Karácsony – júniusban!
A középkorban Keresztelő Szent János születése Jézus születéséhez hasonló ünnep volt liturgiailag. Szép alkalmat kínált a karácsonyi előkészületekre.
A katolikus egyház június 24-én tartja Keresztelő Szent János születésének ünnepét. Jézus és Szűz Mária születésnapja mellett ez a harmadik olyan ünnep a liturgikus naptárban, amely születésnaphoz kapcsolódik. Három hónappal az Angyali Üdvözlet után és hat hónappal Krisztus születése előtt kerül rá sor.
Keresztelő Szent János ünnepe után, amely többé-kevésbé egybeesik a nyári napfordulóval, a nappalok fokozatosan rövidülni kezdenek egészen a december 25. körüli téli napfordulóig, amikor majd ismét hosszabbodásnak indulnak. Ez eszünkbe juttatja Keresztelő Szent János szavait: “Neki növekednie kell, nekem kisebbednem.” (Jn 3,30).
Az év egyik legfontosabb ünnepe
Történelmileg a keresztények a karácsonyhoz nagyon hasonlóan ünnepelték június 24-ét. Ahogyan ez az Amerikai Katolikus Enciklopédiában olvasható, Keresztelő Szent János ünnepén három szentmisét tartottak: “az első, az éjszaka közepén, a Szent előfutári küldetésére emlékeztetett; a második, melyet hajnalban celebráltak, az általa adott keresztségre emlékezett; a harmadik pedig a Délelőtti Imaórában a szentségének adta meg a tiszteletet”. Mi több, a teljes liturgia, melyet több pápa is tovább gazdagított, “szuggesztivitásban és szépségben semmivel sem maradt el a karácsonyi liturgiától”. Keresztelő Szent János születésének ünnepe annyira jelentős volt, hogy 841-ben a franciaországi Fontenoy-en-Puisaye-i csata során a két szembenálló sereg megegyezett abban, hogy az összecsapást az ünnep utáni napra halasztják.
Francis Xavier Weiser teológus is nyújt néhány információt az ünnep középkori megünnepléséről:
“Az 506-os agdei zsinat Keresztelő Szent János születését az év legfontosabb ünnepei közé sorolta, azon napok közé, amelyen minden hívőnek misére kellett mennie és tartózkodnia kellett minden szolgai munkától. Ennek az ünnepnek valóban olyan nagy volt a jelentősége, hogy a karácsonyhoz hasonlóan három misét tartottak: volt egy vigília szertartás, volt egy második hajnalban, és egy harmadik pedig reggel. 1022-ben a németországi Seligenstadtban tartott zsinat tizennégy napos böjtölést és önmegtartóztatást írt elő Keresztelő Szent János ünnepére való felkészülésként.”
Sok keleti keresztény megőrzött néhányat ezekből a hagyományokból, mint például a június 24-ét megelőző éjszakai virrasztást. Sok tekintetben Keresztelő Szent János ünnepe tehát előkészíti a keresztényeket karácsony megünneplésére, és még ha nyár is van az északi féltekén, június 24-e mégis ízelítőt ad abból, hogy mi vár ránk decemberben.
Forrás: Aleteia
