Vasárnapi ráhangoló: A szolgáló szeretet kenyere és bora – az Eucharisztia előképe és valósága
Úrnapján Heiter Róbert Gottfried atya elmélkedése arra irányítja figyelmünket, hogy az ünnep mélyén nem pusztán egyházi hagyomány rejlik, hanem az isteni gondoskodás valós, kézzelfogható tapasztalata. A Teremtés könyvének leírásában Melkizedek gesztusa – amikor kenyérrel és borral járul Ábrahám elé – nem egyszerű ókori vendéglátói szokást mutat fel, hanem már előre vetíti az Eucharisztia valóságát. Nem hódolati ajándék ez, nem a félelemből fakadó meghajlás jele, hanem a szolgáló szeretet szimbóluma, amely nem uralkodni, hanem táplálni akar – ahogyan Isten is így marad közöttünk a kenyér és a bor színe alatt.
Az Úrnapja öröme abban áll, hogy az Isten nem távolról uralkodó hatalomként, hanem közénk jövő, velünk asztalközösséget vállaló, gondoskodó szeretetként van jelen. A szentmise kenyere és bora a mindennapi életünket átszövő isteni jelenlét jele: azé az Istené, aki nem uralkodni akar rajtunk, hanem táplálni, növekedésünket szolgálni. Amikor virágszőnyegek borítják a templomok környékét és harangzúgás tölti be a várost, az Eucharisztia örömhíre szinte kilép a templom falai közül, és azt hirdeti: az Isten velünk van – ízlelhetően, megtapasztalhatóan, szeretettel.
INRI,
igen atyám. Jézus alapitotta kereszténységet/katolikus egytemes/mindenkire érvényes istentisztelet vallását, aki azt önként és örömmel elfogdja tagja lehet a keresztelés által. Mindegy milyen okos/buta/irástudo/olvasástudo/nemzeti-hovatartozó/anynyelvü/börszinü stb…Ekkor az utolso vacsoarán terjesztette ki Jézus a Mozesi 10 parancsaolat egyedül boldgitó érvényét a MINDENEMBERRE. Aki azt elfogadja. (Ezeket a 10-et köbevésték, a maradék 603 parancsaolat érvényben maradt a zsid´ság számára…)
Jo volt ez a konkrét jelentés az Urnapaja ünnepléséröl…Ez az olt´riszentség ünnepe. A szentmise ünnepe. Ez is egy zsidó ünnep sorozathoz hasonlóan lett ünnepleve, ahonnan ered, egy keresztény körmentes ünneppé avanzsálva. A szukot a lombsátrak 7 napos ünnepe. A pusztai vándorlás emlékére amikoris 40 éven át hordozták a szövetség jeleit (mozesi 10 parancsaolat kötáblákat és a frigyládát a zsidók, a sátrakban/mozgo szentéjben). Lásd Mozes 3. könyvét 23. fejezezet, 42–43: „Sátorokban lakjatok hét napig, minden bennszülött sátorokban lakjék Izráelben. Hogy megtudják a ti nemzetségeitek, hogy sátorban lakattam Izráel fiait, a mikor kihoztam őket Égyiptom földéről. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.” A szukoti sátorba bevitt csokor négy növénye ezeket az egyenrangú (zsidó) embereket jelképezi:
Pálmalevelek (Lulav): Olyan embereket jelképez, akik rendelkeznek tóraismerettel (levelek) de nem sok figyelmet forditanak rá, de jó cselekedeteket is teremnek (gyümölcsök).
Mitrusz ágak (Hadas): Olyan embereket jelképeznek, akik nem ismerik a Tórát, de sokat dolgoznak, amiröl irnak is/ezzel jót cselekednek.
Brook Willows (Arawa)-füzfaág: Olyan emberek, akiknek nincs sem Tóra-ismeretük, sem jócselekedeteik. (sem illata sem joizü gyümölcse nincs)
Citrusgyümölcs (Etrog): Olyan embereket jelképez, akik rendelkeznek Tóra-ismerettel és jó cselekedetekkel. (ehetö és illatos is)
Mi keresztények ilyenkor Úrnapján az Jézus szent testét (az oltáriszentséget) hordjuk körbe énekes processzióval a négy virággal diszitett lombsátrunkban megállunk vele egy-egy ünnepi megemlékezésre…és áldásra
osli mosolygos madonna köyörögj éretünk
Köszönöm a tartalmas, lélekemelő gondolatokat