„A legjobb fegyver” – Egy pap 7 személyes története a rózsafüzér imádkozásának erejéről
Marek Éva önkéntes fordítónknak köszönhetően, az alábbiakban Goyo Hidalgo atya tanúságtételét adjuk közre, melyben a rózsafüzérrel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a ChurchPop olvasóival. A tanúságtétel végén Szerkesztőségünk felhívást tolmácsol a kedves Olvasóhoz.
A rózsafüzér igencsak központi része volt az életemnek, és mindig is az marad.
Íme néhány rózsafüzérrel kapcsolatos történet az életemből:
1. Ötéves koromban el akartam szökni otthonról (nem emlékszem, miért).

Anyám segített csomagolni (nem tudom, miért). Az első dolog, amit adott nekem, egy rózsafüzér volt. Mondtam neki, hogy nem tudom, hogyan kell imádkozni. Akkor megtanított rá. Azt hiszem, a második tized után döntöttem úgy, hogy maradok.
Még mindig megvan az a RÉGI rózsafüzér.
2. A rózsafüzért anyukámmal tanultam meg imádkozni…
(Engem és a barátaimat csokoládéval szedett rá annak idején J).
… de arra is emlékszem, hogy a rózsafüzért a legtöbbet apámmal imádkoztam, sétálgatva esténként a csendes városban. Akkor is imádkoztunk, amikor fáradt volt.
Apák, imádkozzatok gyermekeitekkel! Soha nem fogják elfelejteni.
3. Amikor visszatértem az Egyházba, felhívtam anyámat.
Öt perc telefonálás után megkérdezte: „Emlékszel még, hogyan kell a rózsafüzért imádkozni?”
“Elfelejtettem”-válaszoltam.
“Rendben, akkor most imádkozzunk”-mondta ő.
És mindketten imádkoztunk a telefonban. Ez volt az én tékozló fiú történetem kezdete.
4. Az utcán, kezem a hátam mögött, benne a rózsafüzér, hallok valakit.
„Nem szoktam mostanában imádkozni, de régen én is így imádkoztam apámmal. Imádkozol értem is?”
Erre én: “Akarsz velem jönni és imádkozni?” Akart.
5. Karantén idején
A szentmise után jártam az utcákat, és imádkoztam a rózsafüzért a szomszédokért és a plébániánk híveiért (mint ahogyan apámmal szoktam, amikor kicsi voltam). Egy nő mosolygott rám az ablakából, mutatva ő is a rózsafüzérét.
Csodálatos érzés egyesülni az imában. Nem vagyunk egyedül. Ne félj! Mária mindig velünk van.
6. Mindennap látom a házaspárt, akik rózsafüzérrel a kezükben együtt imádkoznak a parkolóban.
Szeretem mindennap elővenni a rózsafüzért, de néha annyira zsúfolt a nap, úgy szalad az idő, hogy szinte elfelejtem. De ha meglátom őket, magam is megállok és imádkozom.
Légy jel mások számára, emlékeztess az imára.
7. Miközben sétáltam és imádkoztam a rózsafüzért a parkolónkban, egy hajléktalan srác kezdett velem kiabálni.
Továbbmentem. Hazafelé menet odafutott hozzám, és mondta: „Nagyon sajnálom. Nem láttam, hogy rózsafüzért imádkoztál. Imádkozz értem.”
Hát igen. A rózsafüzér a legjobb fegyver.
És van még sok történetem, de mi a te történeted?
Goyo Hidalgo atya kérdéséhez a Katolikus.ma szerkesztősége is csatlakozik. Várjuk a Te történetedet! Ha megosztanád velünk és Olvasóinkkal, akkor küldd el a tanusagtetel@katolikus.ma címre. A szerkesztőség a beküldött tanúságtételek közül megjelentet írásokat.









A legjobb fegyver a rozsafüzér 7 történet egy pappal
INRI,
igen atyám. Az egytized rózsfüzérrel kezdödött. Hétéves voltam. Nagymamám Anasztázia a nyockeri Budapesti bérkaszárnya udvarra nézö földszintjén lakott nagypapámmal Györggyel (76-73 évesek voltak.)..Felettük 5 emletes belsö gangos udvar körül a nagy ház. Hogy lemenjen kis fény a szudvari földszintre is a földszinti lakásokba is azok belmagassága 5 méter lett volt egy – egy 4 méter magas ablakkal…Az elöszoba és a konyha+fürdö egy db 2,5×4,4 méteres helység volt. Egy db egyrétegü félig üveges fa ajtóval volt megvilágitva ez volt a föbejárat is a lakásba. Az ajto melletti három falonfüggö fogas volt az a gardrob, az ajto másik oldalán belül egy kerti falikut hidegvizes csappal volt a mosogató és fürdöszoba is egyben. Kissé hátrébb egy 3 székes asztal egy gáztüzhely voltak a lakokonyha…egy kis tálaloszekrénnyel ebben a 2,5×4,4 m-es egyhelységben. Ebböl az egyehlységböl nyilt a lakoszoba 4,4×4 méteresen….egy dab fatüzelésü cserépkályhával a sarokban. WC az udvarrol nyiló kis elötérböl csatlakozott ki. Minden lakáshoz egy-egy paravánnal elválasztva a lakásuktól kb. 22 m-re.
Ez az Anasztázia nagymamám minden vasárnap elvezett minket a templomba. Nagypapámat és engem…hetévesen is amikor 2 honapig náluk nyaraltam. A lakásajtoban elövette rozsfüzérét megsokolta a keresztet és középhangosan elkezdte az elsö tizedet….Ahogy vette és kilélegezte a levegöt folyamatosan ahiltattal imdkozta a szent szüz közbenjáró imáját. A templomig kb. 1,5 km-en át. Ott benn folytatta. A mis e alatt is. Középhangosan az elcsendesedések alatt is. Minden szem kedvessen r´szagezödöt ilyenkor. Csak az áldozáskor hallgatott el pár percre. Ha valaki mégis rászolt a templomban emiatt azt válaszolta: csak ezt a tizedet még elmondom…Sokan viszont emlegették…, hogy ez az asszony ugy imádkozik, hogy Jeriko falai is leomlanak töle…Lásd Józsué könyve . 5. És 6. Fejezezetet:
5-2Abban az időben így szólt az Úr Józsuéhoz: „Csinálj magadnak kőből kést, s újra metéld körül Izrael fiait!” 3Józsue csinált magának kőből kést, és körülmetélte Izrael fiait a Fitymák dombján.4Ez az oka annak, hogy Józsue körülmetélte őket: Azok a férfinemen levők, akik fegyverhordozó korban kivonultak Egyiptomból, az Egyiptomból való kivonulás után mind meghaltak útközben a pusztán. 5Azok az emberek, akik kivonultak, mind körül voltak metélve; azokat ellenben, akik az Egyiptomból való kivonulás után, útközben a pusztán születtek, nem metélték körül. 6Hisz 40 esztendeig bolyongtak Izrael fiai a pusztában, míg az egész nép ki nem pusztult, vagyis az összes férfi, aki fegyverforgatásra alkalmas korban kivonult Egyiptomból. Nem hallgattak az Úr szavára, s az Úr megesküdött, hogy nem látják meg az országot, amelyre megesküdött atyáinknak, hogy nekünk adja, a tejjel-mézzel folyó országot. 7Fiaikat állította a helyükbe, s ezeket metélte körül Józsue; mert körülmetéletlenek voltak, mivel útközben nem lehetett körülmetélni őket. 8Amikor az egész népet körülmetélték, a táborban maradtak pihenni, míg föl nem épültek. 9S az Úr így szólt Józsuéhoz: „Ma legörditettem rólatok le Egyiptom gyalázatát.” S annak a helynek Gilgal lett a neve, mind a mai napig… Megjegyzés: A körülmetélés az Ábrahámmal kötött isteni szövetség pecsétje volt. Gilgál így a megújulás, a megtisztulás és az Istennel való kapcsolat helyreállításának szimbólumává vált, mielőtt megkezdték volna Kánaán elfoglalását. A Biblia szerint a helyet azért nevezték el Gilgálnak, mert Isten az ott elvégzett tömeges körülmetélés után ezt mondta Józsuénak: „Ma gördítettem le rólatok Egyiptom gyalázatát.” (Józsué 5,9)
6-1Jerikó ekkor Izrael fiaitól való félelmében már bezárkózott és megerősítette magát, úgyhogy senki sem mehetett se ki, se be.2Azt mondta ekkor az Úr Józsuénak: „Kezedbe adtam Jerikót és királyát, s minden erős férfiát. 3Járjátok körül valamennyi harcosotokkal a várost, napjában egyszer járjátok körül. Így tegyetek hat napon át. 4A hetedik napon aztán fogják a papok azt a hét harsonát, amelyet az örvendetes esztendőben szokás használni, és menjenek velük a szövetségládája előtt, és járjátok körül hétszer a várost, s közben fújják a papok a harsonákat. 5Amikor aztán hosszan és szaggatottan zengő harsonaszó hatol fületekbe, törjön ki az egész nép igen nagy lármába, s tövig leomlanak a város falai, s akkor mindenki menjen be azon a helyen, amellyel szemben éppen állni fog.”6Hívatta tehát Józsue, Nún fia a papokat és azt mondta nekik: „Vegyétek fel a szövetség ládáját, hét másik pap pedig fogja az örvendetes esztendő hét harsonáját, s menjen velük az Úr ládája előtt.” 7A népnek pedig azt mondta: „Menjetek és járjátok körül a várost. A fegyveresek az Úr ládája előtt menjenek.”8Amikor Józsue befejezte szavait, elindultak. A hét pap egyre fújta a hét harsonát az Úr szövetségének ládája előtt, 9elöl ment az egész fegyveres sereg, a láda után haladt a tömeg többi része, és minden zúgott a harsonáktól. 10A népnek azonban megparancsolta Józsue: „Ne lármázzatok, hangotokat se lehessen hallani, egy szó se jöjjön ki szátokból, míg el nem jön az a nap, amelyen majd azt mondom nektek: »Kiáltozzatok!« – akkor aztán lármázzatok.” 11Körüljárta tehát az Úr ládája azon a napon egyszer a várost, aztán visszatért a táborba és ott maradt.12Kora reggel aztán Józsue felkelt, s a papok fogták az Úr ládáját 13és heten közülük azt a hét harsonát, amelyet az örvendetes esztendőben szokás használni, s mentek velük az Úr ládája előtt, s menet közben egyre fújták a harsonákat. Előttük ment a fegyveres nép, s a láda után haladt a tömeg többi része, és egyre zengett a harsonaszó. 14Körüljárták tehát a második napon is egyszer a várost, aztán visszatértek a táborba. Így tettek hat napon át.15A hetedik napon azonban már hajnalhasadáskor felkeltek és hétszer járták körül a várost a rendelet szerint. 16Amikor aztán a papok a hetedik fordulónál megfújták a harsonákat, azt mondta Józsue a népnek: „Lármázzatok, mert az Úr nektek adta a várost. 17De ezt a várost és mindazt, ami benne van, az Úrnak kell szentelni, egyedül Ráháb, a parázna nő maradjon életben mindazokkal együtt, akik vele a házában tartózkodnak, amiért elrejtette a követeket, akiket küldtünk. 18Vigyázzatok tehát, hogy semmihez se nyúljatok, ami tilos és hűtlenségbe ne essetek, s így Izrael egész tábora bűnössé ne legyen és bajba ne jusson. 19Minden aranyat, ezüstöt, réztárgyat és vasat az Úrnak kell szentelni: az ő kincsei közé kell helyezni.”20Amikor tehát megfújták a harsonákat és ez a hang és zengés a sokaság fülébe hatolt, az egész nép lármába tört ki, legott leomlottak a falak, és mindenki felment azon a helyen, amely előtte volt. Aztán bevették a várost 21és megöltek mindent, ami benne volt, férfit, asszonyt, csecsemőt és aggastyánt egyaránt, s a marhát, a juhot, a szamarat is kardélre hányták. 22Azt mondta ekkor Józsue annak a két férfinak, akiket kémlelni küldött: „Menjetek be a parázna nő házába és hozzátok ki őt és mindenét, amint ezt esküvel megfogadtátok neki.” 23Erre az ifjak bementek, s kihozták Ráhábot, szüleit, fivéreit, minden holmiját és rokonságát és elhelyezték Izrael táborán kívül.24Aztán felgyújtották a várost s mindazt, ami benne volt, kivéve az aranyat, az ezüstöt, a réztárgyakat és a vasat: ezt az Úr kincstárának szentelték. 25Csak Ráhábot, a parázna nőt s apja házát s mindazt, amije volt, hagyta életben Józsue – ott is laknak Izrael körében mind a mai napig –, amiért az elrejtette azokat a követeket, akiket Jerikó kikémlelésére küldött.
Osli mosolygos Madonna könyörögj érettünk.