400 ezer német lép ki a katolikus egyházból, miközben folytatódnak a tárgyalások a Vatikán és a Szinódusi Út között

A CNA Katolikus Hírügynökség tájékoztatása szerint a Vatikán június 28-án egy találkozón beszélte át a Német Szinódusi Út képviselőivel az állandó Szinodális Tanács vitatott terveit. A találkozóra alig egy nappal azután került sor, hogy kiderült: 2023-ban több százezer katolikus lépett ki az egyházból Németországban.

A találkozó eredményeként Róma azt kéri a németektől, hogy változtassák meg a testület nevét, továbbá egyezzenek bele, hogy a Tanács nem rendelkezhet a püspöki konferencia feletti – vagy azzal egyenrangú – hatáskörrel.

A találkozóra elég kritikus időpontban került sor, ugyanis a Német Püspöki Konferencia csütörtökön közzétett hivatalos statisztikái szerint 2023-ban több mint 400 ezren léptek ki hivatalosan az Egyházból. Ez a szám némi csökkenést mutat a 2022. évi 522 ezer kilépéshez képest, de a tendencia továbbra is aggodalomra ad okot mind az egyházi vezetők, mind a katolikusok számára.

Jelenleg Németországban a regisztrált katolikusok száma 20.345.872. Ha a folyamat tovább tart, ez a szám 2024-ben 20 millió alá csökkenhet. Fontos megjegyezni, hogy ráadásul a katolikusoknak csak 6,2%-a jár rendszeresen misére, azaz a több mint 80 milliós országban körülbelül 1,27 millió gyakorló katolikus van.

Az új hivatalos számokból az is kiderül, hogy területileg jelentős különbségek vannak az országban a misére járás tekintetében.

A lista élén a lengyel határ közelében fekvő görlitzi egyházmegye áll 13,9%-os részvételi aránnyal, annak ellenére, hogy ez a legkisebb egyházmegye, ahol kevesebb mint 30 000 katolikus él. Ezzel szemben a Rajna mentén elterülő, nyugat-németországi aacheni egyházmegyében a katolikusoknak mindössze 4,2%-a gyakorolja rendszeresen a hitét.

Egy 20 évet felölelő összehasonlítás, melyet a püspöki konferencia tett közzé, lehangoló képet rajzol az egyház hanyatlásáról. 2003 óta a katolikusok száma csaknem 6 millióval csökkent, míg a vasárnapi miselátogatás 15,2%-ról 6,2%-ra esett vissza. Az aktív papok száma is csökkent: 2023-ban 7593 pap szolgált, szemben az előző évi 7720 pappal. Jelentős volt egy év alatt a csökkenés a pappá szentelések számában: 45-tel szemben mindössze 28.

A CNA Deutsch 2021-es jelentése megjegyezte, hogy Németországban minden harmadik katolikus fontolgatja az egyházból való kilépést. Az okok eltérőek, egy korábbi tanulmány szerint az idősebbek a visszaélésekkel kapcsolatos válság egyházi kezelését kifogásolják, a fiatalabbak pedig az egyházi adófizetési kötelezettséget.

A Német Püspöki Konferencia jelenleg úgy rendelkezik, hogy az egyházból való kilépés automatikus kiközösítést von maga után. Ez a szabályozás élénk vita tárgya a teológusok és kánonjogászok körében.

’A szinodalitás konkrét formája’

A Vatikán a Németországból kiinduló új egyházszakadás veszélyére figyelmeztetve már 2022 júliusában beavatkozott a német Szinodális Tanács tervei ellen. A folyamatos drámai hanyatlás és belső megosztottság láttán indította el a Vatikán múlt pénteken az újabb tárgyalási fordulót a német Szinódusi Út képviselőivel.

A június 28-i találkozón vatikáni részről Pietro Parolin bíboros államtitkár és négy bíboros prefektus vett részt: Victor Manuel Fernández bíboros, a Hittani Dikasztérium prefektusa, Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység előmozdításáért felelős dikasztérium prefektusa, Robert Prevost bíboros, a Püspöki Dikasztérium prefektusa és Arthur Roche bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Dikasztérium prefektusa. Hozzájuk csatlakozott Filippo Iannone érsek, a Jogalkotási Szövegek Dikasztérium prefektusa.

Német részről a Szinódusi Utat Georg Bätzing, Stephan Ackermann, Bertram Meier és Franz-Josef Overbeck püspökök képviselték. Hozzájuk csatlakozott Beate Gilles, a püspöki konferencia főtitkára és Matthias Kopp kommunikációs igazgató.

A megbeszélések középpontjában a javasolt Szinodális Tanács állt, amelynek feladata eredetileg a németországi egyház állandó felügyelete lett volna, de ezt a Vatikán elutasította.

Egy közös sajtóközlemény szerint a vitatott testület nevét és a korábbi tervezet különböző aspektusait mindkét fél meg akarja változtatni. A felek egyetértettek abban is, hogy a Szinodális Tanács nem lesz “a püspöki konferencia fölött álló vagy azzal egyenrangú” testület.

A közlemény leszögezi, hogy a találkozó “pozitív, nyílt és konstruktív légkörben zajlott”, és a középpontban az állt, hogy a püspöki szolgálatot egyensúlyban kell tartani az összes hívő társfelelősségével, hangsúlyozva a “szinodalitás konkrét formájának” létrehozásában a kánonjogi szempontokat.

‘Ki olvasta igazából ezt a levelet?’

A most folyó párbeszéd jelentős lépést jelenthet a Vatikán és a német Szinódusi Út szervezői közötti tárgyalásokban, melyeket a két fél megállapodása alapján a szinodalitásról szóló világszinódus októberi befejezése után is folytatni kívánnak, további antropológiai, ekkleziológiai és liturgikus témák bevonásával.

Ez jelentős fejlemény. A hívek folyamatos elvándorlása közepette az a hír, hogy a német folyamat nem pusztán egyszerűen egybeesik a szinodalitásról szóló római szinódussal, felveti azt a kérdést, hogy mi volt a költséges német gyakorlatnak bizonyuló folyamat általános célja.

Június 29-én Rainer Maria Woelki kölni bíboros videoüzenetében arra szólította fel a német katolikusokat, hogy vegyék komolyan a Vatikán aggodalmait. Az érsek emlékeztette a híveket, hogy Ferenc pápa öt évvel ezelőtt a német katolikusoknak írt történelmi jelentőségű, 28 oldalas levelében már “mindent elmondott, amit el kellett mondania”. A pápa figyelmeztetett a széthúzásra és arra, hogy el kell kerülni az elvilágiasodás bűnét és az evangéliummal szembeni világias gondolkodásmódot.

Woelki bíboros a videoüzenetben rátért a lényegre: „Legyünk őszinték: ki olvasta el valójában ezt a levelet?” – tette fel határozottan a kérdést, majd hozzátette, hogy a pápa evangelizációra szólította fel a német katolikusokat, és az oly sürgetően megfogalmazott kívánságát teljesíteni kell „nem csak a saját érdekünkben, hanem a németországi Egyház érdekében is, mert az Egyháznak itt csak akkor lesz jövője”.

Az összefoglalót készítette: Solymosi Judit