Az olaj és a konfliktusok miatt elhíresült iráni Kharg-sziget egy elfeledett keresztény múlt emlékeit is őrzi
Míg az iráni Kharg-sziget a fokozódó katonai feszültségek közepette az energiapiacon betöltött kulcsszerepe miatt globális figyelmet kapott, keresztény történelmét sokkal kevésbé ismerik, noha építészeti maradványai és kőbe faragott egyházi emlékei a régió múltjának egy elfeledett fejezetéről tanúskodnak. Túléli-e Kharg keresztény öröksége a jelenlegi konfliktust, vagy a nemzetközi viszály újabb áldozatává válik?
A Kharg-sziget a Perzsa-öböl északkeleti részén található, mintegy 25 kilométerre az iráni partoktól, Busehr városával szemben. Stratégiai elhelyezkedése és mély vizű partjai miatt a sziget a történelem során mindig is kiemelt jelentőséggel bírt. Emellett egyike azon kevés szigeteknek a Perzsa-öbölben, amelyek saját édesvízforrással rendelkeznek – e tényezőnek is tulajdonítható, hogy a Kharg-sziget az ókortól kezdve lakott hely volt.
A sziget maga ugyan nem olajmező és nem is óriási finomító, de itt van Irán egész világ felé irányuló olajexportjának legfontosabb kijárata. Olyan olajtároló létesítményekkel rendelkezik, amelyek több mint 20 millió hordónyi nyersolaj tárolására képesek. Az olaj hatalmas csővezeték-hálózaton keresztül érkezik, mielőtt a sziget nagy termináljain át behajóznák.
Irán olajexportjának körülbelül 90%-a halad át a szigeten, ami nagyjából napi 1,5 millió hordót jelent – ez a mennyiség meghaladja a legtöbb OPEC-ország termelését.
A legutóbbi fejleményekre vonatkozóan Donald Trump amerikai elnök március 14-én bejelentette, hogy a szigetet ért bombázás katonai célpontokat pusztított el anélkül, hogy a létfontosságú olajipari infrastruktúrát vette volna célba, mivel ez utóbbi létesítmények megtámadása még magasabbra emelhetné a már amúgy is magas olajárakat.
A legfrissebb jelentések szerint az Axios hírportál idézte egy amerikai tisztviselőnek azt a kijelentését, hogy Trump hajlik a sziget feletti közvetlen ellenőrzés gondolata felé, ami súlyos gazdasági csapást mérne az iráni hatóságokra. Egy ilyen lépés azonban szárazföldi erők bevetését igényelné, amit nem lenne könnyű végrehajtani.
A kereszténység jelenléte a Kharg-szigeten
Bár döntő bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, valószínű, hogy a kereszténység a negyedik században jelent meg a szigeten, és a következő évszázadban Kharg a Keleti Egyház Beth Qatraye egyházmegyéjének részévé vált.
A késő szászánida korban, a hatodik században azonban már bizonyítottnak tekinthető a kereszténység ottani jelenléte. Figyelemre méltó, hogy e jelenlét nem szűnt meg a hetedik században sem, amikor az arab erők támadása a Szászánida Birodalom (vagy Újperzsa Birodalom) bukásához vezetett.
Épp ellenkezőleg, a szigeten ezt követően is jelentős és élénk egyházi élet folyt. Ez a kilencedik századig folytatódott, majd attól kezdve a szigeten élő keresztény közösség fokozatosan zsugorodott, míg végül el is tűnt.
E korszak legkiemelkedőbb régészeti tanúja egy kolostorkomplexum, amelyet a Perzsa-öböl térségében eddig felfedezett legnagyobb keresztény régészeti lelőhelynek tartanak. A hetedik, legkésőbb a nyolcadik századra datálható leletet Roman Ghirshman francia régész tárta fel 1960-ban. A lelőhely magában foglal egy központi templomot, ahol virágmotívumos stukkódíszítéseket találtak, valamint számos belső helyiséget, köztük egy étkezőt, egy szerzetesi oktatótermet, egy könyvtárat és egy szövegek másolására szolgáló szobát, valamint legalább 19 összefüggő, egyenként három-három helyiségből álló szerzetesi cellát.
Meg kell jegyezni, hogy a szigeten csak korlátozott mértékben végeztek ásatásokat. Ghirshman elsősorban a templomra koncentrált, magára a kolostorra vagy a sziget más helyszíneire kevésbé. Emiatt valószínű, hogy vannak további, még feltárásra váró keresztény emlékek is.
A szigeten különböző időszakokból – többek között a szeleukida, a pártus és a szászánida korból – származó, sziklába vájt sírok is találhatók.
Jelentőségteljes, hogy a keresztények ezen ősi sírok közül néhányat újra felhasználtak. Ezeken kőbe vésett „nesztoriánus kereszteket”, valamint keresztet formázó virágmotívumokkal díszített sírköveket találtak.
Az EWTN News arab nyelvű testvérszervezete, az ACI MENA felvette a kapcsolatot az Asszír Keleti Egyházzal is, hogy jobban megértse a kolostor történetét és jelentőségét. A patriarkátus titkára szerint a Asszír Keleti Egyház feje, III. Mar Awa pátriárka az iraki Erbilben lévő új pátriárkai épületegyüttesébe beépíttette a Kharg-szigeti kolostorban használt egyik keresztmotívumot. A patriarkátus azt is közölte, hogy a lelőhely ma az állam tulajdonában van.
A kolostor helyét ma a sziget katonai funkciója miatt biztonsági kerítés veszi körül, amely korlátozza a lelőhelyhez való hozzáférést, de részben a védelméhez is hozzájárul. Azonban a maradványok továbbra is veszélyben vannak, nemcsak az erózió és olajszennyezés, hanem a szigetet újra és újra katonai célponttá tevő geopolitikai konfliktusok miatt is. Továbbra is az a kérdés: Túléli-e Kharg keresztény öröksége a jelenlegi konfliktust, vagy a nemzetközi viszály újabb áldozatává válik?
Fordította: T. Nagy Edit
Forrás: EWTN News
