20220107T0845 MALTA PRIEST PENALTY 1515306.JPG Medium

Egy vatikáni tisztviselő szerint az egyháznak engedélyeznie kellene a papok házasságát

Egy vatikáni tisztviselő szerint felül kellene vizsgálni a latin rítusú katolikus egyház papi cölibátusra vonatkozó előírásait.

A máltai érsek, Charles Scicluna, a vatikáni Hittani Dikasztérium segédtitkára egy január 7-én megjelent interjúban azt mondta, hogy az egyháznak „komolyan el kellene gondolkodnia” a hagyományos nyugati egyházi előírások megváltoztatásán.

„Ha rajtam múlna, én felülvizsgálnám azt az előírást, hogy a papoknak cölibátusban kell élniük”

– jelentette ki a „Times of Malta” által készített máltai nyelvű, feliratozott videointerjúban.

“Valószínűleg ez az első alkalom, hogy ezt nyilvánosan kijelentem, és egyesek számára bizonyára eretneknek hangzanak szavaim” – tette hozzá.

A 64 éves érsek szerint az egyháznak tanulnia kellene a keleti egyházaktól, amelyek házas férfiak számára is lehetővé teszik, hogy pappá szenteljék őket.

„Miért veszítsünk el egy fiatalembert, aki jó pap lehetne, pusztán azért, mert meg szeretne házasodni? És bizony, sok jó papot vesztettünk már el amiatt, mert ők inkább a házasságot választották” – tette hozzá.

Scicluna – aki személyesen folytatott vizsgálatokat a vatikáni hittani hivatal megbízásából egyházi szexuális visszaélések ügyében –, azután nyilatkozott, hogy olyan máltai katolikus papokkal szembeni eljárásokról kérdezték, akiknek titkos kapcsolataik voltak, sőt, ezekből törvénytelen gyermekeik születtek.

„A helyzet az, hogy ez egy globális valóság, globális probléma. Nem csak Máltán fordul ilyen elő. Tudomásunk van arról, hogy szerte a világon vannak papok, akiknek gyermekeik vannak, és azt gondolom, ez Máltán is előfordul” – mondta Scicluna.

„A fiúk, amikor felnőtt férfivé válnak, természetes, hogy kapcsolatokat alakítanak ki, és bele is szerethetnek egy nőbe. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a férfiaknak választaniuk kell a hölgy és a papi hivatás között. Vannak papok, akik úgy élnek együtt ezzel a helyzettel, úgy tudják ezt a problémát megoldani, hogy titokban folytatják szerelmi kapcsolatukat” – mondta.

Scicluna, aki a tavaly őszi szinódusi közgyűlés egyik küldötte volt, hozzátette: Rómában korábban, már nyíltan vállalta és megosztotta a papi cölibátusról vallott nézeteit.

A papi cölibátus téma volt a szinodalitásról szóló szinóduson

Korábban, a 2019-es pán-amazóniai püspöki szinóduson már volt szó nyilvánosan a papi cölibátus követelményéről, ám Ferenc pápa végül úgy döntött, hogy a szinódus utáni apostoli buzdításában nem tesz említést a cölibátus témájáról.

A téma aztán ismét felmerült a szinodalitásról szóló, 2023-as szinódusi közgyűlésen, melyet a Vatikánban tartottak októberben. A közgyűlés összefoglaló jelentése feltette a kérdést, miszerint „szükséges-e fenntartani a papi cölibátus fegyelmét a latin rítusú katolikus egyházban”. Felszólítottak arra, hogy a kérdést a következő, 2024 októberében esedékes közgyűlésen vegyék majd újra napirendre. A jelentésben szerepel, hogy „a szinódusi közgyűlésén különböző vélemények hangzottak el a témával kapcsolatban”.

Ferenc pápa véleménye a papi cölibátusról

A kérdés akkor is felmerült, amikor októberben egy újonnan megjelenő könyvhöz a szentatya interjút adott. Ferenc pápa határozottan visszautasította azt az elképzelést, hogy az eddigi egyházi gyakorlat megváltoztatásával, akár a női diakónusok engedélyezése, akár a választható papi cölibátus következtében növekedne az ezen hivatásokat választók száma.

Arra a kérdésre, hogy a nők felszentelésének lehetősége több embert hozna-e közelebb az egyházhoz, és hogy a választható papi cölibátus segítene-e az égető paphiányon, Ferenc pápa azt válaszolta, hogy nem osztja ezeket a nézeteket.

„A lutheránusoknál létezik a nők felszentelése, ennek ellenére kevesen járnak templomba” – mondta Ferenc pápa. „Papjaik házasodhatnak, ám ennek ellenére nem tudják növelni lelkészeik számát. A probléma kulturális eredetű. Nem lehetünk naivok, és nem gondolhatjuk azt komolyan, hogy egyes programszerű változtatások megoldást hoznak majd számunkra.”

„Pusztán az egyházi reformok nem szolgálják az alapvető problémák megoldását. Inkább paradigmaváltásra van szükség” – tette hozzá a pápa, és a kérdéssel kapcsolatos további megfontolásokhoz utalt a német katolikusokhoz intézett 2019-es levelére.

Fordította: Kántorné Polonyi Anna
Forrás: Catholic News Agency

Kapcsolódó tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi, és a Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételei érvényesek erre a védelemre.

3 hozzászólás

  1. INRI,
    aki katolikus akar elnni az akkor is lehet ha a papja cölibátusban él. A buzi papokat ellenben elhajtanám…Mivel az egyháznak nem célja a nös papok által a papok számának növelése, biztosan ez így helyes is és úgy látszik ez a katolikussságba való belépés nem feltétele az üdvösségnek.

    Ellepik a csalók a papi pályát a bérencek ha a nösülést megengedik. Elvált karierrista ku–va hajcsárok. Isten úgy sem a vallási hovatartozás szerint ítéli meg az embert, ha több pap lenne akkor sem lenne több katolikus.

    Aki katolikus akar lenni az most is az lehet. A saját környzete és neveltetése ellenére, meg úgyis csak a nagy egyéniségek lehetnek katolikusok, ezekböl a nagy egyéniségekböl meg nagyon kevés van. Az lesz katolikus akit az anyja annak nevel ésszel szívvel és szenáldozással és az ura meg ebben max. segíti öt…

    Nem kell megijedni. Jézus a kövekböl is képes magának követetöket teremteni….

  2. INRI,
    nem vagyok akit vártok (mondta keresztelö János) én még a sarujsziját sem vagyok méltó meogoldani annak aki utánam jön…

    Örülök, hogy jópapom olvassa a amiket itt összehordok. Istenem áldd meg a katolikus papokat. Nélkülük elveszünk.

    Tudod-e, hogy a török megyszállás idelyén a reformáció alatt a refi papok elfoglalták az ures (sokszor a nem üres) katolikus templomokat. A katolikus papok közül meg sokan megnösültek.
    A pöspök azért nem küldte el öket, mert a refi pap azon nyomban beköltözött volna az üres plebániára…
    Köszeg Szent Jakab temploma 70 év alatt 5x cserélt gazdát. Mindig baltával, vasvillával üztek ki egymást a jómagyarok (refik vagy katolikusok nehány halottjuk is volt). Ma katolikus. Mert nagyobb volt a vasvillájuk?