Ellentmondások

Június 26-án, amikor arról adtunk tájékoztatást, hogy az Európai Parlament egy nappal korábban jelentős többséggel megszavazta a Matić-jelentést, cikkünk végén jeleztük, hogy a hétvégén Ferenc pápa fogadja David Sassolit, az Európai Parlament elnökét. Mint emlékezetes, a Matić-jelentés emberi jognak kiáltja ki és az alapvető egészségügyi ellátás részeként ismeri el az abortuszt, egyúttal az orvosok lelkiismereti okból történő tiltakozását “az orvosi ellátás megtagadásaként” definiálja, a gender-ideológia oktatását pedig kötelezővé tenné.

A határozat nem minősül jogilag kötelező erejű szövegnek, de – mint az EP állásfoglalásai általában – puhítja a talajt az egységes, minden tagállamra kötelező jogalkotás előtt, még akkor is, ha az egészségügy és az oktatás területe a tagállamok hatáskörébe tartozik.

Nos, a Ferenc pápa–Sassoli találkozó június 26-án lezajlott, a Vatikán oldalán azonban még nem olvashattunk róla híradást, csupán az Európai Parlament adott ki egy sajtóközleményt.

A beszélgetés tartalmáról tudósított a CNA Katolikus hírügynökség, Magyarországon pedig az Index.

A EP-közlemény szerint a beszélgetés középpontjában az állt, hogy az emberi jogok jelentik minden dolog mércéjét, és szükség van a leggyengébb és a legsérülékenyebb lények védelmére. A Pietro Parolin államtitkárral folytatott beszélgetés pedig konkrétan a Mediterrán-régió, Afrika és a migráció kérdésével, illetve a Nyugat-Balkán és a csatlakozás kérdéskörével foglalkozott. A közlemény egyáltalán nem tesz említést a Matić-jelentésről.

A baloldali-liberális tábor láthatóan két homlokegyenest eltérő álláspontot képvisel. Egyszerűen érthetetlen, hogyan nem veszik észre az emberek a kiáltó ellentmondást. Hát igen, egy (akár már életképes kis) magzat nem tekintendő olyan védtelen és védendő lénynek, mint egy (akár vitathatatlanul rossz élethelyzet elől menekülő) migráns. Az egyik jöhet, a másikat viszont emberi jogunk elpusztítani.

Hasonló, nagyon szembeötlő ellentmondás fedezhető fel a napjainkban még a csapból is ömlő, „homofób törvényünket” elítélő megnyilatkozások és támadások környékén. „Amikor Isten arca elsötétül: szexuális ragadozók az egyházban” címmel olvasható egy interjú egy nemrégiben megjelent könyv szerzőjével. A könyv írója így fogalmaz: „Sokszor elmondtam: nem szeretném, ha ez szekértáboros témává válna. Annak, hogy gyerekekkel szemben szexuális visszaélés történik, minden oldalnak kell, hogy fájjon. Ez nem lehet politikai kérdés.” Igen, igaza van. Ebben is, és a zéró tolerancia hirdetésében is. Csak azt nem értjük, hogyan lehetséges akkor egy olyan törvényt támadni, amelyik éppen a kiskorúakat akarja megvédeni. Olyan ez, mint amikor az egyik percben a portugál, a másikban pedig a magyar válogatottnak drukkol valaki.

Illetve, mégis értjük. Teljesen azonos történések esetében az egyik esetben a katolikus egyház a célpont (akiktől védeni kell a gyermekeket), a másikban pedig a magyar kormány (aki ne védje a gyermekeket). Ennyit erről.