549768771 1376208157846622 7717157926885839700 n

Leó pápa interjút adott az amerikai Crux magazinnak: hidak építése és a polarizáció elkerülése

A beszélgetés számos témára kiterjed, beleértve a gázai tragédiát, az egyház Kína politikáját, a nők szerepét, az egyház kapcsolatát az LMBTQ+ közösséggel, az egyházi visszaélések válságát, a Szentszék pénzügyi helyzetét, a mesterséges intelligenciát és az álhíreket.

Megválasztása óta a Szentatya az első közzétett teljes interjúját Elise Ann Allennek adta a „XIV. Leó: Világpolgár, a XXI. század misszionáriusa” (XIV. León: ciudadano del mundo, misionero del siglo XXI)) című életrajzi könyvhöz, amely szeptember 18-án jelent meg a Penguin Peru magazinban. Elise Ann Allen a Crux, egy független amerikai katolikus online hírportál vezető tudósítója, amely szintén közzétette a Leó pápával készült interjú teljes szövegét egy cikksorozatban.

A pápaság szerepe

Arra a kérdésre, hogy hogyan látja a pápaságot, Leó pápa kiemeli új szerepének „lelkipásztori részét”, kiváltképpen a „minden korosztály elérését”. „Mindenkit értékelek, bárki is legyen, bármivel is érkezik, és meghallgatom őket… Tehát van egy olyan aspektusa annak, hogy az egyetemes Egyház pásztora vagyok, amit nagyon jelentősnek tartok, és azt hiszem ez az egyik dolog, amit az emberek értékelnek” – mutat rá Leó pápa. Nem érzi túlterheltnek magát a következő hónapokban és években meghozandó döntések miatt, miközben elismeri, hogy a kormányzás az egyházon belül fontos részét képezi pápai szerepének. Ami újdonságnak számít, az a világvezetői szerepe. „Sokat tanulok arról, hogy a Szentszéknek eddig milyen szerepe volt a diplomácia világában az évek során” – hangsúlyozza. „Mindig is igyekeztem naprakész maradni a hírek terén, de a pápa szerepe mindenképpen új számomra.” „Sokat tanulok, és sok kihívással találkozom, de nem vagyok túlterhelt” – állapítja meg XIV. Leó az interjúban.

Gáza tragédiája

A pápának címzett egyik első kérdés a gázai helyzettel kapcsolatos. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok részéről némi nyomás nehezedik Izraelre, és Trump elnök mostanában tett néhány „nagyon egyértelmű nyilatkozata” ellenére, a pápa szerint „nem érkezett egyértelmű válasz a Gázában élő emberek, ártatlan emberek szenvedésének enyhítésére irányuló hatékony módszerek megtalálására, és ez nyilvánvalóan nagy aggodalomra ad okot”. A pápa rávilágít a gázaiak, és kiváltképpen az ott élő gyermekek szükségleteire. „Sok segítségre, orvosi segítségre és humanitárius segélyre lesz szükségük ahhoz, hogy valóban megfordítsák ezt a helyzetet, ami jelenleg még mindig nagyon-nagyon súlyosnak tűnik” – állapítja meg a Szentatya. Hozzáteszi: „Egyszerűen annyira szörnyű látni a képeket, amiket a televízió bemutat; remélhetőleg valami megváltoztatja ezt.”

Leó pápa nagyon aggódik amiatt, hogy érzéketlenné válunk a fájdalomra. „Ez egyfajta emberi válasz, mert az ember csak egy bizonyos mennyiségű fájdalmat tud elviselni.” Az embereknek, és különösen a keresztényeknek, nem szabad érzéketlenné válniuk, és nem szabad figyelmen kívül hagyniuk a helyzetet. Ehelyett „valahogyan továbbra is nyomást kell gyakorolni, meg kell próbálnunk változást elérni itt.”

A „népirtás” kifejezés

A gázai tragédiával kapcsolatban a „népirtás” szónak a használatát illetően, amelyet „egyre többet emlegetnek”, a pápa hangsúlyozza, hogy „hivatalosan a Szentszék nem hiszi, hogy jelenleg bármilyen nyilatkozatot tehetünk erről”. „Van egy nagyon technikai meghatározása annak, hogy mi lehet a népirtás, de egyre többen vetik fel a kérdést, köztük két izraeli emberi jogi csoport is, amelyek ilyen nyilatkozatot tettek” – jelenti ki Leó pápa.

Kapcsolatok Kínával

A geopolitika területén maradva Leó pápát „egy másik globális szereplőről”, Kínáról is kérdezi az amerikai újságíró a beszélgetésben. Válaszában a pápa így fogalmaz: „folytatni fogom azt a politikát, amelyet a Szentszék már néhány éve követ”, hozzátéve, hogy „semmiképpen sem” gondolja azt, hogy „bölcsebb vagy tapasztaltabb” lenne elődeinél. Kifejti, hogy egy ideje „folyamatos párbeszédet” folytat számos kínai emberrel, akik különböző nézőpontokat képviselnek, és igyekszik „világosabban megérteni, hogyan folytathatja az egyház küldetését, tiszteletben tartva mind a kultúrát, mind a politikai kérdéseket”, miközben tiszteletben tartja „a kínai katolikusok jelentős csoportját, akik évek óta bizonyos elnyomás vagy nehézségek közepette élnek hitük szabad megélése terén”, anélkül, hogy állást foglalna. Ugyanakkor a pápa elismeri: „Ez egy nagyon nehéz helyzet.”

Az amerikai politika

Arra a kérdésre, hogy „geopolitikai szinten” milyen jelentősége van annak, hogy ő az első egyesült államokbeli pápa, XIV. Leó kijelenti: „Először is, remélem, hogy ez végül változást hoz az Egyesült Államok püspökei számára.” Az amerikai püspöki karról, az egyház és a politika kapcsolatáról elhangzott „néhány dolgot” illetően a pápa megjegyzi: „Az a tény, hogy amerikai vagyok, többek között azt jelenti, hogy az emberek nem mondhatják – ahogyan Ferenc pápával tették –, hogy »nem érti az Egyesült Államokat, egyszerűen nem látja, mi történik«.” Leó pápa ugyanakkor világosan kijelenti: „Nem tervezek belekeveredni a pártpolitikába.”

Donald Trump elnökkel való kapcsolatát illetően a pápa kifejezi véleményét, hogy „sokkal helyénvalóbb lenne, ha az Egyesült Államok egyházának vezetése komolyan foglalkozna vele”. Ugyanakkor „ha vagy amikor olyan konkrét kérdések merülnének fel”, amelyekben lehetőség lenne Trumppal együttműködni, „semmi gondom nem lenne ezzel”. Leó pápa példaként említi Ferenc pápa levelét, amelyet pápasága vége felé írt a migránsokkal való bánásmódról, és ezzel kapcsolatban megállapítja: „Nagy örömmel láttam, hogy az amerikai püspökök hogyan fogadták, és néhányan közülük elég bátrak voltak ahhoz, hogy ezt tegyék.” Hozzáteszi: „Általánosságban véve ez a megközelítés a jobb, és elsősorban a püspökökkel foglalkoznék.” Ezt követően a beszélgetésben a pápa elismeri, hogy „az Egyesült Államok világszinten hatalmi szereplő”, és „ezt el kell ismernünk, és néha a döntéseket inkább a gazdaság, mint az emberi méltóság és az ember támogatása alapján hozzák, de továbbra is kérdéseket kell felvetnünk”, hogy meghatározzuk a „legjobb módot” a válaszadásra.

A pápa megjegyzi, hogy maga Trump nemrégiben kijelentette, hogy a két fél közötti találkozó nincs napirenden, de hozzátette: „a testvére egy kedves srác” – utalva Leó pápa bátyjára, Louisra, akit a konklávé után néhány nappal fogadtak az Ovális irodában. „Az egyik testvérem találkozott vele, és nagyon nyíltan beszélt politikai nézeteiről” – erősíti meg Leó pápa. Később az interjúban ismét beszél a testvéréről, amikor a családjával való kapcsolatáról szól. Hangsúlyozza, hogy ő és testvérei, Louis és John „még mindig nagyon közel állnak egymáshoz, bár egyikük politikailag nagyon az egyik oldal szélén áll, különböző helyeken vagyunk”.

Az egyházon belüli visszaélések

Az interjú nagy teret szentel az egyházon belüli visszaéléseknek. Ez a válság még nem oldódott meg – húzza alá a pápa, aki nagyfokú tiszteletet kér az áldozatoknak, akik közül sokan egész életükön át hordozzák az abúzus sebeit. XIV. Leó pápa idézi a statisztikákat, melyek szerint az érintett személyek 90%-a, aki jelentkezik és vádol, valódi áldozat. Vagyis nem találnak ki semmit. Vannak azonban hamis vádakat tartalmazó bizonyított esetek is, és egyes papoknak tönkretették az életét. A vád nem törli el az ártatlanság vélelmét – mutat rá a pápa. A papokat is meg kell tehát védeni, vagyis a megvádolt személyt is meg kell védeni, jogaikat tiszteletben kell tartani. De ennek elmondása is olykor még nagyobb fájdalmat okoz az áldozatoknak. Mindenesetre a szexuális visszaélések kérdése nem válhat az egyház központi elemévé – figyelmeztet XIV. Leó. Az egyházban elkötelezett emberek túlnyomó többsége: papok, püspökök és szerzetesek soha nem követett el abúzust senkivel szemben. Tehát nem tehetjük meg, hogy az egész egyház kizárólag erre a témára koncentráljon.

Az LMBTQ személyek befogadása és a család

A Crux amerikai katolikus hírportál vezető tudósítója az LMBTQ személyekkel és a nőkkel kapcsolatos témákról is kérdezte a pápát. A Szentatya az első kategóriára vonatkozó válaszában kifejti, hogy nem akar polarizációt okozni az egyházban. A Fiducia Supplicans – dokumentumra utalva aláhúzza, hogy annak lényegi üzenete nem más, mint hogy persze mindenkit megáldhatunk, de nem kellene arra törekedni, hogy valamiképpen szertartássá tegyük ezt az áldást. Leó pápa egyértelműen folytatja Ferenc pápa gondolatát a befogadással kapcsolatban, ami mindenkire vonatkozik: „todos, todos, todos”. Mindenki meg van hívva, de nem azért, mert egy bizonyos identitással rendelkezik, hanem mert mind Isten gyermekei vagyunk. Ez ugyanakkor nem von magával semmiféle változást a doktrínában – mutat rá a Szentatya, majd kifejti: „Nagyon kevéssé tartom valószínűnek azt, hogy az egyházi doktrína változzék abban, amit az egyház tanít a szexualitásról, amit az egyház tanít a házasságról. Vagyis egy családot egy férfi és egy nő alkot, akiket a házasság szentségének áldása köt össze”.

A nők szerepe

Nem fog változni a tanítás a nők pappá szentelésével kapcsolatban sem. A pápa az interjúban elmondja, hogy folytatni kívánja a Ferenc pápa által megkezdett utat, vagyis női vezetők kinevezését az egyházi élet különböző szintjein. A női diakónusok kérdése azonban ellentmondásos, amit a legutóbbi szinódus vetett föl. „Egyelőre nem áll szándékomban megváltoztatni az egyház tanítását erről a témáról” – pontosít XIV. Leó.

A Szentszék anyagi helyzete

A Szentszék pénzügyi helyzetéről is kérdezték a pápát, aki nyitottan, pragmatikusan áll a kérdéshez. Még nem tudja, hogyan fogja kezelni a helyzetet, de kezd világos elképzelése kialakulni róla. Konkrétumokat is sorol: az Apostoli Szentszék Vagyonkezelősége (APSA) 2024-ben 60 millió eurós nyereséggel zárta a mérleget; a nyugdíjalapot meg kell vizsgálni (ez világszintű probléma); a Covid-válság csapást mért a Vatikáni Múzeumra, ami a Vatikán egyik legjelentősebb bevételi forrását biztosítja. „El kell kerülnünk az elhibázott döntéseket, mint amelyeket az elmúlt években hoztak” – mutat rá a pápa, aki megemlíti a londoni ingatlan esetét, ami miatt bírósági eljárás folyik és ami nagy visszhangot váltott ki. „Hány millió (eurót) veszítettünk emiatt!” Leó pápa ezután azokról a lényeges lépésekről szól az interjúban, amelyeket Ferenc pápa tett az ellenőrzés és az egyensúly megteremtése terén. „Nem szabad azonban hátradőlnünk és kijelenteni, hogy túl vagyunk a válságon. Továbbra is dolgoznunk kell ezen, de nincsenek nyugtalan éjszakáim emiatt, és azt gondolom, hogy fontos, hogy más üzenetet kommunikáljunk” – magyarázza a Szentatya.

A kúria reformja

A reformokkal kapcsolatban Leó pápa olyan döntések meghozatalát tervezi a római kúrián belül, amelyek az egyes dikasztériumok elszigetelt működését számolnák föl vagy változtatnák meg. A különálló részegységek szerinti gondolkodásból olykor hiányzik a párbeszéd és a kommunikáció. Ez időnként erőteljes korlátként hatott és káros volt az egyházkormányzásban.

A latin mise

A pápát a tridenti misékről is kérdezték az interjúban. Ez nem is annyira kérdés, mint inkább probléma, mivel egyesek a liturgiát politikai eszköznek használták. Ez rendkívül sajnálatos. Hamarosan azonban lehetőség nyílik arra, hogy leüljenek a tridenti rítust támogató személyek egy csoportjával, és a problémát talán a szinodalitással lehet majd megoldani.

Álhírek és mesterséges intelligencia

Az egyházi tematikából kilépve szól Leó pápa az álhírek (fake news) kérdéséről, melyet pusztítónak nevez, majd a mesterséges intelligencia jelentőségéről beszél. Aggasztó, hogy olyan nagyon gazdag emberek fektetnek a mesterséges intelligencia fejlesztésébe, akik teljességgel figyelmen kívül hagyják az emberi lény értékét. Az egyháznak be kell avatkoznia, mert komolyan fennáll annak a veszélye, hogy a digitális világ a saját útját járja, mi pedig valamennyien sakkbábuk leszünk. Ezzel kapcsolatban a Szentatya egy anekdotát is elmesél: egy ízben valaki felhatalmazást kért rá, hogy egy „mesterséges pápát” csináljon, és így bárki hozzájuthasson a magánaudienciához. „Azt válaszoltam neki, hogy nem fogom engedélyezni”. „Ha van valaki, akinek ne legyen avatarja, akkor azt hiszem, a pápa áll a lista élén” – zárja a Crux amerikai katolikus hírportálnak adott interjúját XIV. Leó pápa.

Forrás: Vatican News

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.