Nagyböjti ráhangoló: A megtérés mélysége

Dr. Osztie Zoltán atya a Lukács-evangélium „Jónás jele” szakaszából indul ki: „Nagyobb van itt.” Jézus az a „nagyobb”, aki mindenkinél több – ő az ember mércéje, az igazodási pont.

Az evangélium kulcsa nem pusztán a jel-kérés elutasítása, hanem az a felismerés, hogy Krisztus maga a jel. Ő az, akire tekintve megérthetjük: ki az ember, és mi az emberi méltóság valódi alapja. Pilátus szavai – „Íme az ember” – paradox módon az emberiség egyik legmélyebb önértelmezését adják: a megkínzott Krisztusban látjuk az igazi embert.

Az atya hangsúlyozza: a keresztény élet nem elsősorban a látványos bűnök kerüléséről szól, hanem a mulasztás bűnének komoly vizsgálatáról. Megtettünk-e mindent? Megragadtunk-e minden lehetőséget, hogy krisztusibb emberek legyünk?

A megtérés egyik alapfeltétele a magába szállás. A tékozló fiú történetéből vett kifejezés nem pusztán vallásos gyakorlat, hanem az emberi lét követelménye. A felszínességgel, a farizeusi külsőségekkel szemben a benső életre hív.

Ehhez azonban szükség van a csendre – külső és belső csendere egyaránt. A „zaj diktatúrájában” élünk: nemcsak a városi zaj, hanem a belső párbeszédek, viták, újrajátszott mondatok is folyamatosan bennünk zúgnak. Isten viszont nem erőből szól, hanem szelíd hangon. A csend az a tér, ahol átadjuk a kezdeményezést a Léleknek.

A mai kulcsszó tehát: magába szállás – amely a megtérés útja és az igazi emberség kezdete.

A nap kihívása

Tarts csendet legalább 10–15 percig.
Ülj le, ne csinálj semmit, ne irányíts. Ne akard „megoldani” a gondolataidat. Engedd, hogy Isten szóljon a csendben.

Vizsgáld meg a mulasztásaidat.
Tedd fel magadnak őszintén a kérdést:

• Megtettem-e mindent, amit megtehettem?
• Megragadtam-e a lehetőségeket, hogy krisztusibb ember legyek?

Végezd el lelkiismeret-vizsgálatodat (Szent Jónás / bűnbánati imádság).
Ne felszínesen, hanem mélyre evezve.

Iratkozzon fel ráhangolós listánkra és minden reggel elküldjük…