50. nap: Áldozati adományok – Biblia egy év alatt podcast
Korszak: Egyiptom és a Kivonulás
Ima
Mennyei Atyánk, köszönjük neked, hogy megosztod velünk a szívedet. Hálásan köszönjük a parancsaidat. Köszönjük, hogy felfeded előttünk a szívedet, és hogy arra hívtál minket, hogy saját szívünket neked ajánljuk fel.
Köszönjük, hogy megosztottad velünk ma az igét, és kérjük, légy velünk minden pillanatunkban: a sötétség pillanataiban és a világosság pillanataiban. Azokban a pillanatokban, amelyekben elfordulunk tőled, és azokban a pillanatokban is, amikor úgy érezzük, a szívedre ölelsz minket, ahol biztonságban vagyunk Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
Elmélkedés
Ma egy nagyon figyelemre méltó dologról fogunk beszélni, de előtte szeretnék megemlíteni valamit az előzőekkel kapcsolatban.
Tegnapelőtt az Úr Mózesen keresztül hívta az embereket, hogy felajánlják az áldozati ajándékokat, a gabonát, a béke- és az égőáldozati adományokat, azon a módon, ahogy Isten kívánja. De pár napja az Úr azt kérte a Kivonulás könyve 34. és 35. fejezetében, hogy ha a szívüket arra indítja a Szentlélek, hogy szabad akaratukból további ajándékokat hozzanak a szent sátor megépítéséhez, akkor jöjjenek az Úr elé és hozzák magukkal az adományokat: az aranyat, ezüstöt, a festett bőröket, amijük csak volt.
Észszerű lépés, amikor Isten konkrét módon kéri, hogyan dicsőítsük meg őt, és megszabja miféle áldozatokat kell bemutatnunk neki. Számunkra ez igen hasznos, hiszen ilyenkor tiszta és szent áldozatokat tudunk bemutatni az Úrnak, pontosan úgy, ahogy szerinte helyes imádni és dicsőíteni Őt. Ugyanakkor Ő arra is meghív bennünket, hogy ezen túlmenően is merjünk áldozatokat hozni érte, amelyeket nem az ő kérésére teszünk meg, hanem a saját szívünk indíttatására. Az Úr emlékeztet minket, hogy van erre lehetőség, van lehetőség meghallani a Szentlelket, és többet és többet adni Istennek a szívünk legmélyéből.
Tökéletes példa erre a 36. fejezet, amikor Izrael népe olyan mélyen megérintődött a Szentlélek által, és olyan nagylelkűen adományoztak, hogy Isten mondta azt, hogy elég, ne hozzanak már több dolgot, mert már így is van bőven minden a munka elvégzésére, sőt még több is. Ez egy jó példa mindannyiunk számára, hiszen vannak dolgok, amikkel támogatjuk az Egyházunkat, vagy a helyi plébániánkat, vagy bármilyen szolgálatot a világon, és nagyon fontos, hogy keresztényként engedjük meg az Úrnak, hogy a nagylelkűségre és az adományozásra indítsa a szívünket. Hogy képesek legyünk gondoskodni azokról, akik rászorulnak a mi segítségünkre.
Egy statisztika szerint a plébániai közösség 7 százaléka vesz részt a plébániai feladatok ellátásában. Hét százalék vesz részt az önkéntességben… Képzeljük el, hogy megnöveljük ezt az arányt, nem megduplázzuk, csak 1-2 százalékot hozzáadunk lokálisan és globálisan az Egyházban aktívan munkálkodó hívek számához. Mennyivel több embert tudna az Egyház ezáltal megáldani, mennyivel több jót tudna tenni a világban. Csak képzeljük el, hogy olyan nagylelkűen adjuk az időnket, a tehetségünket, a belső kincseinket, hogy már ránk kellene szólni: Elég! Ennyit és ne többet!
Meg kell vizsgálnom önmagamat, hogy vagyok-e ennyire nagylelkű más emberekkel, vagy épp Istennel? Mert, ha én nagylelkűbb lennék, akkor az emberek, akik sokszor Isten vigasztalása nélkül szenvednek a világban, már sokkal kevésbé szenvednének. S éppen ezért kell megkérdeznünk Istent, hogy miképpen hív meg minket arra, hogy felajánljuk, amink csak van, amit adhatnánk neki – és mégis, nem adhatnánk ezen felül egy kicsivel még többet? Hiszen az igaz szeretethez áldozatra van szükség, és mi arra vagyunk meghívva, hogy mindenkit szeressünk. Ezt a fajta áldozatot kell felajánlanunk az Úrnak.
Amiről ma szeretnék beszélni, az a Leviták könyvéből származik, mégpedig az, hogy vannak jutalmak az engedelmességért és büntetések az engedetlenségért. Azt ugye tudjuk, hogy nem minden jó történik velünk azért, mert jók vagyunk, és nem minden rossz történik velünk azért, mert nem voltunk jók, mert engedetlenek voltunk. De azt is láthatjuk, hogy Isten a Leviták könyve 26. fejezetében kimondja, hogy a tetteinknek következményei vannak. Isten nem akadályozza meg, hogy tévutakra lépjünk és, így megtapasztaljuk a rosszat, de nem azért engedi meg mindezt, hogy ezzel büntessen, hanem pontosan azért, mert szeret minket. Isten azt mondja: „Ha ez a rossz nem irányít vissza hozzám, nem hívja vissza a szívedet, akkor engedem, hogy a következő rossz dolog is megtörténjen”.
Ennek az egésznek a lényege nem a büntetés, Isten „bosszújának” megtapasztalása, hanem pont az ellenkezője. Megtapasztalni az Atyai figyelmességet, megtapasztalni azt, hogy Isten megment minket: megengedi, hogy átéljük a kemény következményeket, hogy megvédjen minket a még rosszabbaktól. Ez az, amit meg kell érteni mindannyiunknak, mert ha enélkül a tudás és bizonyosság nélkül olvassuk az Írást, akkor könnyen gondolhatjuk, hogy „ez őrültség, nekem ebből ennyi elég volt, 50. nap, kész vége, befejeztem”.
De ha hittel és Isten iránti bizalommal olvassuk az Írást, akkor emlékeztetjük önmagunkat, hogy esetleg mi értünk félre valamit. Hiszen, amit biztosan tudunk, az az, hogy Isten jó apa, Ő soha nem akar rosszat egyetlen gyermekének sem. Lehet, hogy én nem értem, mit csinál éppen, vagy mit nem csinál, de úgy kell tekintenünk az Írásra, sőt magára az életre is, hogy egy dolog biztos: Isten jó apa. És Ő pont azért engedi meg ezeket a rossz dolgokat, mert többet akar adni számunkra, mint puszta kényelem és komfort. Ő a legjobbat szánja nekünk: saját magát. És ha mi letérünk erről az ösvényről, ami hozzá visz, akkor újra és újra meg fogja engedni, hogy megtapasztaljuk tetteink következményeit. Mert Ő a tökéletesen jó apa, aki vissza akar minket vezetni az ő szívéhez.
Szóval, kedves testvérek, hogyan hív ma engem Isten, hogy nagylelkű legyek, hogy áldozatkész ajándék lehessek mások számára? Hogyan hív ma Isten, hogy ne eltévelyedjek az ő akaratától, hanem az ő akaratában járjak? Mert az életszentség azt követeli meg, hogy az ő akaratában járjunk, vele együtt cselekedjünk és szeressünk.
Imádkozzunk továbbra is egymásért, mert ezt Isten kegyelme nélkül nem tudjuk megtenni. Én imádkozom értetek — kérlek, ti is imádkozzatok értem és egymásért! Ezt nem tudjuk egyedül végigcsinálni.
Azért ez hihetetlen ajándék, hogy már túl vagyunk az 50. napon! Ez fantasztikus!
Mellékletek
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Kedves Dr. Fábry Kornél püspök atya !
Örömmel hallgatom az Ön tanítását az Ószövetségi szentírásról. Annál is inkább, mert 65 évvel ezelőtt nem olyan sokat tanultunk róla ,inkább az Újszövetségi szentírásról emlékeim szerint. Minden nap meghallgatom, elolvasom,
örülök, hogy van ilyen lehetőség.
A vasárnapi evangéliumot már igencsak ismerem. Hála Istennek.
Egyetlen kérdésem van,: miért szükséges a Szent sátor, a Frigyláda stb. adatainak ismertetése olyan részletesen, mert elég sok időt elvesz a még több történet ismertetésétől. Bocsánat, ha bántó a kérdésem!
Isten áldását kérem Önre, és imádkozom Önért sok kegyelemért!
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Én is egyettértek veled!🙏
Kedves Kornél atya !
Mindennap követem előadásait. Hallgatva youtubon fülhallgatóval az Ön olvasását, és követve minden sorát a Szentírásban. Nagyon sokat segített a mellékletben megjelent Szent sátor ,és berendezéseinek látása. Köszönöm.
Munkájához továbbra is kérem Isten áldását ,imádkozom Önért.
Szeretettel: Császár Imréné
D.J.K.
Kedves Kornél atya!
Hálás vagyok a szolgálatodért!
Kegyelmi időszak ez számomra.
Reggelente a potcest indítja a napomat. Napjaim meghatározó része volt a Szentírás olvasása eddig is,de most így együtt Veletek ‘élőbbé’ vált.
Lehet,közhelyesen hangzik,de különös vágyakozás van bennem minden nap!
Isten áldjon,őrizzen szolgálatodért!
Köszönöm szépen!💜🙏
Àldjon meg az Úr Kornél atya köszönjük szépen, imãdkozunk érted és mindenkiért akik imádkozzàk az egy év bibliàt szép napot mindenkinek 🙏🙏🙏
Kedves Kornél atya!
Férjemmel együtt határoztuk el, hogy belevágunk a Biblia 1év alatt kihívásba. A nap legjobb eseménye, mikor meghallgatjuk a podcastet. A mostani részek valóban nem annyira izgalmasak, de a hozzáfűzött magyarázatok nagyon hasznosak számunkra. Köszönjük a képeket, sokat segített. Reméljük, hogy sikerül kitartani végig. Imádkozunk püspök atyáért és az egész biblia hallgató közösségért. 🙏
Kedves Kornél atya!
Férjemmel együtt határoztuk el, hogy belevágunk a Biblia 1év alatt kihívásba. A nap legjobb eseménye, mikor meghallgatjuk a podcastet. A mostani részek valóban nem annyira izgalmasak, de a hozzáfűzött magyarázatok nagyon hasznosak számunkra. Köszönjük a képeket, sokat segítettek a szent sátor elképzelésében. Mintha a mai szentély előképe lenne úgy jelenik meg számunkra a szent sátor. Reméljük, hogy sikerül kitartani végig. Imádkozunk püspök atyáért és az egész biblia hallgató közösségért. 🙏Hálás szívvel köszönjük mi is az imákat!
A Leviták 26. részben van áldás és van nagyon sok átok, mely félelmetes. Első hallásra, és olvasásra úgy tűnik, hogy ezt Isten szórja rá a kiválsztott népre. Az elmélkedő részben Kornél atya rávilágít arra a tényre, hogy Isten jó. A Teremtés 1-2 részben is olvastuk, hogy ” Isten az Ő tiszta jóságából teremti a világot”. Az igazság az, hogy abban a korban és a mostani korban is mi emberek a cselekedeteinkkel határozzuk meg az életünket és a jövönket. Cselekedjünk sok jót Isten segítségével. Isten áldása legyen mindannyiunkkal! Ámen
Tisztelt szerkesztők. Nem szerencsés, hogy ezen az oldalon “kapcsolódó tartalom” részben ehhez a lelki úthoz csak távolról kötődő tartalmak jelennek meg.
Kedves Dávid!
Köszönjük jelzését! Igyekszünk finomítani a rendszeren.
Kedves Kornél atya! Hálas vagyok hogy minden nap olvashatom, hallhatom a bibliat. 🙏🏼 a mai reszben külön felfigyeltem a következöre. Összefoglalás, befejezés.
Ne csináljatok magatoknak bálványokat, ne állítsatok se szobrokat, se emlékoszlopokat, ne emeljetek országotokban jelképes köveket, hogy hódoljatok előttük, mivel én, az Úr vagyok a ti Istenetek. Tartsátok meg szombatjaimat, tiszteljétek . Ha az Isten ezt parancsolta. A tenplomainkba miert vannak szobrok, szentek képei. Leterdelnek elöttük. Akkor mi katolikusok bálvány imádok vagyunk? Köszönöm a válaszát.
INRI,
a bálaványokról. Meg a szobrokrol. Az oszövetségben. Lásd számok könyve 21 fejezet: “4 Hór hegyétől a Sás-tenger felé vezető úton indultak tovább, hogy megkerüljék Edom országát. A nép azonban belefáradt a vándorlásba, 5és zúgolódott az Úr és Mózes ellen: „Miért hoztatok ki Egyiptomból? Hogy elpusztuljunk a pusztában? Hisz se kenyér, se víz nincs! Ez a nyomorúságos eledel utálattal tölt el minket!”-6Erre az Úr tüzes kígyókat küldött a népre, ezek megmarták őket, úgyhogy Izrael fiai közül sokan meghaltak. -7Ennek láttára a nép Mózeshez járult, s megvallották: „Vétkeztünk, amikor zúgolódtunk az Úr ellen és te ellened. Járj közben értünk az Úrnál, hogy vigye el ezeket a kígyókat rólunk!” Mózes tehát közbenjárt a népért. -8S az Úr így válaszolt Mózesnek: „Csinálj egy tüzes kígyót, s erősítsd egy póznára. Akit marás ért és rátekint, életben marad!” -9Mózes tehát csinált egy rézkígyót, és egy póznára tette. Akit megmartak a kígyók, de föltekintett a rézkígyóra, az életben maradt.” Tehát a Jóteremtö is gyogyitott halálos kigyomarást a rézkigyó szobrára tekintöknek! Ez nem azt jelenti, hogy a rézkigyót imádták! Hanem az Ùr tanácsát követök már arra amit Ö rendelt el felemelni-arra-tekintöknek is élet és lélek…Menekvés a méregskigyó marástól-haláltól…Lásd Janos evangeliuma 3 fejezezet: “-13Senki sem ment föl a mennybe, csak aki alászállt a mennyből: az Emberfia (aki a mennyben van). 14Amint Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, 15hogy aki hisz benne (és rátekint) , az el ne vesszen, hanem örökké éljen. 16Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.”…
Szobrot-képet a katolikus templomban sem szabad a mennyei atyáról=akit soha ember nem látott vagy a szentlélekröl imádni…A szentlelket galambnak ábrázolván nem a galamb képet-hanem akire utal azt imádjuk. Jézus emebr(isten) volt rola szbad képet késziteni. nem a vásznat meg fetséket imádjuk hanem akit ábrazol…Szentekkel más a helyzet. Öket nem imádjuk hozzájuk soha sem imádkozhatunk. Azonban mivel ök a Joteremtönél vannak ott kérjük öket hogy imádkozzanak Jézushoz-Aytahoz-Szentlélekhez=szentháromsághoz miérettünk…Ima ott is van ott is hatékony-nem csak a szentek sirjai felett ideát a földön. Az ö szobraik és képeik soha nem lesznek imádva…Hanem az Ö földi szentéges életük-tetteik jutnak eszünkbe a szobraik és képeik láttán. A kép a dédapámról akit élve soha sem láttam, lóg a szobám falán. Ezzel is megtisztelem emlékét ismeretlenül is. Könyebben gondolok rá a képre nézve. Nem a kép az amire-akire nézek-inábbfelnézek- hanem a dédapámra aki nagyon erkölcsös-katolikus vasár és ünnepnapi-szentmiseünneplö 12 gyerekes férj és apa volt. Sirighü 59 éves házassága során dédnagyanyámmal. Kerékgyártoként kiiskoláztatta gyerekit akik soha sem nélkülöztek és volt idejük meg erejük tanulni is. Hogy ezt a támoagatsát a saját családjuknak adják majdan vissza-ugy is lett….Az egyházat meg a ra´szorulókat is-karitászban is mindig támogatták perselypénzzel, orgonás misék befizetésével, egyházadoval és adományokkal. Ezért van ott a képe=soha sem gondoltam, hogy a képet tisztelem hanem akit ábrázol! Osli mosolygos Madonna könyörögj érettünk. A zsidok szombatja az Istentisztelet napja pihenéssel péntek estétöl szombat estig. Pentek este az anya fogadja a szombatot=istentiszteletnapot gyertyagyujtással énekkel imával a gyrekeinek bevonásával…Boldogito családi együttléttel, bibliaolvasással áldással, lakomával —ahogyan mozesben is áll. Ez a nap a Joitsen napja örvendjünk és vigadjunk rajta…A hét utolso 7. napja mert a Joteremtö is akkor pihent meg a teremtés után. Nálunk katolikusoknál ez a Jézus feltámadásánk a vasárnapnak a napja az elsö nap a héten. A szentmise csodájának ünnepe. A vasárnapi nyugalom ünnepe. Az ujszövetség mindenkire érvényes istentisztelete a szentmise ekkor lesz ünnepelve közösségben ahova a csala´dok elmennek..Papa-mama-gyerekek. Az analfabéta zsidó halász Péter utodja a pap celebrálja a szentmisét-akit Péter ota láncolatban erre felszentelnek kézrátétellel. Jézus a nemzsidoknak ezt az Istentiszteletet alapitotta a szentáldozás ünnepére. Hozzáfüzzte, hogy a mozesi 10 parancsaolat szerinti élettöl lesz a mindenmeber boldog itt és most. Szenthagyomány töle a hétszentség nézz utána aggol-ban mi ez…Ezek elegek a földi ´ßelet utßani életben is a boldogságunkhoz…Aki itt és most nem boldog az nehezen lesz odát az. Mert itt ujjong és táncol a lelkem megválto Istenemben mindenért hálat adok neki. Mert a mennyek országa már itt van egymást szeretö-segitö emberek között. Amaz a mennyei Yerushalajm csak ráadás lesz…Azt bizzuk a Joteremtöre, mert ott csakis ö lesz az örömünk oka. Templom papok vallások ott már nem lesznek. Mi itt a földi zarándok utunkon kövessük öt örömmel a többit bizzuk rá. Osli mosolygos madonna könyörgj érettünk.
Dícsértessék a Jézus Krisztus! – Látom, most már Mellékletek is vannak (színesek). Magam – festőként – korábban felajánlottam a Főszerkesztő úrnak szakrális/apokrif festményeim közül összesen 19 db-ot, melyek témájuk alapján beleillenének a B1Y anyagába. (E festményeim művészi szinvonalát jellemezheti az a tény, hogy az összesen kb. 500 db nem-szakrális festményem közül 80 db-nál is több az olyan, amely Los Angeles- és San Francisco-beli híres galériák pályázatain awardot (vmiyen szintű elismerést) nyert. Gratis bocsátanám rendelkezésükre. Kérem, fontolják meg ajánlatomat!
Köszönöm szépen a tanítást, de ez nekem sok.Bosszúálló, fenyegető Isten! Jézus nem ezt tanítja. Hol van a Szentháromság a mindenkit szerető, megbocsátó Úr? Mit vét a beteg baba,gyermek? A szeretet nem ilyen!
Kedves zarandok.hu!
Eddig mindig megkaptam hajnali 4 körül a napi részt. Ma egy kicsit később érkezett. Lehetséges, hogy visszatérjünk a 4 órához?
Hálás vagyok a szolgálatukért és Kornél atyáért.
Öleli Önoket, hívük:
Imre
Kedves Imre!
A hírlevélküldés kora hajnalban indul, nincs ráhatásunk, hogy Önhöz mikor ér a levél.
Kedves Kornál Atya! “A hívek 7%-a vesz részt a plébániai szolgálatban…”? Igen, mert ez a 7% nem engedi oda a többi 93%-ot. Nem az a probléma, hogy a 93% passzív vagy “nem nagylelkű”, hanem az, hogy a 7% nem enged szolgálni másokat. A plébánosok pedig nem akarnak konfliktust, ezért nem törődnek ezzel a problémával. A Jó Isten áldását kívánom munkájukra. Tisztelettel: Tóthné Lakatos Mária Csilla