Szólhat-e Isten álmokban? – Kérdezz–felelek a Biblia egy év alatt podcastben

A Biblia egy év alatt kilencedik kérdezz-felelek adásában Fábry Kornél püspök Martos Levente Balázs püspök atyával válaszolt a hallgatók biblikus és lelki kérdéseire. Szó esett a hetes szám jelentéséről, az ószövetségi áldozatokról, a lepráról, a héber betűk szerepéről, a zsidó áldozati gyakorlat mai formáiról, valamint olyan nehéz témákról is, mint az erőszakos ószövetségi történetek, az átokeskü, az álmok lelki megkülönböztetése és az istengyermekség megtapasztalása.

Kérdések a Biblia egy év alatt podcastel kapcsolatosan

A válaszokat csak rövidített formában írtuk ki.

1. A hetes szám a teremtés óta lett kultikus?
A hetes szám már a Biblia előtti kultúrákban is jelentős volt, például a holdnaptár ciklusai és a hét égitest miatt. A Biblia ezt a meglévő szimbolikát kapcsolja össze Istennel: a teremtés hét napos rendje miatt a hetes szám a teljesség, az isteni rend és a kultikus idő egyik alapvető jelképe lett.

2. Az állatáldozat nem gyilkolás, ha a parancs szerint „ne ölj”?
A válasz szerint a bibliai „ne ölj” elsősorban a szándékos emberölésre, vagyis a gyilkosságra vonatkozik. Az állatáldozat kultikusan szabályozott cselekmény volt, amelyben az ember elismerte, hogy az élet Istené. Az áldozat a bűn súlyát, a helyettesítést és az Istennek való visszaadást fejezte ki, nem pedig önkényes erőszakot.

3. A Bibliában a lepra házakon és ruhákon is megjelenik. Ugyanarról a betegségről van szó, mint amit ma leprának nevezünk?
Nem teljesen. A mai lepra, vagy Hansen-kór, konkrétan azonosítható betegség, míg a bibliai „lepra” többféle bőrbetegséget, illetve ruhákon, házakon megjelenő elváltozásokat is jelölhetett. A héber kifejezés inkább rituális tisztátalansággal és félelmetes, fertőzőnek tartott állapottal kapcsolódott össze.

4. Miért jelölték egyes szakaszok bekezdéseit héber betűkkel, és mi ennek a kulturális vagy irodalmi jelentősége?
A héber Bibliában előfordul, hogy irodalmi szerkesztési eszközként a héber ábécé betűi szerint tagolnak egy szöveget, például alfabetikus zsoltárokban. A héber betűk számértéket is hordozhatnak, illetve a hagyomány fontos szavakat, történeteket vagy szerkezeti egységeket is kiemelhetett velük.

5. Mit jelent az a bibliai fordulat, hogy Isten „felemelt kézzel” tett valamit?
A „felemelt kéz” vagy „kinyújtott kar” Isten határozott, erőteljes cselekvését jelenti. A kifejezés Isten hatalmát, uralmát és védelmező erejét fejezi ki, különösen a nép megszabadítása és vezetése kapcsán.

6. A mai zsidó testvéreink hogyan végzik a Leviták könyvében leírt áldozati szertartásokat és parancsokat?
A jeruzsálemi templom Kr. u. 70-es pusztulása óta az áldozatbemutatás nem végezhető a régi formában. Sok ünnepi és vallási szokás megmaradt vagy átalakult, például a pászka, a szombat vagy a sátoros ünnep gyakorlata. Az áldozat fogalma egyre inkább lelki értelmet kapott: imádság, engedelmesség, jócselekedetek és Isten parancsainak követése lett az áldozat „spirituális” formája.

7. Mit jelent az, hogy Isten szeretett gyermeke vagyok, ha ezt nem értem és nem érzem?
Az istengyermekség nem pusztán érzés, hanem hitbeli és szentségi valóság, amely különösen a keresztségben adatik meg. Az érzések változhatnak, de a hit arra hív, hogy az ember elfogadja: Isten szereti és gyermekének tekinti őt. Ezt imádság, Szentírás-olvasás, közösség, lelki vezetés és a megtapasztalt szeretet segíthet egyre mélyebben megérteni.

8. Mit jelent az, hogy „vére hulljon vissza rá”?
Ez a bibliai fordulat azt jelenti, hogy az illető maga viseli tette következményeit. A vér az élet jelképe, ezért ha valakire „visszahull a vére”, az azt fejezi ki, hogy saját felelőssége miatt kerül ítélet vagy büntetés alá.

9. Mit lehet mondani a stóláról? Van ószövetségi eredete?
A stóla elsősorban papi liturgikus ruhadarab, amely a papi hatalom és szolgálat jele. A beszélgetésben felmerül, hogy jelképesen Jézus „édes igájával” is összefüggésbe hozható, de biztos, közvetlen ószövetségi eredetet nem állítottak róla.

10. Melyik az oltár szarva és lába? Hogyan képzeljük el az ószövetségi oltárt?
Az ószövetségi oltár egy nagy, négyszögletes vagy kockaszerű építményként képzelhető el, amelynek négy felső sarkán kiemelkedések voltak: ezek az oltár „szarvai”. Ezeknek kultikus és gyakorlati szerepük is lehetett, például a tűz vagy az áldozati anyag megtartásában, illetve menedékkérés jelképes helyeként. Az oltár „lábai” az alsó tartó- vagy támasztórészeket jelentették.

11. Hogyan parancsolhat szerető Isten olyat, hogy a leviták lemészároljanak háromezer embert az aranyborjú történetében?
A válasz hangsúlyozza, hogy az ilyen szövegek nehézsége valós, és óvatosan kell értelmezni őket. Nem minden, amit a bibliai történetben emberek tesznek, azonosítható egyszerűen Isten közvetlen akaratával. A szövegek sokszor utólag próbálják értelmezni a történteket Istenhez való viszonyukban. Ma semmiképpen sem lehet ilyen szöveget erőszak igazolására használni; Isten akarata nem a háború vagy a kegyetlenség, hanem az ember üdvössége és megtérése.

12. Hogyan kell érteni az idegenek alárendeltségéről és a jubileumi évről szóló parancsokat az Újszövetség fényében?
A kiválasztottság nem jelentheti mások lenézését vagy alacsonyabb rendűnek tartását. A jubileumi év teológiai eszméje azt hirdeti, hogy minden végső soron Istené, és a nép tagjai között alapvető egyenlőségnek kellene lennie. Bár nem tudjuk pontosan, mennyire tartották be történetileg, ma is kihívásként áll előttünk: szembenézésre hív a társadalmi egyenlőtlenségekkel és az igazságosság kérdésével.

13. Mi az az átokeskü, ami miatt valakinek meg is kell halnia?
Az átokeskü, vagy héberül „herem”, az Ószövetség egyik legsúlyosabb fogalma: valaminek vagy valakinek teljes Istennek szentelését, sokszor pusztulásra adását jelenti. A beszélgetés szerint ezt nem szabad mai értelemben erőszakos parancsként alkalmazni. Inkább a bálványimádástól való radikális elhatárolódás jelképes, elrettentő kifejezése volt, amely azt mutatta, hogy a rosszal nem lehet közösséget vállalni.

14. Ha megkérdezhetjük Istentől, mi a küldetésünk, megkérdezhetjük azt is, hogy személyesen nekünk mit ígért?
Igen, az imádságban őszintén lehet Istent kérdezni a hivatásunkról és az ígéreteiről. A válasz azonban nem mindig közvetlen vagy látványos: felismerése imádságban, Szentírás-olvasásban, közösségben, lelki kísérésben és az élet eseményeinek értelmezésében történik. Krisztus követői számára az alapvető ígéret az, hogy Isten velük van, és az örök életre hívja őket.

15. Szól-e ma Isten álmokon keresztül?
Isten ma is felhasználhatja az álmokat, de az álmokat nem szabad önmagukban döntő tekintélynek venni. Az álom lehet a psziché természetes működése, de bizonyos esetekben hordozhat lelki üzenetet is. Fontos, hogy az ilyen tapasztalat összhangban legyen a Szentírással, az Egyház tanításával, a szeretet logikájával és józan lelki megkülönböztetéssel; ezért hasznos lehet lelki vezetővel is átbeszélni.