Leó pápa katekézise: Szükség van a világi hívőkre Isten Országának építésében

A szerdai általános kihallgatáson XIV. Leó pápa mintegy tizenötezer hívő jelenlétében folytatta a Lumen gentium – k. zsinati konstitúció elemzését. Ezúttal a világi hívek szerepét és küldetését járta körül. Szükség van arra, hogy Krisztus lelke átjárja a világot, mely így az igazságosságban, szeretetben és békében biztosan eléri célját; ez pedig csak a világiak hozzájárulásával, szolgálatával és tanúságtételével lehetséges.

“Kérlek benneteket, én, aki fogoly vagyok az Úrban, hogy éljetek méltón ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptatok. (…) Egy a Test és egy a Lélek, mint ahogy hivatástok is egy reményre szól. Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség.”

Ef 4,1.4-5

Leó pápa a II. vatikáni zsinat Lumen gentium – k. konstitúciójának negyedik fejezetével foglalkozott nagyheti katekézisében, ami a világi hívekről szól. Jól emlékszünk rá, hogy Ferenc pápa szerette mondogatni: „Egyszerűen a világiak alkotják Isten népének mérhetetlen többségét. Az ő szolgálatukban áll egy kisebbség: a felszentelt szolgák”. (Evangelii gaudium, 102). A zsinati dokumentum ezen része pozitívan kifejti a világiak természetét és küldetését, miután évszázadokig egyszerűen úgy határozták meg őket, mint azok, akik nem papok vagy szerzetesek. „Éppen ezért olvasom újra szívesen veletek ezt a nagyon szép szakaszt, ami a keresztény lét nagyságáról szól” – mondta Leó pápa, majd idézte a zsinati dokumentumot: „Egy tehát az Isten választott népe: “Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség” (Ef 4,5).

„A Krisztusban nyert újjászületésből eredően közös a tagok méltósága, közös az istengyermekség kegyelme, közös a meghívás a tökéletességre, egy az üdvösség, egy a remény és osztatlan a szeretet”. (LG,32). Bármilyen eltérés is van a szolgálatok vagy az élethelyzetek tekintetében, a zsinat leszögezi, hogy minden megkereszteltnek ugyanolyan a méltósága. A konstitúció nem akarja, hogy elfeledkezzünk arról, amit már az Isten népéről szóló fejezetben megállapított, vagyis, hogy a messiási nép jogállása Isten fiainak méltósága és szabadsága (vö. LG, 9).

Természetesen minél nagyobb az ajándék, annál nagyobb a feladat is. Ezért a zsinat a méltósággal együtt aláhúzza a világiak küldetését is az egyházban és a világban. De min alapul ez a küldetés és miben áll? A dokumentum így határozza meg ezt: „Világi hívőkön (…) az összes Krisztus-hívőt értjük; tudniillik azokat, akik a keresztséggel Krisztus testébe épültek, Isten népét alkotják és Krisztus papi, prófétai és királyi hivatalának a maguk módján részeseiként az egész keresztény nép küldetését teljesítik az Egyházban és a világban”. (LG 31).

Isten szent népe tehát nem egy alaktalan tömeg, hanem Krisztus teste, vagy ahogy Szent Ágoston mondta, „Christus totus”. Szervesen felépített közösség, amelyet a Krisztus papságában való kétféle részvételi forma kapcsolata határoz meg: a hívők közös papsága és a szolgálati, azaz hierarchikus papság (vö. LG 10). A keresztség erejében a világi hívők részt vesznek magának Krisztusnak a papságában.

“Jézus Krisztus, a legfőbb és örök főpap, mivel tanúságtételét és szolgálatát a világi hívek által is folytatni akarja, Lelkével élteti és szüntelenül serkenti őket minden jó és tökéletes cselekedetre.”

LG 34

Leó pápa ezután Szent II. János Pál 1988-ban megjelent Christifideles laici – k. apostoli buzdítását idézte, mely megállapítja: “A II. Vatikáni Zsinat bőséges elméleti, lelkiségi és lelkipásztori tanításában igen értékes megállapítások találhatók a világi hívők természetéről, méltóságáról, lelkiségéről, küldetéséről, felelősségéről. És a zsinati atyák Krisztus szavát ismételve minden világi hívőt, férfit és nőt, meghívtak, hogy az Ő szőlejében dolgozzon” (n.2). Ily módon II. János Pál rámutatott a világiak apostolkodásának jelentőségére, amellyel a zsinat külön dokumentumban foglalkozott, erről később lesz szó – tette hozzá Leó pápa.

A világi apostolkodás széles területe nem korlátozódik az egyházi térre, hanem kiterjed a világra. Az egyház ugyanis mindenütt jelen van, ahol gyermekei megvallják az evangéliumot és tanúskodnak róla: a munkahelyen, a civil társadalomban és az összes emberi kapcsolatban, ahol döntéseikkel megmutatják a keresztény élet szépségét, ami már itt és most elővételezi az Isten Országában kiteljesedő igazságosságot és békét. Szükség van arra, hogy Krisztus lelke átjárja a világot, mely így az igazságosságban, szeretetben és békében biztosan eléri célját; ez pedig csak a világiak hozzájárulásával, szolgálatával és tanúságtételével lehetséges!

Ez felhívás a kilépő egyházra, amiről Ferenc pápa beszélt: egy olyan egyházra, amely a történelemben testet öltött, mindig nyitott a küldetésre, amelyben valamennyien arra kaptunk hivatást, hogy missziós tanítványok legyünk, az evangélium apostolai, Isten Országának tanúi, Krisztus örömének hordozói, akivel találkoztunk.

„Kedves testvérek! A Húsvét, amelyet ünnepelni készülünk újítsa meg a kegyelmet, hogy Mária Magdolnához, Péterhez és Jánoshoz hasonlóan a Feltámadott tanúi legyünk!”

– fohászkodott végül szerda délelőtti katekézisében XIV. Leó pápa.

Forrás: Vatican News