Az igazság Galileiről és a Katolikus Egyházról

Még mindig tartja magát az a vélekedés, hogy Galileit üldözte a tudománytagadó Katolikus Egyház, ez azonban nem igaz. Egy csillagász magyarázza el, miért.

Valóban ellenezte a tudományt az egyház Galilei idejében? Sokan úgy gondolják, igen, – olyannyira, hogy itt a Vatikán csillagvizsgálójában egy halom gyűlölködő levelet kaptunk, amikor elindítottuk új weboldalunkat: VaticanObservatory.org címmel. Azok, akik ezeket küldték, meglepődnének, ha tudnák, hogy Galilei idejében az egyház tudósai olykor jóval megelőzték korukat tudományos tekintetben.

Néhány tájékozatlan hozzászóló azt állította, hogy Galilei találta fel az első „csillagászati távcsövet”, hogy az egyház máglyára küldte Kopernikuszt, és hogy kiátkozta, megkínozta és megégette Galileit is. Nem nehéz rájönni, honnan származnak a téves információk: gyerekkönyvekben, olasz útikönyvekben, sőt, jelentős tudósok könyveiben is olvashatjuk a jólismert történetet arról, hogyan üldözte Galileit a tudománytagadó egyház azért, mert bebizonyította, hogy a Föld mozog.

Mi az igazság?

Galilei nem bizonyította be, hogy a Föld forog. Nem átkozták ki. Nem találta fel a távcsövet. Nem kínozták meg, és nem küldték máglyára, ahogy Kopernikuszt sem.  És azok, akik szembefordultak vele, nem voltak tudományellenesek.

Talán az említett kommentelők például a harvardi csillagász, Avi Loeb új könyvét olvasták a Houghton Mifflin Harcourt kiadásában: Extraterrestrial: The First Sign of Intelligent Life Beyond Earth (Földönkívüli: Az intelligens élet első jelei a Földön kívül). Loeb azt írja, hogy Galileit olyan emberek állították bíróság elé eretnekség vádjával, akik „még arra sem voltak hajlandóak, hogy belenézzenek a távcsövébe”, és hogyan „kényszerítették, hogy adatait és felfedezését visszavonja”. Galilei tehát nyilván olyan emberekkel állt szemben, akik ellenezték a tudományt, igaz?

Nem igaz. Maffeo Barberini, azaz VIII. Orbán pápa ugyan szorgalmazta Galilei 1633-as elítélését eretnekség gyanújával, korábban azonban a természettudós nagy csodálója volt. 1620-ban  Galileinek írt leveléhez egy verset is mellékelt, „bátyjának” nevezve a tudóst. A vers dicsőíti Galilei felfedezéseit, többek között a Jupiter körül keringő holdak és a napfoltok felfedezését, amelyeket a teleszkóp segítségével tett. Nyilvánvaló, hogy Orbán nem cáfolta azokat a tudományos felfedezéseket, amelyeket a távcső megjelenése tett lehetővé.

Nem igaz, hogy Galilei tárgyalásán az egyház nem volt hajlandó belenézni a távcsőbe, vagy elutasította volna a csillagász adatait, felfedezéseit. Ahogy egyre jobb teleszkópok készültek, az emberek egymástól függetlenül megerősíthették, és valóban igazolták is ezeket a felfedezéseket. Hiszen ezek „megismételhetők” voltak, ami fontos tudományos szempont. Galilei először 1610-ben a Sidereus Nuncius (Csillaghírnök)című könyvében számolt be felfedezéseiről, amelyeket jezsuita csillagászok Rómában 1611-ben igazoltak is.

Ezek a felfedezések azonban nem igazolták, hogy a Föld mozog. Galilei viszont emellett érvelt, és összeütközésbe is került Orbán pápával. A korábbi „báty” most Galilei fordult, Orbán a dicsőítő versektől odáig jutott, hogy Galilei neve hallatára dühkitörést kapott. Galileit nem kínozták meg, nem küldték máglyára, de házi őrizetbe került. Nem ez volt az Egyház legfényesebb órája.

Jezsuita tudósok vizsgálták Galilei elméleteit

A nézeteltérés azonban nem a tudomány elutasításából fakadt. Nem arról volt szó, hogy nem néztek bele a távcsőbe, vagy nem fogadták el az adatokat. Valójában néhány, többnyire jezsuita „egyházi” tudós, aki idegenkedett attól a feltevéstől, hogy a Föld mozog, nagyon kreatív módon gondolkodott arról, hogyan válaszolhatná meg a tudomány azt a kérdést, hogy valóban mozog-e a Föld.

Ezek a jezsuiták általában azt várták, hogy a válasz az lesz: „nem, a Föld nem mozog”. Hiszen a Biblia úgy beszél a Földről, mint ami szilárdan egy helyben áll, és – ahogy ma is mondjuk – a Nap felkel és lenyugszik. Ez azonban nem akadályozta őket abban, hogy tudományosan és kreatívan gondolkodjanak.

Például Christoph Scheiner jezsuita csillagász, és tanítványa, Johann Georg Locher kitaláltak egy magyarázatot arra, mitől mozoghat a Föld. Abban az időben a tudósok azt feltételezték, hogy a nehéz tárgyak, mint például egy sziklatömb, vagyis a Föld, nem mozog könnyen, és ez erős érv volt a mozgó Föld ötlete ellen. A Nap látszólagos mozgását azzal magyarázták, hogy különlegesen könnyű anyagból van. Scheiner és Locher úgy gondolták, hogy a tudomány a mozdulatlan Föld mellett szól, ugyanakkor elképzelték, hogy keringhetne a Nap körül, ha állandóan a Nap felé zuhanna.

Ily módon évtizedekkel megelőzték Isaac Newton modern tudományát. Newton magyarázata szerint a Föld a Nap körül keringve fokozatosan zuhan a Nap felé a gravitáció miatt. Ma a diákok mindenhol ezt tanulják.

Scheiner és Locher azt is állították, hogy a Föld mozgását észlelnünk kellene. A Föld mozgása mellett érvelők szerint viszont azért nem észlelhető ez, mert minden együtt mozog. Scheiner és Locher szerint ez nem igaz: ha a Föld forog, akkor az Egyenlítőnél a felszíne gyorsabban mozog, míg a sarkokon szinte egyáltalán nem.

A 17. században más jezsuiták, Francesco Maria Grimaldi és Giovanni Battista Riccioli továbbvitték ezt a gondolatot, majd a század későbbi szakaszában Claude Francis Milliet Dechales is. Mindannyian azt mondták, hogy ha a Föld forog, akkor az Egyenlítőtől a sarkok felé haladó tárgyak kelet felé, a sarkoktól az Egyenlítő felé haladó tárgyak pedig nyugat felé görbülő pályán haladnának a felszín változó sebessége miatt. Mivel ilyen hatásokat nem figyeltek meg – mondták –, ez amellett szóló érv, hogy a Föld mozdulatlan. (Lásd az alábbi ábrát.)

A hatást illetően azonban igazuk volt. Ma ezt „Coriolis-hatásnak” hívjuk, Gaspard-Gustave de Coriolis után, aki kidolgozta a 19. században ennek a részletes matematikáját. A hatás leginkább észrevehető megnyilvánulása az időjárási mintákban látható körmozgás. A légkörben az alacsonyabb nyomású levegő kelet felé kanyarodik, ha az Egyenlítő felől közeledik, és nyugat felé, ha a sarkok felől. Ez a folyamat az alacsony légnyomású övezet körül forgást eredményez, a hurrikán ennek a hatásnak a legdrámaibb megnyilvánulása. A fent említett jezsuiták helyesen következtettek a hatásra, de tévedtek, amikor azt állították, hogy nem létezik.

A tudósok tévedhetnek. A tévedés nem jelenti azt, hogy a tudomány ellen vannak, a tévedés része a tudománynak. Einstein rámutathatna Newtonnak, hogy tévedett a gravitációt illetően. Galilei a Föld mozgása mellett érvelve tett néhány súlyosan téves tudományos állítást is. A jezsuita tudósok, akik szerint a Föld nem mozog, néhány nagyon jó tudományos érvvel támasztották alá azt, amit gondoltak. Azzal, hogy elképzelték, miként mozoghatna a Föld, és megsejtették a Coriolis-hatást, messze megelőzték korukat.

Fordította: Eiben Ingeborg
Forrás: Aleteia