost Isten választotta ki arra, hogy a régóta várt Messiás, Jézus Krisztus eljövetelének útját előkészítse. Jánost a prédikációi, a bűnbánatra való felszólítása, valamint Krisztus megkeresztelésében betöltött szerepe az Újszövetség egyik legkiemelkedőbb alakjává teszi.

Az egyházi naptárban Keresztelő Szent János ünnepe minden évben június 24-én van. De ki is volt Keresztelő Szent János, és milyen szerepe volt az üdvtörténetben?

Az egyik leggyakrabban feltett kérdés az, hogy ki volt, illetve kicsoda is Keresztelő János. Az evangéliumokban Keresztelő Jánost olyan prófétának írják le, akit Isten azért küldött, hogy a zsidó népet felkészítse a Messiás eljövetelére. Bűnbánatot hirdetett, és az embereket bűnbánatuk és megtérésük jeleként a Jordán folyóban megkeresztelte.

Keresztelő Szent Jánost Isten maga hívta el arra, hogy tanúskodjon Jézus Krisztusról. János a figyelmet önmagáról mindig Krisztusra irányította, és azt mondta követőinek, hogy el fog jönni a Messiás, aki nagyobb nála (Mt 3,11–12). János alázatossága és hűsége valamennyi keresztény számára példakép lehet.

Vajon Keresztelő János Jézus unokatestvére volt?

Sokan felteszik a kérdést, hogy vajon Keresztelő János Jézus unokatestvére volt-e? Lukács-evangéliumában olvashatjuk, hogy János Mária rokonának, Erzsébetnek volt a fia. Bár a Szentírás a családi kapcsolatot nem írja le pontosan, a hagyomány szerint Jézus és János rokonok voltak, és gyakran unokatestvérekként írják le őket.

Az Újszövetség nem állítja azt, hogy Erzsébet, János édesanyja Mária unokatestvére volt. Erre a rokoni kapcsolatra a görög nyelvben az „anepsios” szót használják. A Lukács evangélium 1,36 versében Erzsébetet suggenes szóval illetik, ami egyszerűen nőrokont jelent. Ez semmit nem árul el arról, hogy a tágabb családban pontosan milyen kapcsolatban álltak. A suggenes szóból tehát mindössze arra lehet következtetni, hogy Erzsébet Máriának valamiféle nőrokona volt. De hogy nagynénje, unokatestvére vagy esetleg távolabbi rokona volt-e, az a görög szóból nem igazolható.

Még mielőtt János vagy Jézus megszületett volna, János már érzékelte az Úr jelenlétét. Amikor Mária meglátogatta Erzsébetet, János megmozdult anyja méhében, ami jól illusztrálja azt a különleges szerepet, amelyet már születése előtt is betöltött: azaz hogy hirdesse a Messiást, a Megváltót. Ahogyan Szent Erzsébet Mária látogatásakor kijelenti:

„Hogy lehet az, hogy Uramnak anyja jön hozzám? Lásd, mihelyt meghallottam köszöntésed szavát, az örömtől megmozdult méhemben a gyermek. Boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!” (Lk 1,43-45)

Ki keresztelte meg Jézust?

Szintén gyakran merül fel kérdésként az, hogy ki keresztelte meg Jézust? A válasz: Keresztelő János. János ugyan eleinte habozott, hiszen tudta, hogy Jézus nagyobb nála. Ám Krisztus ragaszkodott ahhoz, hogy János őt megkeresztelje.

Jézus megkeresztelkedése jelzi az Úr nyilvános szolgálatának kezdetét. Ekkor száll le a Szentlélek galambként, és hallatszik az Atya hangja, amint Jézust az Ő szeretett Fiának nevezi. Ez az a pillanat, amikor Keresztelő Szent János nyilvánosan beteljesíti küldetését, hogy tanúskodjon Krisztusról. Bár János egyébként is hirdeti Jézusról, hogy Ő „az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit!” (Jn 1,29; vö. 1,35).

Miben különbözik Szent János keresztelése a keresztény keresztelés szentségétől?

János keresztelése gyakorlatilag bűnbánati keresztelés volt, mely előképe annak a megváltói keresztelésnek, melyet Jézus a Golgotán meghozott áldozatával szerzett meg, vagyis a keresztelés szentségének (KKK 1213–1216). A keresztény keresztelés megszabadítja az embert minden bűnétől, és a Szentháromság kiáradása által új életet ad neki Istenben (lásd KEK 1262–1270).

Vajon Illés jött el Keresztelő János személyében?

Sokan kérdezik, hogy vajon Keresztelő János valójában Illés-e? A válasz egyszerre igen is, meg nem is. János szó szerint nem tekinthető a földre visszatért ószövetségi Illés prófétának. Gábriel angyal azonban kijelenti, hogy János „Illés szellemével és erejével előtte fog járni az Úrnak” (Lk 1,17), beteljesítve ezzel Malakiás próféciáját, miszerint Illés fogja előkészíteni az utat a Messiás számára (Mal 4,5–6). Jézus később megerősíti, hogy ezt a próféciát János teljesítette be:

„Amikor azok elmentek, Jézus Jánosról kezdett beszélni a tömegnek: „Mit mentetek ki látni a pusztába? Széltől hajladozó nádat? Vagy mit mentetek ki látni? Finom ruhába öltözött embert? Aki finom ruhában jár, királyi palotában lakik. Miért mentetek ki? Prófétát látni. Igen, mondom nektek, prófétánál is nagyobbat. Ő az, akiről az Írás szól: Nézd, elküldöm követemet előtted, hogy előkészítse utadat. Bizony mondom nektek: asszonyok szülöttei közt nem született nagyobb Keresztelő Jánosnál. De aki a mennyek országában a legkisebb, az nagyobb nála. A mennyek országa Keresztelő János idejétől mindmáig erőszakot szenved, az erőszakosok szerzik meg. A próféták és a törvény Jánosig mind ezt jövendölték. S ha tudni akarjátok, ő Illés, akinek el kell jönnie. (Mt 11,7-14; vö. 17,10-13; KKK 128-130).

Prófétai küldetése miatt ezért Keresztelő Szent Jánost gyakran tekintik az Ószövetség prófétái és a Krisztus által létrehozott Új Szövetség közötti hídnak.

János arra is felhívja követői figyelmét, hogy fogadják el, hogy Jézust nagyobb nála. Először azt mondja: „Neki növekednie kell, nekem kisebbednem.” (Jn 3,30). Később János a börtöncellájából feltesz egy kérdést, nem azért, mintha kételkedne abban, hogy Jézus a Megváltó, hanem azért, hogy követői lássák Jézus csodáit, és felismerjék, hogy Ő valóban a Messiás. Ezért ne essenek kétségbe akkor, amikor majd őt (Jánost) nem sokkal később Heródes megöli (Mt 11,2-6).

Mi történt Keresztelő Jánossal?

Ugyancsak gyakori kérdés, hogy mi lett Keresztelő János sorsa? János bátor, félelmet nem ismerő prédikálása miatt végül összetűzésbe került Heródes Antipász királlyal. János nyilvánosan elítélte Heródes és Heródiás törvénytelen házasságát.

Emiatt vetették börtönbe Jánost. Később Heródiás lányának kérésére Heródes elrendelte János kivégzését. Ez a vértanúság tanúsítja Jánosnak az igazság iránti rendíthetetlen elkötelezettségét, még akár az élete árán is (lásd Mk 6,14–29).

Hány éves volt Keresztelő Szent János, amikor meghalt?

Sokszor kérdezik azt is, hogy hány éves volt Keresztelő János, amikor meghalt. Nos, a Szentírásból nem tudhatjuk meg a pontos életkorát. Mivel János és Jézus születése között körülbelül hat hónap telt el, és Jézus nagyjából harminc évesen kezdte meg nyilvános működését, sok tudós szerint János körülbelül harminc-harmincegy éves lehetett, amikor meghalt.

Miért fontos még napjainkban is Keresztelő Szent János személye?

A keresztények számára Keresztelő Szent János példája szerte a világon továbbra is inspiráló. Bátorsága, alázatossága és hajlandósága, hogy tanúságot tegyen Krisztusról minden korban időszerű marad.

Manapság számos plébánia és intézmény tiszteleg előtte, például a virginiai Front Royalban található Keresztelő Szent János katolikus templom vagy a georgiai Savannah-ban álló Keresztelő Szent János székesegyház, sőt, az Egyesült Királyságban plébániai temetők is őrzik emlékét és tanúságtételét. Magyarországon is számos településen találunk Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templomot, például Budapesten a 12. kerületben, Szentendrén, Sárospatakon, Sopronban vagy Zsámbékon.

Ahogyan Szent János az emberek figyelmét Jézus felé irányította, úgy a mai keresztények is ugyanerre hívatottak. Élete arra emlékeztet bennünket, hogy az igazi nagyság nem abból fakad, hogy magunkat állítjuk a figyelem középpontjába, hanem abból, ha másokat Krisztushoz vezetünk (Jn 3,16-17; vö. Mt 6,33).