Tanulmány bizonyítja az egyházi iskolák értékét
Egy új tanulmány szerint a vallási identitásukhoz igazodó független iskolába járó amerikai diákok magasabb pontszámokat értek el a szabványosított matematikai és olvasási teszteken, mint nem vallásos társaik.
“A jó társítás: Hogyan javítja a diákok és az iskolák vallás szerinti megfeleltetése a tanulmányi eredményeket?” című tanulmányt a Cardus keresztény elemzőközpont megbízásából készítették. A tanulmány az Egyesült Államokban az 1997-es National Longitudinal Survey of Youth (Országos Hosszútávú Ifjúsági Felmérés) adatait használta fel. A kutatók a két csoportot (összesen 8817 diák) a PIAT Math standardizált teszt és az ASVAB összetett matematika-olvasás standardizált teszt pontszámai alapján hasonlították össze.
David Hunt, a Cardus oktatási programjának igazgatója szerint még soha nem vizsgálták, hogy a katolikus fiatalok katolikus iskolába járatása pozitív tanulmányi lökést jelent-e. Szerinte a washingtoni The Catholic University of America munkatársai, Catherine Pakaluk és Nicholas Swanson tanulmánya meggyőző érveket hoz fel az egyházi iskolák értéke mellett.
“Amikor a kormányok a matematikai és olvasási eredmények romló tendenciájának megfordítására és a teljesítménykülönbségek megszüntetésére törekszenek, figyelembe kell venniük annak a kiemelkedően jótékony hatását, ha megengedjük, hogy a diákok hozzájuk jól illő, velük harmonizáló iskolákba kerüljenek” – mondta Hunt.
Pakaluk és Swanson a tanulmányban részt vevő vallásos résztvevőket két változó szerint (“erős egyezés” és “gyenge egyezés”) csoportosította tovább. Az erős egyezéshez – az alfa csoportba – sorolta azt az adott vallási hovatartozású diákot, aki pontosan az adott vallási hovatartozású iskolába jár, például egy katolikus diák egy katolikus iskolába iratkozik be. A gyenge egyezéshez – a béta csoportba – sorolta pedig azt a vallásos diákot, aki egy viszonylag hasonló vallási tanítású iskolába jár, például egy lutheránus, aki katolikus iskolába jár.
Eredményeik azt mutatják, hogy a PIAT matematika vizsgán az alfa-tanulók közel 15 százalékponttal (51,82-vel 37,03-dal szemben), míg a béta-tanulók több mint 14 százalékponttal (51,31-gyel 36,85-dal szemben) előzték meg a nem illeszkedő profilú iskolába járó társaikat. Az ASVAB matematika-olvasási tesztnél nagyobb a különbség. Az alfa tanulók több mint 19 százalékponttal (64,26-44,71), a béta tanulók pedig 18 százalékponttal (63,05-44,48) előzték meg az iskola jellegéhez nem illeszkedő tanulókat.
Hunt további tanulmányokat vár arról, hogy milyen előnyei vannak annak, ha egy gyermek otthona, iskolai és hitközössége ugyanazt a hitrendszert gyakorolja.
“Ez a tanulmány az egyenes mérőszámokat vizsgálja. A mód, ahogyan ezt elképzeljük, a kerti modell meglehetősen újszerű felfogására épül a gyári modellhez képest. Az elmúlt mintegy 100 évben a kutatók az iskolákat egy fekete dobozként, egy gyárként képzelték el, ahová a gyerekeket csak behelyezik (input). De a gyerekek nem így működnek. Mi inkább kertként gondolkodunk az iskolákról, mivel a gyerekek minden tapasztalatát szélesebb körben tekintjük át növekedésük folyamán.
“Gondoljunk a gyerekekre úgy, mint növényekre. A különböző növényeknek bizonyos talajra, tápanyagokra, napfényre és különböző mennyiségű vízre van szükségük. Ne gondoljunk a gyerekekre úgy, mint valami nyersanyagra.”
Hunt szeretne egy hasonló tanulmányt készíteni Kanadában, ahol az otthon tanuló diákokat is vizsgálná.
“Én így fogalmaznék: A gyerekek akkor fejlődnek a legjobban, ha az otthon, az iskola és a hitközösség együttesen járul hozzá a gyermek neveléséhez. Ez az egyik legfontosabb tanulság, amikor megpróbáljuk megérteni ezt a tanulmányt”.
Fordította: Medgyessy László
Forrás: Catholic Register
