585346469 1436007291866708 7022413862408980024 n

Leó pápa katekézise: Ha az ember nem őrzője, akkor elpusztítója lesz a rá bízott kertnek

A húsvéti lelkiség és az átfogó ökológia kapcsolatát vizsgálta XIV. Leó pápa a szerda délelőtti általános pápai audiencián, amelyet mintegy negyvenezer hívő jelenlétében tartott meg a Szent Péter-téren. Folytatva szentévi elmélkedés-sorozatát a remény témakörében, arra emlékeztette a keresztényeket, hogy Jézus halála és feltámadása az átfogó ökológia lelkiségének alapja. Akkor láthatjuk meg az Édenkertet, ha valamennyien elfogadjuk és beteljesítjük saját feladatunkat.

„E szavakkal (Mária Magdolna) hátrafordult, s látta Jézust, amint ott állt, de nem tudta róla, hogy Jézus. Jézus megkérdezte: „Asszony, miért sírsz? Kit keresel?” Abban a hiszemben, hogy a kertész áll mögötte, így felelt neki: „Uram, ha te vitted el, mondd meg, hova tetted, hogy elvihessem magammal.” Jézus most nevén szólította: „Mária!” Erre megfordult, s csak ennyit mondott: „Rabboni”, ami annyit jelent, mint „Mester”. (Jn 20,14-16)

Kedves testvérek! Ebben a reménynek szentelt jubileumi évben arról a kapcsolatról elmélkedünk, amely Krisztus feltámadása és a jelenlegi világ kihívásai, vagyis a mi kihívásaink között fennáll – kezdte katekézisét Leó pápa. Az élő Jézus olykor tőlünk is meg akarja kérdezni: „Miért sírsz? Kit keresel?”. A kihívásokkal ugyanis egyedül nem tudunk szembenézni, a könnyek pedig az élet ajándékai, amikor megtisztítják a szemünket és felszabadítják a tekintetünket.

János evangelista egy olyan részletre irányítja figyelmünket, amelyet más evangéliumokban nem találunk: az üres sír közelében a könnyező Mária Magdolna nem ismeri föl azonnal a feltámadt Jézust, hanem azt hiszi róla, hogy a kertész. Már Jézus sírhelyével kapcsolatban is nagyon pontosan fogalmaz a szöveg a nagypénteki napnyugtakor: “Fogták Jézus testét és a fűszerekkel együtt gyolcsba göngyölték. Így szoktak a zsidók temetni. Azon a helyen, ahol keresztre feszítették, volt egy kert, s a kertben egy új sírbolt, ahova még nem temettek senkit.” (Jn 19,40-41)

Így ér véget szombat békéjében és egy kert szépségében a drámai küzdelem sötétség és világosság között, amelyet a Fiú elárulása, letartóztatása, elhagyatása, elítélése, megaláztatása és megölése indított el, aki „szerette övéit, akik a világban maradtak, mindvégig szerette” (Jn 13,1). A kertet gondozni és őrizni az eredeti feladat (vö. Ter 2,15), melyet Jézus beteljesített. Utolsó szava a kereszten – “Elvégeztetett” (Jn 19,30) – mindenkit arra szólít, hogy lelje meg újra saját feladatát. Ezért “fejét lehajtva, kilehelte lelkét” (Jn 19.30).

Leó pápa megállapította: Mária Magdolna tehát nem tévedett egészen, amikor azt hitte, hogy a kert őrzőjével találkozik! Meg kellett újra hallania saját nevét és megérteni az Új Ember feladatát, amit egy másik jánosi szöveg így fogalmaz meg: „Íme, újjáteremtek mindent” (Jel 21,5). Ferenc pápa Laudato si’ – kezdetű enciklikájával rámutatott, hogy sürgősen szemlélődő tekintetre váltsunk: ha az ember nem a kert őrzője, akkor annak elpusztítójává válik. A keresztény remény tehát válaszol azokra a kihívásokra, amelyek ma az egész emberiség előtt állnak, abban a kertben, ahová a Megfeszítettet mint egy magot helyeztek el, hogy feltámadjon és sok gyümölcsöt teremjen.

586275869 1436007288533375 5150706636569048570 n
Fotó: Vatican Media

Az Édenkert nem veszett el, hanem újra megtaláltuk. Jézus halála és feltámadása így az átfogó ökológia lelkiségének alapja, amelyen kívül a hit szava nem kötődik a valósághoz, a tudomány szava pedig kívül marad a szíven. Az ökológiai kultúrát nem lehet leszűkíteni olyan sürgős és részleges válaszok sorozatára, amelyeket a környezet pusztulásával, a természeti tartalékok kimerülésével és a környezetszennyezéssel kapcsolatban felmerülő problémákra adunk. Egy másfajta szemléletre, gondolkodásra, politikára, oktatási programra, életstílusra és a spiritualitásra lenne szükség” (Laudato si’, 111.)

Leó pápa megállapította: egy ökológiai megtérésről beszélünk, amelyet a keresztények nem választhatnak el attól az irányváltástól, ami Jézus követéséhez szükséges. Ennek jele Mária megfordulása Húsvét reggelén: csak megtérésről megtérésre juthatunk el ebből a siralomvölgyből az új Jeruzsálembe. Ez egy spirituális átmenet, mely a szívből indul ki, átalakítja a történelmet, nyilvánosan elkötelez minket, beindítja a szolidaritást, ami már most megóvja az embereket és a teremtményeket a farkasoktól, a Jó Pásztor nevében és erejével.

Ezáltal az egyház gyermekei fiatalok és jóakaratú emberek millióival tudnak ma találkozni, akik meghallották a szegények és a föld kiáltását és hagyták, hogy megérintse szívüket. Sokan vannak, akik a teremtett világgal való közvetlenebb kapcsolatot keresztül egy új harmóniára vágynak, ami túllendíti őket a sok sebesülésen. A Lélek adja meg nekünk a képességet, hogy meghallgassuk azokat, akiknek nincs hangjuk! Így meglátjuk majd azt, amit a szem még nem lát: azt a kertet, vagy Édent, amelyet csak akkor érhetünk el, ha valamennyien elfogadjuk és beteljesítjük saját feladatunkat – zárta szerda délelőtti katekézisét XIV. Leó pápa.

A Szentatya bejelentette, hogy jövőre, 2026. szeptember 25-27. között örömmel találkozik a gyermekekkel, a nekik szentelt nap alkalmából.

A Tilma a Gyermekművészetért Közhasznú Alapítvány 8 tagú delegációját vezetve a pápa elé járult gyűrűcsókra Basáné Révész Erzsébet, aki a találkozásról elmondta: „A Szentatya nagyon kedves volt, sok áldást adott”. Átadta neki a Tilma Alapítvány történetét 80 oldalon összefoglaló kötetet, gyermekrajzokkal, melynek címe: „Az irgalmas szeretet tanúságtevői a remény szentévében”; a béke, a szeretet és az igazság üzenete XXI. századi magyar gyerekek alkotásai által Isten szeretetéről. „A pápa tekintetében láttam a lélekig ható ragyogást” – mondta el az alapítvány elnöke, aki 50 éves házassági évfordulójára, valamint a fiára is kért áldást. Ezzel a Mátraverebély-szentkúti Nemzeti Kegyhely ferences galériájában megtekinthető kiállítást, az azt elindító kezdeményezést már négy pápa megáldotta: 2003-ban II. János Pál, majd XVI. Benedek, 2014-ben Ferenc és most Leó pápa is.

Forrás: Vatican News

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.

Egy hozzászólás

  1. BENEDICERE—hogy e jeles nap MAJUS 11-E most mar kettos unnepi megemlekezest rejt magaba,
    EGYIK megemlekezes,a szentatya e napon szerkesztette meg cimere jelmondatat—Obenne ,az EGYBEN,egyek vagyunk ,
    MASIK megemlekezesi nap ,e napon van szocialis testverek eletuket ISTENNEK valo szentelesuk
    napja ,vagyis amikor kerik ,szitsa fel bennuk az UR ,a SZENT SZERETET erejet ,hogy valaszolni tudjunk a hivasra——Nem csodalatos ,sokfele hivatas ,de egy URNAK,aki mindannyiunkat a sokfelesegben egyedikent hivott meg.—Adjunk halat ISTENNEK e csodalatos karizmaert ,ami mindenkinek fel van kinalva.