Evangélium

Méltatlanság és alázat

Méltatlanság és alázat

Élesen emlékszem – az azóta az Úrban megboldogult szentelő püspököm – Bálint Lajos nyugalmazott érsek gyulafehérvári, visszavonuló beszédére, amelyben ezt az evangéliumi jelenetet idézte: – méltatlanságának tudatában, szintén ezzel a péteri bizalommal vágott neki a 90-es évek elején az egyházmegye irányításának. Lukács evangélista kiemeli, milyen hatást gyakorolt az apostolra ez a megrendítő találkozás, amitől a…

Mindenkinek örömhír

Mindenkinek örömhír

Ma ott folytatjuk, ahol a múlt vasárnap abbahagytuk. A názáreti ács fia otthon, honfitársai körében hirdeti Isten szabadításának örömhírét. Eleinte ámulnak szavain, csodálkoznak az ékes beszéden, csüggnek a prófétai prédikáción. Már az is provokálóan hat, amikor kijelenti: ma beteljesedett mindaz, amit az imént hallottatok. A kicsiny názáreti zsinagógában pattanásig feszült a légkör. A levegő várakozással…

Az Írás beteljesedett…

Az Írás beteljesedett…

Ma egyházunk idézi Szent Lukács evangéliumának, a klasszikus görög művek bevezetőjének stílusát követő előszavát, majd Jézus nyilvános működéséről, azon belül a názáreti fellépésről tudósít. Jézus otthonosan mozog szülőföldjén. Szombat lévén szűkebb hazája, Názáret zsinagógájában is magától értetődő természetességgel jelentkezik olvasásra. Hogy, hogy nem, éppen Izajás tekercsét nyújtják neki, és ott épp azokra a prófétai szavakra…

Menyegzős óbor

Menyegzős óbor

Jézus csodái jelek. Különösen Szent Jánosnál vesszük ezt észre.Ő nemcsak egy történetet rögzít, hanem üdvtörténetet ír. Nála minden mindennel összefügg. A számok, a szavak, a hely, a személyek – azon felül, hogy valóságosak, hisz szemtanúként van jelen – jelképes, mélyebb értelemmel is rendelkeznek. Az evangélista nem titkolt szándéka, hogy a csodás elemeken túl a történet…

Ősbemutató a Jordánban

Ősbemutató a Jordánban

Az elmúlt napokban, amikor a bölcsek látogatására emlékeztünk, még a kicsi Jézusról olvastunk. Egy hét alatt mintegy harminc évet „ugrunk” előre Jézus idejében. Ma már a felnőtt Jézust figyeljük, ahogyan küldetésére készül. Stílszerűen ezzel a vasárnappal zárjuk le a karácsonyi ünnepkört, és elkezdjük az évközi időt. Akárcsak vízkereszt, Urunk megkeresztelkedésének ünnepe is teo­fá­nia: feltárulkozás, megjelenés. Amikor…

Bölcsek és tudósok

Bölcsek és tudósok

A Norvégiában nemrég elhunyt Teres Ágoston jezsuita, a vatikáni csillagvizsgáló tudósa, nagysikerű könyvében (Biblia és asztronómia) többek között azt is kimutatta, hogy Szent Máté evangélista leírása a napkeleti bölcsek megjelenéséről meglehetősen pontos információ. És habár a naptárreform miatt néhány évet csúszott Krisztus születésének betájolása, csillagászatilag is igazolható és vállalható a Betlehem fölött látott fényes csillag…

Az áldottak és a boldogok

Az áldottak és a boldogok

Két, igazi adventet élő, hívő asszony találkozik. Az ó- és újszövetség mezsgyéjén állnak és sok mondanivalójuk van egymás számára. Beszédtémáik nem csupán a hírek, a pletyka, az emberi-anyai érzés, amiben támogathatják egymást, sokkal inkább Isten titkait fedezik fel életükben, szívük alatt, és ezért adnak hálát. Máriát megosztásra készteti az öröm, amit Isten hírül ad neki,…

Tettre készen

Tettre készen

Akiket sokan napjaink Keresztelő Jánosának tekintenek, ugyanilyen tűzzel, elhivatottsággal, és „Lelkes” ihletéssel, testre szabottan válaszolnának arra a kérdésre, amit a pusztába kivonuló, kíváncsi és magába szállt nép kérdezett a hajdani prófétától. A társadalom különféle rétegét alkotó kérdezők: őstermelők, újságírók, tanárok, orvosok, vállalkozók, bankárok, motorosok, nagycsaládosok, politikusok és átlagbérből élők, szegények és vagyonosak, konkrét útmutatást, gyakorlati…

Útegyengetés

Útegyengetés

Szent Lukács, a harmadik evangélium szerzője, Keresztelő János színre léptetésével önkéntelenül is kimutatja érzékenységét a történelmi összefüggések iránt. A történész szól belőle, amikor felvázolja a Jézus-esemény „nemzetközi” vonatkozásait. Pontos, ellenőrizhető adatokat közöl, nevekkel és időpontokkal, jelezve, hogy nem mitológiát vagy elbeszélést ír, hanem – mint a korabeli hellenista művek – felvázolja a konkrét kort, amelyben…

A töviskoronás király

A töviskoronás király

Munkácsy Mihály 1880 júliusában kezdte el festeni Krisztus Pilátus előtt nevet viselő festményét. A hónap derekán meg kellett szakítania lázas munkáját, fürdőkúrára kényszerült. Innen írta feleségének: „Sokszor gondolok Krisztusomra. Azért gondolok rá, mert nem lehet tőle szabadulnom, mint egy felöltőtől, melyet levetünk, ha melegünk van, és felvesszük egy fél órával később. Nem lehet egy olyan eszmétől, melyben…